Egy hideg, téli hétköznapon látogattunk el az ország második legnagyobb városába. Mindenki szaladt a dolga után, kivéve mi: fotós kolléganőmmel fázósan bár, de lassú léptekkel sétáltunk, közben meg-megálltunk, kíváncsian tekintgettünk ide-oda, és próbáltuk szóra bírni a debreceni épületeket.
Lezárult az Agrárminisztérium szavazása, melynek keretében bárki szavazhatott a kedvenc erdejéről.
Gyönyörűen rendezett környezettel és békés nyugalommal várja a történelem, a romok, és a legendák szerelmeseit a Debrecen közelében, egy kunhalom tetején álló zeleméri templomrom.
Szakértői vélemények szerint már nem lehet felújítani a Debreceni Erdőspuszták népszerű kilátóját, ezért elbontják azt.
Az ország első természetvédelmi területe egy vidéki nagyváros ikonikus városrésze, amely nevét a benne található hatalmas fákról kapta. A 19. századtól a város polgárainak kedvelt kirándulóhelye, és ma sincs ez másként. Vajon hol járunk?
→ Tovább
Érdekes domborművek, szobrok, ablakok és egy szabadon választható kihívás: ki tudod találni, melyik hol van?
Az elmúlt időszak csapadékos időjárásának következtében újra megtelt vízzel a tavaly nyáron kiszáradt Debrecen melletti tó.
A Debreceni Botanikus Kertbe egy esős, komor januári napon látogattam el. Az időzítés kétségkívül nem volt a legjobb, de mivel egyik kedvenc hobbim a főszezonon kívüli turistáskodás, így – eső ide, sár oda – lelkesen indultam a kert felfedezésére.
→ Tovább
Úgy döntöttünk, ezúttal a Halápi csárdától a Vekeri-tóig megyünk az Alföldi Kéktúrán. Ugyanis ha ránézünk bármilyen térképre, bizony mindenhol kéklik a környék, ami csodás vízi világot ígér. Igen ám, de az elmúlt esztendők aszályai kivétel nélkül kiszárították a Debrecen környéki tavakat, víztározókat, idén utolsó mohikánként a Vekeri-tóból is eltűnt a víz. A környéken manapság az a szállóige járja, hogy: „nyomokban tavat tartalmaz”.
→ Tovább
A 16 állomásos útvonal mellett madárodú, lepkeház, békalak, rovarhotel és süngarázs várja az erdő lakóit és az érdeklődő kirándulókat.
Egy egész kondát sikerült lencsevégre kapni a Szitás utcában.
Az országban sem sok helyen találkozhatunk ezzel az apró szépséggel, de az Alföldön kifejezetten ritka, a Nyírségben pedig csak egyetlen szakirodalmi említése van. Most Debrecen mellett bukkantak egyre. Felismered?
Főként hegyvidéki erdőkben, sziklás vidéken nő, ezért a debreceni Erdőspusztán kimondottan ritkaságnak számít.
Minden szavazatra szüksége lehet a debreceni Csokonai Színház csüngő japánakácainak, hogy felkapaszkodjanak az élmezőnybe, még akár nyerhetnek is, hiszen február 28-áig várják a voksokat a verseny szervezői.
Ritka páfrányra bukkantak a debreceni Nagyerdő legöregebb tölgyesében. A hazánkban inkább hegyvidéki páfránynak számító, védett növénnyel eddig itt senki sem találkozott.
Május 29-én, idén első alkalommal szállítja utasait a Zsuzsi Erdei Vasút Debrecenben. A másfél éves üzemszünet idején több mozdonyt, kocsit, illetve egy hét kilométeres pályaszakaszt is felújítottak.
Közel 400 közönséges törpedenevér szerette volna átvészelni a telet a Debreceni Egyetem ablakaiban, de ez nem volt túl jó ötlet tőlük, mert a hely ökológiai csapdának bizonyult. Kimentették az apróságokat, és segítettek nekik megtalálni a pont nekik való, biztonságos telelőhelyet.
Míg máshol még nagyban havazik, a parkerdő területén már sárgán virít a téltemető.
A közelgő négynapos vakáció idejére hazánk mind a négy kisvasúti gőzmozdonya munkába áll, de rajtuk kívül is számos program, illetve sűrített járatok várják a kirándulókat.
Másfél évig tartó felújítás után július 17-től szállítja az utasokat hazánk legrégibb erdei vasútja. Az újáépített járművekkel Debrecen szélétől az Erdőspuszták különleges vidékére utazhatunk.
