A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg és fotó:
2021. április 28.

Várrom a kürtőkitöltésen

A füzéri Várhegy egy 6 millió éven át tartó, időben és térben elhúzódó vulkáni működés eredménye.

A Hegyköz alacsony medencedombságából merészen emelkedik ki a várral koronázott, 552 méter magas füzéri Várhegy. A vulkáni kúpot nemcsak a rajta található, az utóbbi időben szépen helyreállított középkori erősség felkeresése, hanem földtani és felszínalaktani érdekességek miatt is érdemes meglátogatni.

A Zempléni-hegységet (vagy „geológus nyelven” a Tokaji-hegységet) egy kb. 6 millió éven át tartó, időben és térben elhúzódó vulkáni működés hozta létre. Ebbe a hatalmas ciklusba helyezhető be a füzéri Várhegy kialakulása is, ahol az aktív vulkanizmus kb. 13 millió évvel ezelőtt zajlott. Ekkor egy olyan vulkáni felépítmény jött létre a Várhegy helyén, amely dácitos összetételű olvadékot szolgáltatott. A dácit egy olyan vulkáni kiömlési kőzet, amely geokémiai összetétele alapján a riolit és az andezit között helyezkedik el - nevét Erdély római kori nevéről, Dáciáról kapta.

A „füzéri vulkán” működésének befejeződése után a tűzhányó kürtőjében maradt dácitos magma lassan, hosszú évmilliók alatt hűlt ki.


Az elmúlt 13 millió évben bőven volt ideje az eróziós folyamatoknak ahhoz, hogy az egykori vulkáni felépítményt megpróbálják „leradírozni” a Föld felszínéről. Ez csak részben sikerült, hisz a füzéri Várhegyből mára még megmaradt az egykori dácitos kürtőkitöltés, a vulkán többi, az eróziónak kevésbé ellenálló része lepusztult. A dácitot a hűlés hatására fellépő zsugorodási feszültségek miatt repedések járták át, amelyet később a külső erők tovább tágítottak, oszlopos elválású kőzettesteket hozva létre. Ez a „zsákos”, oszlopos elválás messziről szépen látszik, de a vár megtekintése közben is megfigyelhetjük azt, a hegy tetején barangolva. A meredek kürtőkitöltés kiváló természetes védelmet nyújtott a történelmi időkben, ezért nem véletlen, hogy a vár 13. századi építői ezt a hegyet szemelték ki erősségük felépítésére.

A vár az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel érhető el, a piros turistajelzés mentén.

Ha érdekel a geológia, kövesd A kövek mesélnekblogot a Facebookon is!

Forrás: akovekmeselnek.hu

A hollókői vár építőköveinek nyomában

A hollókői vár építőköveinek nyomában

2022.01.23.

Hollókő vára az Ófaluval és a táji környezetével egyetemben az UNESCO Világörökség része. A 13. században, a Kacsis család által építtetett erősség építőanyaga a Vár-hegyet felépítő andezit.

→ Tovább
Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

2022.01.20.

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

→ Tovább