Várrom a kürtőkitöltésen
A füzéri Várhegy egy 6 millió éven át tartó, időben és térben elhúzódó vulkáni működés eredménye.
A Hegyköz alacsony medencedombságából merészen emelkedik ki a várral koronázott, 552 méter magas füzéri Várhegy. A vulkáni kúpot nemcsak a rajta található, az utóbbi időben szépen helyreállított középkori erősség felkeresése, hanem földtani és felszínalaktani érdekességek miatt is érdemes meglátogatni.
A Zempléni-hegységet (vagy „geológus nyelven” a Tokaji-hegységet) egy kb. 6 millió éven át tartó, időben és térben elhúzódó vulkáni működés hozta létre. Ebbe a hatalmas ciklusba helyezhető be a füzéri Várhegy kialakulása is, ahol az aktív vulkanizmus kb. 13 millió évvel ezelőtt zajlott. Ekkor egy olyan vulkáni felépítmény jött létre a Várhegy helyén, amely dácitos összetételű olvadékot szolgáltatott. A dácit egy olyan vulkáni kiömlési kőzet, amely geokémiai összetétele alapján a riolit és az andezit között helyezkedik el - nevét Erdély római kori nevéről, Dáciáról kapta.
A „füzéri vulkán” működésének befejeződése után a tűzhányó kürtőjében maradt dácitos magma lassan, hosszú évmilliók alatt hűlt ki.
Az elmúlt 13 millió évben bőven volt ideje az eróziós folyamatoknak ahhoz, hogy az egykori vulkáni felépítményt megpróbálják „leradírozni” a Föld felszínéről. Ez csak részben sikerült, hisz a füzéri Várhegyből mára még megmaradt az egykori dácitos kürtőkitöltés, a vulkán többi, az eróziónak kevésbé ellenálló része lepusztult. A dácitot a hűlés hatására fellépő zsugorodási feszültségek miatt repedések járták át, amelyet később a külső erők tovább tágítottak, oszlopos elválású kőzettesteket hozva létre. Ez a „zsákos”, oszlopos elválás messziről szépen látszik, de a vár megtekintése közben is megfigyelhetjük azt, a hegy tetején barangolva. A meredek kürtőkitöltés kiváló természetes védelmet nyújtott a történelmi időkben, ezért nem véletlen, hogy a vár 13. századi építői ezt a hegyet szemelték ki erősségük felépítésére.
A vár az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel érhető el, a piros turistajelzés mentén
A vár az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel érhető el, a piros turistajelzés mentén.
A cikk 2021 áprilisában jelent meg nálunk először.
Ha érdekel a geológia, kövesd A kövek mesélnek blogot a Facebookon is!
Forrás: akovekmeselnek.hu
Remeték a homokkőben
2023.08.21.A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, dombok ölelésében, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. Sóshartyán felé elkanyarodva, a római katolikus templom és temető után bal kéz felé egy romantikus völgy hívogat sétára, melynek nyugalmát és meghittségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. A Kő-völgyben kereshető fel a Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, a természetvédelmi oltalom alatt álló Kőlyuk-oldal.
→ Tovább
Kéktúra a „bükki kövek” peremén
2023.06.08.A Bükk-fennsíkot délről az úgynevezett „bükki kövek” (például Három-kő, Tar-kő, Cserepes-kő, Pes-kő, Őr-kő, Bél-kő) határolják, amelyek fehéren vakító meredek leszakadásai mintegy uralják a tájat, már messziről felismerhetővé téve a fennsík peremét. A barlangokkal és felszíni karsztos formákkal tarkított vad sziklakolosszusok kialakulása sokáig vitatott volt a szakemberek körében. Írásunkban ennek nyomába eredünk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
→ Tovább
Szanda, az oszlopos andezitek birodalma
2023.05.10.A változatos földtani felépítésű Cserhát szelíd lankáiból merészen emelkednek ki a miocén kori andezitekből felépülő vulkáni felépítmények erősen lepusztult és kipreparálódott maradványai. Ilyen a „kétágú Szanda” térsége is. Kalandra fel, irány a kövek világa!
→ Tovább
A Tiszától Tatáig gyűjtöttük össze az ország tíz legjobb ártéri és lápi cölöpsétányát.
Hazánk második kéktúrája nem csupán nevében őrzi híres ismeretterjesztő televíziósunk emlékét.
A Mecsek keleti peremén, az Óbányai-völgyet katlanná szűkítő Hosszú-bérc gerincén egy méltatlanul elfeledett ősi vár romjait rejti az erdő mélye.
