Aki a debreceni Nagyerdőre gondolt, az jó helyen jár. A Nagyerdő nemcsak a helyiek, de az idelátogatók számára is egy fix pont, ahol nemcsak sétálni lehet, és élvezni a természet csendjét, de szórakozási lehetőségekből sincs hiány.

A nagyerdei parkerdőben is láthatunk még idős kocsányos tölgyeket

4 / 20

Fotó: Tóth Judit

Az 1. számú védett terület

A Nagyerdő az egykor összefüggő nyírségi erdők, az itt hajdan jellemző homoki és gyöngyvirágos tölgyesek maradványa, amely nevét az itt található hatalmas kocsányos tölgyek után kapta.

Sajnos ez nem akadályozta meg, hogy a 2. világháború alatt és az 50-es években letermeljék ennek a védett erdőnek a nagy részét, amelyből mára csak 7 hektár maradt meg. 1992-ben a Nagyerdő külső, több mint ezer hektáros tömbje országos védelmet kapott, a belső, parkerdő jellegű rész pedig helyi védelem alá került.

A nagyerdei parkerdő számos kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget kínál

3 / 20

Fotó: Tóth Judit

A Nagyerdőben ma is találkozhatunk olyan különleges, védett növényekkel, mint például a turbánliliom, a fehér madársisak, a ligeti csillagvirág vagy a magyar nőszirom. A Nagyerdő állatvilága is gazdag, különösen igaz ez az öreg erdőrészek denevérfaunájára, eddig 18 faj jelenlétét mutatták ki itt.

A Nagyerdőben számos védett növény-és állatfaj él

2 / 20

Fotó: Tóth Judit

Simonyi óbester fái

Ha valaki szeretne egyet sétálni a Nagyerdőben, az biztos érinteni fogja a Békás-tó környékét, ahogy a neves, debreceni kötődésű írók és költők szobraival szegélyezett Medgyessy sétányt is, amely Medgyessy Ferenc debreceni születésű, kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész nevét viseli.

A Medgyesy sétány egyik legkülönlegesebb alkotása az Ady Endréről készült szobor

10 / 20

Fotó: Tóth Judit

Itt láthatjuk például Melocco Miklós Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész Ady Endréről készült különleges alkotását, de szobrot kapott Krúdy Gyula, Szabó Lőrinc vagy Fazekas Mihály is, aki nemcsak a Lúdas Matyi szerzője, de Diószegi Sámuellel közösen ő alkotta meg az első Magyar Füvészkönyvet. Róluk és a magyar botanika fontos alapművéről a szintén a Nagyerdőben található Debreceni Botanikus Kertről szóló cikkünkben írtunk. Tóth Árpád szobrát is itt láthatjuk a sétányon, rajta a következő idézet olvasható:

A Békás-tó sápadt, februári háttérrel

8 / 20

Fotó: Tóth Judit

A belvárosból az erdőbe vezető út sétánnyá alakítása báró Simonyi József ezredeshez kötődik, aki 1818-ban huszárezredével Debrecenben állomásozott. Simonyi óbester a Nagyerdőre járt gyakorlatozni a katonáival, és saját bőrén tapasztalta, hogy a város és az erdő között az út meglehetősen rossz volt. Ő javasolta a városvezetésnek, hogy rendezzék az út állapotát, és telepítsenek fasorokat az út két oldalára. Javaslata meghallgatásra talált, és katonáival ő ültette el a facsemetéket. Tiszteletére az utat már akkor Simonyi-gátnak nevezték, és az út a mai napig az ő nevét viseli. Bár az általuk ültetett fák nagy része már nincs meg, de az 1931-ben ültetett, védett hársfasor a város egyik büszkesége.

A Békás-tó a debreceni parkerdő szíve, átlagos mélysége 1,3 és 2,2 méter között változik, tavasztól látványos szökőkút is működik benne

6 / 20

Fotó: Tóth Judit

Kapcsolódó cikkek

A debreceni Nagyerdőbe már betette a lábát a tavasz

Tovább

Téli séta a debreceni füvészkertben

Tovább

Fürdő, villák, jókedv

1820-ban egy jelentős vízhozamú forrásra akadtak ezen a területen, s ez adta az ötletet ahhoz, hogy fürdőt építsenek. A Vigadó és Fürdőház nevű létesítmény végül 1826-ban nyitotta meg kapuit. A klasszicista épület a második világháború után étterem lett, és ma is – már eredeti állapotában helyreállítva – Régi Vigadó Étterem néven működik.

A Régi Vigadó épülete 1951-ben. Az épületben eredetileg fürdő és mulatóhely működött, ma már "csak" étterem

20 / 20

Fotó: Fortepan/UVATERV

A Nagyerdő időközben egyre népszerűbb üdülőhellyé vált, a debreceniek felismerték, hogy a természet, a csend, a jó levegő érték. A Vigadó a villaépítési kedvet is fellendítette, sorra épültek a szép házak a Simonyi-gát két oldalán, majd a parkban is. A Medgyesy sétányon sétálgatva is láthatunk néhány szép régi villaépületet ebből az időből. 1882-ben kiépült a városi vasútvonal, aminek a Nagyerdőn volt a végállomása, így már kijutni is egyszerűbb volt ide.

Egy szebb napokat látott gyönyörű villa a Medgyesy sétányon

12 / 20

Fotó: Tóth Judit

A Nagyerdő emblematikus épülete a régi víztorony, ami 1912-13 között épült. Az építmény földszintjén már 1933-ban vendéglőt alakítottak ki, és a víztorony ma is népszerű kulturális központ. Ráadásul a tetején, 34 méter magasan egy kilátót is kialakítottak.

A nagyerdei víztorony 1913-ra épült fel, ma kulturális központ és kilátó

15 / 20

Fotó: Tóth Judit

A 20. század elején aztán újabb és újabb épületekkel gazdagodott a Nagyerdő. 1918-ban átadták az egyetem és a klinikák épületeit, az egyetem főépülete, a város egyik jelképe 1932-ben készült el. Az 1930-as évek elején 68 fokos termálvizet találtak Debrecenben, ami új lendületet adott a nagyerdei fürdőnek, majd megépült a stadion, a szabadtéri színpad és az állatkert is.

Fogatok várakoznak a nagyerdei stadionnál, ahol épp a 8:2-es eredménnyel zárult Magyarország-Lengyelország mérkőzés zajlik.1949-ben járunk.

19 / 20

Fotó: Fortepan/Kovács Márton Ernő

Aki szeretne a Nagyerdő természeti értékeivel megismerkedni, az több útvonalat is bejárhat. A parkerdő állatait mutatja be a Békás-tó mellett induló, 16 állomásos sétaútvonal, a Madárlakópark-sétány. A Debreceni Erdészet székhelyének közelében indul a sárga turistajelzéssel jelölt útvonal, amelyen 2-3 órás túrát lehet tenni a Nagyerdő északi-északkeleti részeire.

Aki szeretné felfedezni a Nagyerdő természeti értékeit, az több útvonal közül is választhat

1 / 20

Fotó: Tóth Judit

A Diószegi Sámuel Oktatóközponttól indul a Gyöngyvirág, az Odvas keltike tanösvény, amely érinti a legszebb, legidősebb tölgyeket, illetve a 2020-ban felújított, hét állomásos Borostyán tanösvény is. A Nagyerdőben és közvetlen szomszédságában két botanikus kertet is felkereshetünk, a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjét és a Diószegi Sámuel Botanikus Kertet.