Egy híd, folyó nélkül
A Karcag közelében található Zádor-híd különös látvány. Magányosan áll a határban, előtte puszta, mögötte szántóföld, víz sehol. Bár egy csatorna van itt, de az nem folyik át alatta, hanem furamód vele párhozamosan fut. De akkor mit keres itt ez a híd?
Karcag északkeleti végéből egy idén ősszel átadott betonút vezet a különös látnivalóhoz, így az most már autóval, biciklivel is könnyedén elérhető. Korábban nehézkesebb volt az odajutás, mert eső után, a földúton, a vendégmarasztaló sárban csak gyalog volt érdemes nekivágni ennek a pár kilométernek.
Híd a semmi közepén
Kellett egy híd
Az elhagyatott kőhíd tövében az idén ősszel elkészült betonúttal együtt egy kis parkolót is átadtak, ami bizonyára szezonban jól is jön, hisz a város egyik legismertebb és legkülönlegesebb látnivalójánál vagyunk.
215 éve áll itt kőhíd
Mellettünk az egyik oldalon végtelen szántóföldek húzódnak, a másik oldalon, a csatornán túl azonban egy darabka a hajdan sokkal nagyobb területet borító szikes pusztából. Közepén egy kis facsoport áll, körülötte vörös vércsék vijjognak, és nem sokkal később egy méltóságteljes parlagi sas is feltűnik felettünk.
Hajdan itt folyt a Zádor-ér, erre ma már csak a híd utal
Ha visszautaznánk az időben pár száz évet, más viszonyokat találnánk itt. Ahol most a vizet csak egy kis csatorna képviseli, ott hajdan a Tisza-szabályozás előtt kiterjedt mocsaras, vizenyős területek húzódtak, erek, kisebb-nagyobb vízfolyások kanyarogtak. Közöttük a legismertebb a Zádor-ér volt. Itt vezetett át az országos jelentőségű, Pest és Debrecen közötti postaút, a szeszélyes Zádor-ér azonban olykor megnehezítette a közlekedést, és útját állta mindenkinek. A problémát először egy töltéssel próbálták áthidalni, aztán egy fahidat építettek, ami már rajta van az 1782 és 85 között készült Első katonai felmérés térképén.
Előtanulmány a híres testvérhez
Ez a híd azonban nagy árvizek idején kicsinek bizonyult, és nem tette lehetővé az átkelést, ezért egyre sürgetőbbé vált egy komolyabb kőhíd építése. A munkálatok 1806-ban indultak meg, a köveket Tokaj környékéről szállították ide. A híd három év alatt készült el, 1809-ben kezdődött meg rajta a közlekedés.
Eredetileg kilenclyukú volt, de ebből már csak öt maradt
76 méteres hosszával a Zádor-éren átívelő kilenclyukú híd a legjelentősebb kőhíd volt ekkoriban az Alföldön. A hídnak eredetileg kilenc nyílása volt, és húsz évvel később ennek mintájára épült meg innen nem túl messze a ma is álló hortobágyi Kilenclyukú híd.
A hortobágyi kilenclyukú híd idősebb testvére
A Zádor-hídnak ma már csak öt nyílása van, ugyanis 1830-ban egy nagy árvíz elvitte a híd szélső pilléreit. Később helyreállították, de a leomlott szélső pilléreket már nem építették vissza, csak az épen maradtakat tartották meg.
Előtte puszta, mögötte szántóföld
Aztán jött a Tisza szabályozása, ami nyomán a mocsarak kiszáradtak, a vizek eltűntek. Eltűnt a Zádor-ér is, és a híd szép lassan okafogyottá vált. Ma már forgalmas út sem vezet erre, a híd azonban maradt, és már 215 éve áll itt.
És ki volt Zádor?
Karcag közelében magasodik Ágota dombja, több más kunhalommal egyetemben. Ágota dombján hajdan egy csárda állt, ahová a környékbeli betyárok is elvetődtek, például Rózsa Sándor is megfordult itt. A legenda szerint gyakori vendég volt itt Zádor, a nemes kun vitéz is, aki fegyverhordozója, Kara János társaságában tért be ide. A csárdában élt egy özvegyasszony, gyönyörű lányával, Ágotával, akibe Zádor beleszeretett. Olyannyira, hogy még egy fahidat is épített a csárdához, hogy akkor is el tudjon jönni, ha kiönt a víz.
Az Ágota-csárda épülete a lebontása előtt
Ágotába nemcsak Zádor szeretett bele, de Kara János is, aki titkolta érzéseit, de eldöntötte, hogy megöli Zádort, hogy övé lehessen a lány. Mérget vett egy javasasszonytól, és biztos, ami biztos, a kutyáján is kipróbálta. Zádor azonban gyanút fogott, és betegnek tettette magát, a szolgái pedig később elhíresztelték, hogy meghalt.
Kara János, amikor meghallotta a hírt, elment Ágotához és feleségül kérte. A lány elutasította, ekkor jelent meg a csárdánál Zádor, aki üldözőbe vette Kara Jánost. Birokra keltek, és egyre beljebb kavarodtak a mocsárba, és az elnyelte mindkettőjüket. Ágota elindult, hogy megkeresse kedvesét, csónakba szállt, de sehol nem találta, ezért bánatában a folyóba vetette magát.
A műemlék Zádor-hidat és a környező szikes pusztát 1976-ban nyilvánították védetté
A szomorú történet emlékét ma is őrzi Karcag határában a Zádor-híd, az Ágota-halom és Ágota hídja. Aki erre jár, tegyen itt egy sétát.
A tiszakécskei nádasban tett sétát receptre írnám fel mindenkinek
2023.05.03.A tiszakécskei Holt-Tiszánál 2021 őszén adták át a Nádirigó tanösvényt, amelynek különlegessége, hogy az útvonal nagy része a víz felett kanyarog. Aki végigsétál a cölöpösvényen, és illedelmes vendégként nem zavarja az itt lakó állatokat, az bepillantást nyerhet a nádasok rejtett életébe.
→ Tovább
Sóstó – a nyíregyháziak kedvenc kirándulóhelye
2023.03.03.Sóstó részben a Nyíregyházát ölelő hatalmas erdőt jelenti, de a kifejezés nemcsak az erdőre, hanem a belvárostól 6 km-re található Sóstógyógyfürdőre is vonatkozik, ami a 20. század elejétől kezdve vált egyre népszerűbb üdülőhellyé.
→ Tovább
Történetek a tölgyerdőből
2023.03.03.Az ország első természetvédelmi területe egy vidéki nagyváros ikonikus városrésze, amely nevét a benne található hatalmas fákról kapta. A 19. századtól a város polgárainak kedvelt kirándulóhelye, és ma sincs ez másként. Vajon hol járunk?
→ Tovább
