Alföldi történetek

Szöveg és fotó:
2023. január 25.

Téli séta a debreceni füvészkertben

A Debreceni Botanikus Kertbe egy esős, komor januári napon látogattam el. Az időzítés kétségkívül nem volt a legjobb, de mivel egyik kedvenc hobbim a főszezonon kívüli turistáskodás, így – eső ide, sár oda – lelkesen indultam a kert felfedezésére.

A füvészkertet a Nagyerdőben találjuk, nem messze a Debreceni Egyetem főépületétől. A közelben mindenfelé egyetemi épületeket és órára siető egyetemistákat látni. A füvészkert létrehozásának is az volt az elsődleges célja, hogy segítse a természettudományos oktatást. A történet azonban nem itt, hanem a belvárosban kezdődött, egészen pontosan azon a helyen, ahol ma a Déri Múzeum áll. Itt hozták létre 1807-ben a Füvészkönyvet megalkotó Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály elképzelései alapján a debreceni botanikus kertet, amely akkor még az egyetem elődjének számító Református Kollégium botanikai oktatását szolgálta.

Bibe, porzó, magiszák és türempikk

Itt muszáj egy kis kitérőt tennünk az 1807-ben megjelent „Magyar Füvész Könyvre”, amely szintén itt, Debrecenben született meg. Az első összefoglaló magyar nyelvű botanikai mű Linné növénytani rendszerének tudományos eredményeit felhasználva, több mint 3000 magyarországi növény leírását tartalmazza.

A könyv ötlete Diószegi Sámuel református lelkészben fogalmazódott meg, aki Göttingenben tanult mértant, természettant és orvostudományokat. Itt ismerkedett meg a svéd Carl von Linne rendszerével, s elhatározta, hogy átülteti azt magyarra. Segítőtársa ebben Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi szerzője volt. Diószegi Fazekas Mihály testvérét vette feleségül, így először sógorok lettek, később barátok, majd társszerzők.

A könyv készítése során nemcsak összegyűjtötték a növényneveket, de ötszáz új szakkifejezést is alkottak, háromszázat ebből ma is használunk.

Sok régi, népnyelvben használt növénynevet megtartottak, de olyan új neveket is alkottak, mint például az iringó, müge, csillagfürt, napraforgó, harangvirág, de nekik köszönhető a zuzmó név is. Nemcsak fajneveket hoztak létre, de ma is használunk jó néhányat az általuk alkotott növényi részekre utaló megnevezésekből is, mint például a bibe, a porzó vagy a szirom, persze olyanok is vannak, amelyeket ma már nem használunk – mint a szirmanyúl, a magiszák és a türempikk. Mintha csak egy mese szereplői lennének.

A mű fogadtatása nem pont olyan volt, mint amire számítottak, az emberek nem igazán értették akkor, mit is szerettek volna ezzel a könyvvel, sőt volt, aki egyenesen úgy vélte, hogy a mű a szegény nép kárára van, mert elősegíti a kuruzslást. Később azonban több neves személyiség is méltatta munkájukat. Például Jókai Mór, aki íróként kivételes botanikai tudással rendelkezett, könyveiben több mint 600 fajnév szerepel, és ebben a füvészkönyvnek nagy szerepe volt.

Az új füvészkert

A füvészkert 1844-től 1922-ig állt a Református Kollégium felügyelete alatt és szolgálta a természettudományos képzést. Közben megalakult a Kollégium berkein belül a tudományegyetem, amely később a Nagyerdőbe költözött, a botanikus kert céljára pedig az egyetem mögött jelöltek ki egy új, 17 hektáros területet, a régi füvészkert helyén pedig felépült a Déri Múzeum.

Az 1928-ban megalapított új füvészkert vezetője Soó Rezső botanikus lett, aki munkatársaival nagy erőkkel kezdett bele a kert építésébe és fejlesztésébe. A háború azonban közbeszólt, és 1945 után után mindent újra kellett kezdeni.

1949-ben már 1400 volt a növényfajok száma, az ötvenes években felépültek az üvegházak, a 80-as években pedig az örökzöld gyűjtemény gazdagodott jelentősen.

A kertben a növényfajok száma meghaladja az ötezret, közülük a szabadföldi fajok száma 1500, a trópusiaké kétezer, a kaktuszoké 1300 és van még további ezer egyéb pozsgás faj.

Az örökzöld gyűjtemény fái között sétálgatni ilyenkor télen is élmény, láthatunk többek között egy mamutfenyőt és a világon ismert négy cédrusfaj is megtalálható itt. De sétálhatunk 150-200 éves kocsányos tölgyek, 100-150 éves mezei juharok vagy 100-120 éves madárcseresznyék között is.

A kert egyik leghangulatosabb része a kis tó a rajta úszkáló tőkés récékkel. A tó partján idős tölgyek ölelésében áll Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály szobra, Kallós Ede szobrászművész alkotása 1940-ben készült el.

1984 óta működik a füvészkertben a kupolás Csillagvizsgáló Intézet, közelében találjuk az üvegházakat. Az egyikben az európai hírű kaktuszgyűjteményt találjuk, egy másikban pedig a trópusi gyűjteményt.

Megbűvöltek a szakállbroméliák

A trópusi házban különösen jólesik egy esős, hideg napon sétálgatni, de persze az élmény lényegét maga a buja növényzet adja. A kellemes, meleg és párás környezetben beérik a banán, virulnak az orchideák és szemmel láthatóan minden itt élő növény otthon érzi magát.

Kedvenceim a magasból aláhulló szakállbroméliák. Ezek a növények nemcsak látványra nagyon különlegesek, de az életmódjuk sem mindennapi. A zuzmószerű szakállbromélia nagyobb fákon él, kedveli a nagy páratartalmú, vizes élőhelyeket, Észak-Amerika déli államaitól egészen Chiléig terjed. Epifiton életmódot folytat, vagyis csak a fán él, de nem élősködik rajta, a tápanyagokat közvetlenül a levegőből veszi fel a levelei segítségével.

Elnézelődtem volna még itt a trópusi melegben és odakint az örökzöldek között is, de várt rám az eső áztatta Nagyerdő és a debreceni cívis házak, amelyekről hamarosan olvashattok majd.

Egy nap az erdei fülesbaglyok téli fővárosaiban

Egy nap az erdei fülesbaglyok téli fővárosaiban

2023.01.20.

Túrkeve és Kisújszállás az ország két legfontosabb bagoly-telelőhelyének számít. Furcsa párhuzammal élve azt is mondhatjuk, ami a tehetős brit nyugdíjasok számára Mallorca és a spanyol Napos part, az az erdei fülesbaglyok számára Túrkeve, Kisújszállás és a többi nagykunsági város.

→ Tovább
A tiszakécskei nádasban tett sétát receptre írnám fel mindenkinek

A tiszakécskei nádasban tett sétát receptre írnám fel mindenkinek

2022.05.17.

A tiszakécskei Holt-Tiszánál tavaly ősszel adták át a Nádirigó tanösvényt, amelynek különlegessége, hogy az útvonal nagy része a víz felett kanyarog. Aki végigsétál a cölöpösvényen, és illedelmes vendégként nem zavarja az itt lakó állatokat, az bepillantást nyerhet a nádasok rejtett életébe.

→ Tovább