Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

Szerző:
2016. szeptember 6.

Vár állott, most kőhalom

Aki a történelmet szereti, a várakat is szereti. Vannak olyan középkori magyar várak, amelyek már elfeledettek, romosak, megmaradásuk az utókornak kétséges - és nagyon kár értük. Így gondolkodott annak a várparknak a megálmodója is, akivel nemrég sikerült beszélgetnem. 

Miért szeretik az emberek a várakat? „Azért, mert csodát jelentenek, maga a várépítés teljesítménye, és persze annak kitalálása, tervezése is komoly dolog volt akkoriban. De tudok olyan várat mutatni, amit ma képtelen lenne bármilyen építőipari cég ugyanannyi idő alatt felépíteni, mint akkor” - mondja Alekszi Zoltán, aki maga is az építőiparban dolgozott, tehát tudja, miről beszél.


A sétány a történelmi Nagy-Magyarországot jelképezi, lekerekített formában. A várak makettjei földrajzilag is többé-kevésbé a helyükön vannak


Munkám során egyszer a Réka-várról kellett anyagot gyűjtenem, és a sok érdekes információ után csalódott voltam, mikor megpillantottam a vár képét - vagyis annak a helyét - egy fotón, az interneten. A helyszínen biztosan más élmény lett volna a találkozás: blogbejegyzések szerint élmény az 1-1,5 m magas faltöredékből és mély várárokból kinyomozni a vár egykori alakját, és felfedezni, amikor már tudtunk nélkül is, de rég benne állunk. Néhány éve létezik egy hely Dinnyésen, ahol több más feledésre ítélt, rommá pusztult, - a mostani és az egykori - Magyarország területén található vár áll makett formájában. Most, hogy itt láttam egykori mivoltában a Réka-várat, már boldogabb voltam.


A 6000-7000 nagy-magyarországi erősség 1%-a lesz majd látható, de még csak a fele van kész


A makettpark különlegessége, hogy a kis várak eredeti kövekből épülnek fel, amire - az ötletgazda elmondása szerint - se a tengerentúlon, se Európában nincs példa, hisz mindenhol műanyagból készültek. A bányákból származó köveket a tulajdonos saját kezűleg egyenként faragja és festi ki, igazi megszállottként. Régész barátai is szívesen meglátogatják a parkot, bár mindannyian tudják, hogy a rekonstrukciók csak az épületek jellegét tudják visszaadni, 100%-ban nem azonosak az eredetivel. Ásatási alaprajzból, régészeti leírásokból és összeszedett információkból készülnek a vármakettek tervei, a jelenlegi 30 darab kész makett mellé 4 félkész falazaton és több már megcsinált alapon dolgozik egyszerre Alekszi. Ha egyidőben több sort tenne fel, akkor az leomlana. „Kőműves Kelemen nagyon jól tudta, hogy mit nem szabad, de valószínűleg problémás volt a felesége, és okot kellett találni az eltüntetésére” - mondja.


Alekszi Zoltán: "A tárlatvezetés lehetőséget ad a történelmi ismeretek elmélyítésére."


A várak szeretete a tulajdonosban az Egri csillagok elolvasása óta erősödött meg, de az egri vár makettjét itt ne keresd, hisz az még a maga gyönyörű valóságában látható. Bár a weboldalon kevés információ található a várak történelméről, történetéről, de minden maketten van egy pár soros tájékoztató, és ezen túlmenően a tulajdonos készségesen avat be további részletekbe, sőt kihelyezett történelemórákat is tartanak itt. A jelenlévő makettek közül kettőnek az eredetije - a Barcaföldvár (Románia) és a kosztajnicai „Zrínyi-vár” (Horvátország) - valószínűleg megmarad, a többiről pedig még évekig, évtizedekig beszélhetnek a makettkövek.

 

A poroszlói palánkvár makettje az első, ami elkészült. Honfoglaló Árpád táborozott le itt, már a 800-as években állhatott


Az összes makett világítással van ellátva, alkalmanként fénybe borul a várpark


Réka-vár: Mecseknádasdon állt. Mi legendának mondjuk, de a skótok kész tényként közlik: itt született István egyik lányának és egy skót lovagnak a frigyéből szármázó első Árpád-házi Szent Margit


Bogdán vajda vára: innen 1350-ben elindulva alapította a független Moldvai Fejedelemséget, Máramarosban volt található. Mára csak a rom maradt fenn


Csikling-vár: ez az egyetlen, amin nincs lőrés - valószínűleg akkor elég volt a 8-10 méteres várárok és falazat, hogy megvédje a benn lévőket. Nem tudni, hogy pontosan mikor építették, 1326-ban Károly Róbert fejér megyei várjegyzékében már nem szerepelt


Lászlóvára: 1427-ben Galambócot feladták a szerbek a töröknek, ezért Zsigmond király parancsot adott, hogy a túlparton, szintén a Duna alsó folyásánál építsenek egy várat. Két év alatt lett kész: egy építészeti csoda az 500 méteres kerületével. Nem volt hosszú életű, a török 1524-ben elfoglalta. Pusztulásának ideje nem ismert


 Kórógy vára: a délvidéki várat a tatárjárás után építhették. Magyarország egyetlen szabályos, köralakú téglavára. A török hódoltság idején pusztult el


Drégely vára: a tatárjárás után épült. 1552-ben ostromolta meg és szinte földig rombolta Ali budai pasa. Szondy György várkapitány és vitézei 3 napig bírták az ostromot, majd mindannyian hősi halált haltak


Kereki vára: a 14. században épülhetett. 1543 körül a környező végvárak katonái robbantották föl, nehogy a török befészkelhesse magát a várba

 

 

Fotó és szöveg: Majdnemtúrázó

Fotó: www.varpark.hu

 

Kémény-szikla, az egyik legszebb pilisi kilátóhely

Kémény-szikla, az egyik legszebb pilisi kilátóhely

2021.02.22.

Ritkán adódik olyan alkalom az utóbbi évek téli időszakában, hogy sziporkázó napfényben, enyhe időben és csillogó hóban kirándulhassunk. Amikor még a tél az úr a tájon, de már a tavasz illatát érezzük a levegőben. Az olvadás utáni sár viszont még nem rondít bele az erdei kirándulás élvezeti értékébe. Elcsíptük az idei tél talán legszebb napját a Pilis nyugati szélének legjobb kilátópontján.

→ Tovább