A bakonyi Gyilkos-tó - feltöltődés receptre
Van a Magas-Bakony rengetegében egy különleges hely, amely egyszerre vad, romantikus és sejtelmes. Ahol a mozdulatlanságba dermedt facsonkok úgy meredeznek ki a víztükörből, mintha évszázadok óta arra várnának, hogy megpillantsd és felfedezd őket. A Gyilkos-tónál megváltozik a világ.
Régóta szerettem volna saját szememmel megpillantani a korábban csak fotókról csodált Hubertlaki-tavat, vagy ahogy a helyiek hívják, a bakonyi Gyilkos-tavat, melynek víztükrét - erdélyi rokonához hasonlóan - meg-megtörik a tóból kiálló halott fák csonkjai. Népies elnevezését is innen, az Erdélyben található Gyilkos-tóról kapta. Most egy bakonyi kirándulás meghozta a pillanatot.
Bakonybél északi végénél csatlakoztunk a kék kereszt jelzéshez, majd a Gerence-patak mentén jutottunk el az Odvaskő Hotel parkolójánál lévő pihenőig. Aki kényelmesebb, az a műúton a pihenőhelyig autóval is érkezhet. Bár kár lenne kihagyni ezt a 3,4 km-es, árnyas lombsátor alatt vezető, kis zúgóktól színesített sétatutat a településtől a parkolóig, mert remek ráhangolódást biztosít az erdei túrára.
A parkolótól továbbhaladunk a kék kereszten, a Molnár-kút-árok széles erdei ösvényén, ahol a nedves talaj még őszszagú, de már a tavasz illata tombol a levegőben. Mindenfelé zöld aljnövényzet burjánzik páfrányokkal, medvehagymamezőkkel. Fokhagyma- és virágillat keveréke, madárvijjogás a rengetegben. Majd egy meseszép bükkös erdő következik, néhol emelkedőkkel, kisebb kaptatókkal, aztán a gerincet elérve, jön a lejtmenet meg egy fára festett „Tó” felirat nyíllal, a leágazó utat jelölve.
Még kb. 200 méter, és előtted a szinte a semmiből előbukkanó Hubertlaki-tó, amely úgy szunnyad a hatalmas fák ölelésében, mintha évszázadok óta arra várna, hogy felfedezze valaki. Emberek, turisták sehol. Csend és nyugalom honol a tájon. Tökéletes pihenőhely. A tükörsima tóból kiálló facsonkok időtlenül meredeznek, halottak, vagy mégsem, egyikből-másikból új élet sarjad, üdezöld növény tenyészik rajtuk. A víztükörben tükröződnek, lent és fent ugyanaz, nincs határ, mintha már ott sem lennének. Trükkös varázslat. Ide utazz, ha ámulni akarsz. Ha mindezt még fokozni akarod, és szereted a Twin Peaks-érzést, legjobb teliholdkor idelátogatni, garantált a pszichedelikus borzongás. De sötétedés után akár a magyar Blair Witch Project forgatási helyszíne is lehetne.
A tótól mindössze alig 700 méterre fekszik az erdő közepén megbújó Hamuházi-rét, ahol valaha az Esterházy grófok emeletes vadászkastélya, a Hubertlak magasodott, amely 1967-ben a tűz martaléka lett. Helyén ma vadászház, illetve egy nemrégiben felújított kulcsosház áll. Kulturált környezet, fapadok, asztalok, tűzrakó hely várja az ide érkező túrázókat.
A Hubertlaki kulcsosház közelében, az út mentén egy öles tölgyfa árnyékában feszület látható. Eredetijét Esterházy Móricz gróf (volt miniszterelnök) bakonyi bujdosásának emlékére emeltette 1919-ben gróf Esterházy Tamás. A keresztet 2006-ban egy új kereszt felavatásával cserélték le. Innen alig egy karnyújtásnyira található a Hubertlaki-forrás.
A Hubertlaki kulcsosháznál úgy döntöttünk, hogy a kék kereszt jelzésen visszaballagunk az Odvaskő Hotel mellett lévő Gerence-völgyi autóspihenőig, ahol majd a piros sáv jelzésen nekivágunk az Odvaskő-barlanghoz vezető erdei túrának. A visszaúton, a Hubertlaki-tóhoz vezető leágazásnál népes iskoláscsoport vidám nevetése, lármája torkollik az erdő csendjébe. A kulcsosházhoz igyekeznek, erdei piknik várja őket. Ezt a szerencsét, ha csak tíz perccel később érkezünk a tóhoz, tuti, lőttek a nyugalmas, mélázós szemlélődésnek.
Az Odvaskő-barlangot megközelíteni nem is annyira könnyű, mint gondoltam. A körtúra ugyan csak 2,2 km, a szintemelkedés viszont jelentős. Egy meredek lépcsőzéssel kezdünk a piros sáv jelzésen, majd a Boroszlán tanösvényt követve könnyebb, erősebb emelkedők váltják egymást a vadregényes ösvényeken.
Egyszer csak a piros sáv átvált piros ómega jelzésbe, ami a barlangot jelöli. A kaptatók után egy rövid ereszkedés, és megpillantjuk a barlang száját, amely fölött egy hatalmas szikla tornyosul. Bátrabbak fel is mászhatnak a tetejére, pazar a kilátás a környékre.
A bejárat melletti infótábláról megtudható, hogy egy 1037-ben kelt adománylevél szerint Odvaskő (Oduaskw) helynév, s egyben a legrégebbi olyan írott magyar név, ami barlangos helyre utal. A barlangot feltehetően már az ősember is használta, fokozottan védett, és a mészkő repedéseibe, hasadékaiba a felszínről bejutó víz oldó hatása hozta létre. Járatainak teljes hossza kb. 20 méter. Az üregen belül lehajlás nélkül körbe lehet sétálni.
A körtúra a bakonybéli Szent Mauriciusz monostortól a Hubertlaki-tavat és kulcsosházat érintve, az Odvaskő Hotel parkolójától egy Odvas-kői-barlanglátogatással kiegészítve, majd vissza a monostorhoz összesen 17 km. Pihenőkkel, bámészkodással, piknikkel egész napos program. Energiagombóc, izgő-mozgó gyerekeknek kifejezetten ajánlott. A változatos erdei terep, a friss levegő, az emelkedők és lejtők állandó váltakozása még az örökmozgó gyerkőcökben is lemeríti estére az „elemeket”.
A cikk először 2017 májusában jelent meg.
Medvehagymaszezonban erős fokhagymaillatban sétálhatunk a patak mellett
Csillagvirágok közt lépkedve egy mesés ártéri erdőben
2023.03.14.Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy falu a Csepel-szigeten, amelynek tó van a közepén, holtágát és ligeterdeit megannyi élőlény lakja, pompás virágok virítanak mesés szigetén, a békés csendet pedig olykor csak az állatok hangja, neszezése töri meg. Ez a falu pedig nem csak a mesében létezik, gyertek velünk Szigetbecsére és sétáljunk végig együtt a Tőzike tanösvényen!
→ Tovább
Ürömi keringő – Csillaghegytől az Ezüst-Kevélyig
2023.03.02.Üröm múltjának és természeti értékeinek megmaradt darabkáit kerestük az Ürömi tanösvényen, közben pedig szomorúan szembesültünk azzal, hogy a lakóparkok szép lassan felfalnak mindent a budapesti agglomerációban.
→ Tovább
A zebegényi Malom-völgyi túrát receptre kellene felírni
2023.01.27.Egy völggyel, amelyben ráadásul még patak is csörgedezik, nem lehet hibázni. Még télen sem. Kivéve, ha csordultig van kirándulókkal. A Malom-völgyben hétköznap azonban nem lesz tömeg, és a patakátkelésekkel, nyílt rétekkel, zsombékosokkal, megnyerő Dunakanyar-panorámaponttal megtűzdelt útvonal Zebegénytől Nagymarosig rácáfol arra, hogy a februári szürkeségben nem érdemes túrázni. Aki nem hiszi, járjon utána.
→ Tovább
A Balaton koronája és az ország kincse A tihanyi apátság
Remek tipp a főváros környékének felfedezéséhez
Szuper helyeket mutatunk be a Soproni-hegységtől a Bükkig
