Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2021. november 5.

​Tökéletes családi program a Zselic lankáin

A Mozsgó és Almáskeresztúr között vezető Ezüsthárs tanösvény lejárásával bepillantást nyerhetünk a Zselic varázslatos világába.

A Zselic lankás völgyeivel, hatalmas erdőségeivel méltatlanul kevéssé ismert dombsága hazánknak. Az átlag természetjáró általában a Dél-dunántúli Kék- vagy Piros túra kapcsán találkozik vele, pedig bájos falvaival és a könnyű tereppel, látnivalóival ideális családi kirándulások helyszíne. Az ősz utolsó napjaira gyermekkorom falujába kalauzolnék mindenkit egy könnyű kirándulásra a Mecsekredő által létrehozott Ezüsthárs tanösvényen, ami kis kitérővel a Dél-dunántúli Pirosról is elérhető.

Kirándulásomat a 75 fős Almáskersztúrról indítom. A csöpp faluban számtalan családbarát programot találunk, előzetes egyeztetés után a Kaba farmon kecskéket simogathatunk, illetve megkóstolhatjuk a helyi tejtermékeket is, a falu elején pedig a bohókás banánmúzeum várja az érdeklődőket. Ha a gyerkőcök megunták templom előtti játszóteret, akár indulhatunk is.

A falu déli végéről induló murvás úton balra fordulunk, majd kb. 200 métert megyünk tovább, ahonnan balra indul a táblával is jelzett tanösvény. A navigációhoz érdemes a telefonunkat használni, ugyanis az elméletileg sárga jelzés festéseit nem sikerült megtalálnom, de ha a leágazást megtaláljuk, a fehér alapon zöld hárslevelek már könnyen követhetőek a László-forrásig.

Nevéhez híven főleg aranyszínű hársfalevelekkel tarkított erdőben alig egy kilométer után egy szépen kiépített, de éppen csak csordogáló forráshoz tettem egy rövid kitérőt, mellette kis tisztás – egy geoládát rejtő homokkő szikladarabbal – és impozáns, elhagyott bányafal. A térség geológiai alapjai az ókori kristályos és középkori üledékes kőzetek, amelyekre a jégkoraszak alatt vastag lösztakaró borult, ami alól néhol homokkőpadok bukkannak ki.

A kitérő után visszafordultam, hogy ezt követően végig a tanösvény jelzéseit és ismertető tábláit kövessem, a felfestések és az út gondozott, innentől könnyen követhető. Az ösvény először a Porovica patak völgyébe vezet el minket, ami szerény méreteihez képest igen komoly szerepet töltött be, ugyanis 1918-ban a szerb megszállás alatt – valószínűleg a katonai felmérések alapján túlbecsült hozama miatt – határfolyónk volt.

A dombok tetején szerb őrtorony, illetve őrház is állt, melyből már csak az alaprajz sejthető.

A lápos völgyben tehenekkel nézhettem farkasszemet, majd az út egy Bögör nevű réthez kanyarodik, amely nevében még őrzi a nyom nélkül eltűnt Árpád-kori falut. Egy kis darabon az erdészeti betonúton haladunk, majd tölgyes-gyertyános erdőben barangolunk tovább, ami egy kis réthez vezet.

Löszös mélyúton - immár a piros terepfutó jelzéssel kiegészülve - haladunk a Csikóállás nevű megállóig, ahol a mező közepén álló fa egy kitéglázott kutat rejt utolsó emlékeként a legelőnek. Az erdő széléhez érve már hallhatjuk a falu neszeit, jobbra tekintve a templomtorony is feltűnik.

Az Aranyosi-völgyben érdemes kitérőt tenni a monumentális, régi homokbányáig, ahol felszínre kerülnek az avarréteg alatt megbúvó homokkő- és laza löszrétegek.

A környéken számtalan kisebb-nagyobb kezdetleges bányát nyitott a lakosság építkezéshez vagy a Zselic belsejében üveggyártáshoz felhasználva ezt.

Lassan véget is ér a túránk, kiérünk a Tinódi-völgybe a focipályáig és a Szentkútig. A völgyet egy hatalmas selyemfenyő „uralja”, amely a hagyomány szerint a Biedermann lányoknak telepített fenyőallé utolsó túlélője. A legenda szerint szívesen kocsikáztak erre, egészen a dombtetőig, ahol egy kis pihenő várta őket. Bár a tanösvény itt véget ér, mindenképpen érdemes körülnézni a festői kis faluban, vagy a frissen felavatott Mária jelzésen továbbmenni.

Mozsgó 1000 fős, dinamikusan fejlődő falu, számtalan rendezvényen (Kakas nap, Opera est, Ezüst erdő trail terepfutó verseny) vehetünk részt, szállást is találhatunk.

Érdemes Szőke Miklós Gábor népszerű alkotásával, a Brémai muzsikusok szobrával fényképet készíteni, majd meglátogatni a nemrégiben felújított Biedermann-kápolnát. A Lechner Ödön által tervezett kastély ma szociális otthonként működik, parkja famatuzsálemekkel és egy pici tavacskával tarkított, ebben a megkapó környezetben találjuk a középkori jellegű letisztult kápolnát modern belső tereivel, melynek látogatásáról Mozsgó község Facebook-oldalán egyeztethetnek. A kápolna nyár végén koncerteknek ad otthont.

11 km hosszú, könnyű túránk tempótól függően gyerekkel is könnyedén teljesíthető, és ha még hiányérzetünk lenne, ajánlom a Mária utat, mely a falu főutcáját a régi szolgálati épületeket, háborús emlékművet és a római katolikus templomot érintve egy gyönyörű pincesoron halad keresztül, majd Almamelléken ér ki, ahol a kisvasutat is kipróbálhatjuk.

A jelvények szerelmesei a Dél-Zselic turistája túramozgalmat is elkezdhetik, és három települést is érinthetnek, jelenleg az igazoláshoz fénykép is elegendő, de a tavasz folyamán Almáskeresztúron és Mozsgón is kihelyezett pecsét kialakítását tervezik.

Hasznos információk

A tanösvény közúton és turistaúton is jól megközelíthető. Pécsről a 6-os számú főközlekedési úton jutunk el Szigetvárig, majd onnan a 67-es számú főúton, Szigetvárról Kaposvár felé haladva kb. 6,5 km megtétele után kell jobbra letérni Mozsgó felé. Szigetvár és Mozsgó távolsága összesen kb. 10 km.

Gyalogosan Szigetvárról a sárga sáv jelzésű turistaút sárga keresztként (+) ágazik le Mozsgóig. Innen újra a sárga sáv vezet tovább Almáskeresztúr-Ibafa-Horváthertelend felé, mely Csebénynél ráköt az Országos Kéktúra útvonalra. Mozsgón, a községtől és a közúttól délre, a sportpálya melletti Szent kút-forrástól indul a tanösvény. A pontos eligazodást a tanösvény melletti fákra felfestett ezüsthárslevél embléma segíti.

A tanösvény táblái a Zselic természeti értékeiről, erdőgazdálkodási vonatkozásairól, a terület kultúrtörténeti érdekességeiről tájékoztatnak bennünket. Az ide látogatónak a tanösvény bejárása előtt érdemes megnéznie és besétálnia a mozsgói kastély parkjába, mely helyi jelentőségű természetvédelmi emlék (érdeklődni itt lehet: +36 73 344 010). További infók a tanösvényről itt érhetőek el.

A turistautak színeváltozása Thirring Gusztávtól napjainkig

A turistautak színeváltozása Thirring Gusztávtól napjainkig

2022.01.23.

Ami Hérakleitosznak a folyók mozgása (minden változik, de mégsem), az nekünk a hazai turistajelzések és földrajzi nevek dialektikája Thirring Gusztáv 1900-as útleírásának segítségével Pomázon és Szentendrén. Na, de hol van a Bucsina-forrás? Egyébként egyszerű túra.

→ Tovább
 Az upponyi sziklabércek legszebb ajándéka

Az upponyi sziklabércek legszebb ajándéka

2022.01.22.

A Kárpátok elvesztett hegyeinek zord hangulatát idéző Upponyi-szoros, a pazar panorámát nyújtó Kalica-tető, a mesebeli nyugalmat árasztó Lázbérci-tó, az Árpád-kori Dedevár, és a ritkán járt, titokzatos Eszkála-tető felkeresése önmagában is felejthetetlen élményt nyújt az Upponyi-hegységet felkereső kirándulóknak. Egy szép téli napon ráadásként még egy igazán különleges ajándékot is kaptam ettől a kissé elfeledett, ámde csodaszép hegyvidéktől.

→ Tovább
Kéktúrából kalandtúra a Visegrádi-hegységben

Kéktúrából kalandtúra a Visegrádi-hegységben

2022.01.12.

Harmadszor járom már az OKT-t, azt gondoltam, hogy egy rövidke Pilisszentlászló–Visegrád-szakaszon nem érhet különösebb meglepetés. Óriásit tévedtem. Pazar kilátások kápráztattak el, majdnem elgázolt egy komplett vaddisznókonda, a Borjú-főn mellbe vágott egy Wass Albert-idézet, majd végül a visegrádi vár erdőben rejtőző, omladozó falai mellett egy avarban lapuló, elfeledett Mátyás király emlékmű pörgette fel a fantáziámat.

→ Tovább