
A telkibányai Király-hegy fagyos gyomrában
Az egykor virágzó zempléni aranybányák egyik utolsó képviselője ma is tartogat olyan kincset, amiért megéri sokat utazni. Hazánk egyetlen „jégbarlangjában” jártunk.
Az egykor virágzó zempléni aranybányák egyik utolsó képviselője ma is tartogat olyan kincset, amiért megéri sokat utazni. Hazánk egyetlen „jégbarlangjában” jártunk.
A hideg idő beköszöntével rendszeresen tűnnek fel a neten szebbnél szebb fotók a Tátra hófödte csúcsairól, amelyeket nézegetve felötlik az emberben, hogy milyen jó lenne ezt élőben is látni. Persze a fotók többsége profi géppel készült és utólag megmunkált, viszont egy dolgot nem adnak vissza: azt a fantasztikus érzést, amikor ott állsz a hegytetőn, és a lábaid előtt hullámzik szinte a teljes egykori magyar Felvidék.
→ TovábbHa meg kellene mondanom, miért járok rendszeresen a hazai hegyek közé, lényegében a Zempléni-hegység tulajdonságait sorolnám fel a válaszban. A kilátóhelyek, a szűk völgyekben sziklákon bukdácsoló patakok, a mohos kőgörgetegek, és az a bizonyos megfoghatatlan érzés, amelyet már kisebb magasságok átélése is képes kelteni az emberben.
A Zemplén szíve, az Országos Kéktúra végpontja, és egyedi porcelándíszek szülőhelye: Hollóháza, ahol hollónak sajnos nincs háza, Istennek viszont kettő is, és az egyik igazán különleges.
Egy túra valódi csúcspontja lehet, ha a fárasztó kaptatók után elénk tárul a táj, és mi egyre lassuló pulzussal kezdünk el gyönyörködni a környékben. Ehhez persze jó idő is kell, de ha szerencsénk van, a most bemutatott kilátópontok felejthetetlen élményekkel ajándékoznak majd meg minket.
Arka a Zempléni-hegység délnyugati részén megbúvó, alig több mint félszáz lelket számláló, hangulatos kis zsákfalu. Boldogkő várának árnyékában kevesebb figyelem éri, pedig az erődítmény felfedezése után érdemes bejárni ezt a tájat is, mert rengeteg érdekességet és „titkos” kilátópontot rejt a falu környéki erdő.
A ritka, fokozottan védett faj számára az idei év különösen kedvező volt a Zemplénben.
A Zempléni-hegység zöld szíve egyike hazánk kevés, közutakkal be nem hálózott rengetegének, amelynek közel fővárosnyi területén a civilizáció nyomát is alig látjuk. A kivételek közé tartozik a hegység közepén fekvő Kőkapu és Rostalló, ahová a keskeny aszfaltcsík mellett csak egy még keskenyebb, de annál népszerűbb sínpár vezet.
→ TovábbNagy munkák zajlanak a regéci várban, folytatódik a Magyar Nemzeti Múzeum ásatása, helyreállítják a középső vár keleti részét és újjáépül egy 16. századi reneszánsz palota.
Hogy melyik Magyarország leglátványosabb vára, arról megoszlanak a vélemények, de ha a legszebb fekvésűt keressük, akkor a függőleges sziklafalakkal körbevett, Bodókő-hegyen magasodó Boldogkő vára bizonyosan az élmezőnyben végez. Az Oroszlánszikla gyilokjárója és egyedi panorámája miatt is érdemes ezt a várat felírni a bakancslistánkra.
→ TovábbA Zempléni-hegység Magyarország egyik legszebb és legkevésbé ismert hegysége. Különösen igaz ez a hegység déli részére, amelyet bár nem szőnek át sűrűn turistaösvények, jól járható erdészeti utakban mégis bővelkedik. Igazi mountain bike-os terep, természetközeli erdőkben és szőlőültetvények között, egy nagy múltú borvidéken.
→ Tovább„Lesz még egyszer ünnep a világon”. A négy fal között ücsörögve, a jelvénytartó dobozomban az elmúlt évek szerzeményeit rendezgetve Vörösmarty Mihály szavainak jegyében jött az ötlet, hogy pár mondatban bemutassak néhányat a kedvenc túráimból.
→ TovábbA növény kicsit távolabbról valóban kicsit egy fogát villogtató fenevadra emlékeztet, erről kaphatta a nevét is: kónya vicsorgó.
Egy jégbe dermedt, szürke szombat délelőttön a sárospataki Bodrog áruháznál a buszról leszállva azon tanakodtunk, vajon normálisak vagyunk-e, hogy ilyen időben nekivágunk a Zemplén déli hegyeit átszelő Sárospatak-Erdőhorváti túrának? Alig tíz perc múlva azonban, amikor megpillantottuk a hómezőből büszkén kiemelkedő legendás Vörös-tornyot, eloszlott minden kételyünk: igen, már ezért megérte elindulni.
→ TovábbOrszág az országban, Rákóczi földje, a szabadság bölcsője, ahol „bárhova lépek, otthon vagyok”. Legyen bár halódó ősz vagy jégbe fagyott tél, rügyfakasztó tavasz vagy éppen forrón izzó nyár, ide mindig érdemes eljönni egy jó túrára, mert a Zempléni-hegység minden évszakban más és más élményeket tartogat.
→ TovábbA Zempléni-hegység zöld szíve egyike hazánk kevés, közutakkal be nem hálózott rengetegének, amelynek közel fővárosnyi területén a civilizáció nyomát is alig látjuk. A kivételek közé tartozik a hegység közepén fekvő Kőkapu és Rostalló, ahová a keskeny aszfaltcsík mellett csak egy még keskenyebb, de annál népszerűbb sínpár vezet.
Az ősz közeledtének hírére különös vonzalom ébredt bennünk az erdők iránt. És ha már erdő, miért is ne legyen vadregényes és hegyvidéki? Ezt a két fontos paramétert szem előtt tartva szemeltük ki hazánk egyik legszebb vidékét, azon belül is a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Háromhuta község turistacsalogatóját. Két éjszakát töltöttünk el a falai között.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez a turisták által kevésbé látogatott vidék a természetjárók igazi paradicsoma. Abban is biztosak lehetünk, hogy a hegységet átszelő piros Rákóczi-út nem csupán a történelem iránt érdeklődők számára lesz felejthetetlen élmény. Végigjárásával hazánk legszebb rejtett kincseit fedezhetjük fel, ahol a háborítatlan természet és a történelmi hangulatot árasztó épített értékek egyszerre adják a táj szépségét.
Meglátogattuk hazánk talán legnagyobb mértékben visszaépített várát, ami 2016-os átadása óta vegyes véleményeket váltott ki a közönségből. Fehérben pompázó falainak mi sem tudtunk ellenállni, pedig Füzér várát romjaiban is szerettük.
A Zempléni-hegység hazánk egyik vadregényes, természeti és kulturális látnivalókban egyaránt bővelkedő területe, egyben az Észak-magyarországi-középhegység legkeletibb tagja. Kiterjedéséből fakadóan felfedezése nem egy-két napos mutatvány, ám ha jó helyre látogatunk el, még ilyen kevéske idő is elég lehet ahhoz, hogy magunkba szívjuk e megannyi élménnyel kecsegtető vidék esszenciáját. Mi három teljes napot pörgettünk ki magunknak az időelosztó szerencsekeréken, és Telkibánya felé vettük az irányt.
Szabadkígyós környékét jártuk be, és felfedeztük a puszták különleges élővilágát
Egy monumentális, csonka bükki bérc. Mi történhetett ezzel a heggyel?
A Margit-sziget tele van történetekkel minden korszakból, de talán a „sötét” középkor volt itt a legizgalmasabb