Alföldi történetek

Szöveg és fotó:
2023. május 3.

A tiszakécskei nádasban tett sétát receptre írnám fel mindenkinek

A tiszakécskei Holt-Tiszánál 2021 őszén adták át a Nádirigó tanösvényt, amelynek különlegessége, hogy az útvonal nagy része a víz felett kanyarog. Aki végigsétál a cölöpösvényen, és illedelmes vendégként nem zavarja az itt lakó állatokat, az bepillantást nyerhet a nádasok rejtett életébe.

Délelőtt 11 körül járt már az idő, mikor megérkeztem a Bács-Kiskun megyei Tiszakécskére, egészen pontosan a város szélén található Holt-Tiszához, hogy bejárjam a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2021-ben átadott Nádirigó tanösvényét. Tudom, ez nem a legideálisabb időpont annak, aki madarakat szeretne látni, de kisgyerekes szülőként azt is tudom, hogy az ember nem akkor megy valahová, amikor az a legideálisabb lenne, hanem akkor, amikor van rá lehetősége.

Madáreldorádó délidőben

Szóval fel voltam rá készülve, hogy egyetlen árva madarat sem fogok látni a tikkasztó, forró nyarat idéző napsütésben, ráadásul, utazás közben rájöttem, hogy a távcsövemet is otthon hagytam, szóval így már tényleg minden előzetes elvárást elengedtem, és megpróbáltam szimplán csak örülni annak, hogy ott vagyok és jó az idő.

Ehhez képest már az első néhány lépés után lecövekeltem, mert apró nádi énekesek ugráltak, énekeltek torkuk szakadtból a közeli nádszálakon. De tényleg egy karnyújtásnyira csak tőlem, szabad szemmel is remekül meg tudtam őket figyelni.

Persze, az hogy egyedül voltam, és mozdulatlanul, csendben figyeltem őket, nyilván sokat segített.

A tanösvényt Tiszakécske Ókécske nevű városrészében találjuk, a Templom tértől pár percre. Az itteni holtág természetes lefűződéssel keletkezett kétszáz évvel ezelőtt. Ha megnézzük az 1819 és 69 között készült Második katonai felmérés térképét, jól látszik, hogy már ott is különálló holtágként ábrázolják.

A holtágat napjainkra keresztgátakkal négy elkülönülő részre tagolták. Az elmúlt években a város határában három eliszaposodott holtág rehabilitációja történt meg, amely során kikotorták a holtágak medrét és biztosították azok megfelelő vízutánpótlását a Tiszából. A fejlesztés részeként hozták létre az I-es Holt-Tiszánál a 2,5 km-es tanösvényt. Aki kisgyerekkel jön, annak fontos infó és jó hír, hogy a tanösvény kezdőpontjában egy kis játszóteret és egy pihenőhelyet is kialakítottak, és van egy mezítlábas tanösvény is.

Csitt, csak csendben, csak halkan…

Az útvonal több mint a fele a Holt-Tisza partmenti nádasaiban, illetve annak a szélén vezet, egy víz fölé épített cölöpsétány formájában. Itt végigsétálni felér egy élménydús természetismeret-órával. Merthogy a nádasok madarait általában csak hallani lehet, megpillantani elég nehéz őket. Itt viszont alaposan megfigyelhetjük, kik mozognak a sűrűben.

A nádasok két legjellemzőbb hangját, a nádirigót és a cserregő nádiposzátát természetesen itt is lehet hallani, sőt, elég jól látni is.

Éneklő nádi tücsökmadarat ilyen közelről még sosem láttam. Ahogy a hím kiáll a nádszál hegyére, és teljes odaadással hallatja fura hangját, hát az egészen különös látvány. A hím ezzel a hanggal – amit az MME oldala pergő horgászorsóhoz hasonlít – jelzi területének határait. A madár jellegzetes hangját itt lehet meghallgatni.

Miközben őt figyelem, a pallósor mellett, a vízről is felhangzik egy fura hang, ami így egészen közelről, egy pillanatra a frászt hozza rám. Kicsit olyan, mintha valaki egy sípolós gumikacsát nyomkodna. A hang tulajdonosa meg is mutatja magát, egy hím kis vízicsibe az. És ahogy ma mindenki ebben a nádasban, ő is nagyon elfoglalt, táplálék után kutat a vízben, és rám se hederít. Kezdem azt érezni, láthatatlan vagyok, de ezt most egyáltalán nem bánom.

Száll a kakukk fészkére

Eddig csak madarakról beszéltem, de más állatok is feltűnnek itt a séta során. Mocsári teknősök napoznak a parton, békák jönnek fel a vízfelszínre egy-egy röpke pillanatra, ebihalak úszkálnak a sekély vízben, sőt még halrajokat is lehet látni a cölöpsétányról. Érdemes meg-megállni, leülni egy kicsit, hogy még inkább észrevétlenek legyünk, mert a nádas felé tartó gémfélék egyből kiszúrják mozgást, és azonnal visszafordulnak, ha valami gyanúsat észlelnek.

De amúgy is, olyan jólesik az, amikor csak üldögél az ember a nádasban, figyeli a mindenhonnan érkező neszeket, vagy csak bambul ki a fejéből, miközben körülötte madarak hangjától zsong minden. Ez az élmény felér egy meditációval.

A keskeny holtág túlpartján hatalmas nyárfák magasodnak, onnan is mindenféle madárhang hallatszik. A fák odvában fiókák sivalkodnak, némi fürkészés után kiderül, seregélyek, a szülők fáradhatatlanul szállítják az ellátmányt. Nagy örömömre egyik legkedvesebb madárhangom, a sárgarigó éneke is felcsendül valahonnan a lombkoronából. Folyamatosan szól a kakukk is odaátról, az itteni nádasokban recsegő nádirigók és cserregő nádiposzáták, akik a legjellemzőbb hazai gazdafajok, még nem sejtik, hogy már lesben áll a tojáscsempész, aki nem elvisz, hanem hoz majd egy tojást.

A tanösvény része egy madármegfigyelő torony, ahonnan hosszan figyelem a füstifecskéket, akik a fészeképítéshez szükséges sarat gyűjtik a holtág partján. A torony után véget ér a pallósor, és a parton vezet vissza a tanösvény. Tulajdonképpen itt már a város utolsó utcájában vagyunk, szemközt házak sorakoznak.A 2,5 km-es útvonalat fél óra alatt is végig lehet járni, én mondjuk több mint két órát töltöttem itt. De minek is sietnénk, ha egyszer ilyen szuper élményekben lehet részünk.

Jó látni, hogy a tanösvény mentén nem focipálya-szerű gyep, hanem színes virágmező mellett visz vissza az út, pipacsokkal, mécsvirágokkal, a kamillához hasonlító ebszékfüvekkel, már csak a lila szarkalábak hiányoznak.

Imádom ezeknek a virágokat. Alföldi gyerekként ez a látvány számomra már a nyarat és várva-várt a szünidő közeledtét jelentette. Régen ezek a vadvirágos rétek annyira jellemzőek voltak a szántók és utak mentén, most viszont sokkal ritkábban látni ezt a színes kavalkádot, pedig nemcsak szépségük miatt lennének fontosak ezek a növények, de a rovarok számára is fontos táplálékforrást is jelentenek.

A boldog falu

A tanösvény tábláin Tiszakécske múltjáról is olvashatunk érdekességeket. Megtudtam például, hogy a település hajdan két különálló falu összeolvadásából jött létre. Ez a rész, ahol most vagyunk, Ókécske, amit kanyargós kis utcák, a Tisza folyásához igazodó településszerkezet jellemez ma is, míg a szomszédos Újkécskén szabályos szerkezetű utcahálózatot és széles utcákat találunk.

Ókécske 1935-ben országos hírnevet szerzett, itt járt ugyanis Móricz Zsigmond, aki látogatásáról riportot írt a Pesti Naplóba. Boldog falu, ez volt a cikk címe, és erre a mai napig büszkék Tiszakécskén.

Később, már itthon, elolvasom Móricz írását, aki el volt ragadtatva attól, amit Ókécskén látott.„Bejárom a kis falut. Háromezer lakosa van. A főútvonalakon aszfalt. (így bírják a téglából kirakott járdákat.) Mindenfelé oly hatalmas házak, hogy valamennyit földbirtokosi vagy úri kastélynak nézném, ha folyton meg nem magyaráznák, hogy ez egy húszholdas, harminc- vagy hatvanholdas kisgazdáé. A falunak van villanyvilágítása és vízvezetéke Vagy tizenkét házba bemegyünk, mindenütt a legmodernebb berendezés és fürdőszoba. — Mikor a legutolsó távlovaglás volt, hozzám egy holland házaspárt szállásoltak be, — szól a gazda — mondom nekik, fürödjenek le... Azok azt hitték a paradicsomba kerültek. Kétnapi lovaglás után jólesett nekik a víz.”

Tiszakécske ma is a megye egyik legdinamikusabban fejlődő kisvárosa, ahol a turizmus különösen fontos bevételi forrás, ez persze a település adottságait ismerve, egyáltalán nem meglepő. Bár az időjárás már a nyarat idézi, a fürdőruhámat még otthon hagytam, a Tiszának azért még pár fokot melegednie kellene ahhoz, hogy elérje a számomra megfelelő hőmérsékletet. De a folyóhoz mindenképpen ki akartam még menni.

A parton egy kilátó nyújtózik az ég felé, tetejéről pazar panoráma nyílik a városra és a Tiszára, egészen pontosan a folyó egyik legnagyobb kanyarulatára, amit a helyiek csak "Tiszakanyarnak" becéznek.

A Miskó István sétányon álló ötszintes kilátót 2021 tavaszán adták át. Szezonban itt kanyarog a kécskei kisvasút is, és a nyári szünet közeledtével az sem mellékes, hogy a Tiszánál egy szuper, homokos szabadstrand is van. Nem kérdés, Tiszakécskének ott a helye a nyári bakancslistánkon.

Hasznos információk

A tanösvény kezdőpontja az Ókécskei Sportcsarnok mellett található. Itt van parkolási lehetőség, valamint egy kisebb játszótér fogadja a látogatókat. Kecskemétről viszonylag gyakran jönnek buszok Tiszakécskére, a tanösvényhez legközelebb a Templom tér megálló található, innen pár perc alatt elsétálhatunk a tanösvény kezdőpontjához.

A tanösvény egész évben bejárható, gyalogosan és babakocsival is. A hurokszerű útvonalon 10 állomás található tájékoztató táblákkal, de QR-kód beolvasásával angol és német nyelvű szöveg is letölthető.

További információkat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján találtok.

A cikk először 2022 májusában jelent meg.

Egy híd, folyó nélkül

Egy híd, folyó nélkül

2023.11.23.

A Karcag közelében található Zádor-híd különös látvány. Magányosan áll a határban, előtte puszta, mögötte szántóföld, víz sehol. Bár egy csatorna van itt, de az nem folyik át alatta, hanem furamód vele párhozamosan fut. De akkor mit keres itt ez a híd?

→ Tovább
Sóstó – a nyíregyháziak kedvenc kirándulóhelye

Sóstó – a nyíregyháziak kedvenc kirándulóhelye

2023.03.03.

Sóstó részben a Nyíregyházát ölelő hatalmas erdőt jelenti, de a kifejezés nemcsak az erdőre, hanem a belvárostól 6 km-re található Sóstógyógyfürdőre is vonatkozik, ami a 20. század elejétől kezdve vált egyre népszerűbb üdülőhellyé.

→ Tovább
Történetek a tölgyerdőből

Történetek a tölgyerdőből

2023.03.03.

Az ország első természetvédelmi területe egy vidéki nagyváros ikonikus városrésze, amely nevét a benne található hatalmas fákról kapta. A 19. századtól a város polgárainak kedvelt kirándulóhelye, és ma sincs ez másként. Vajon hol járunk?

→ Tovább