A Zempléni-hegység zöld szíve egyike hazánk kevés, közutakkal be nem hálózott rengetegének, amelynek közel fővárosnyi területén a civilizáció nyomát is alig látjuk. A kivételek közé tartozik a hegység közepén fekvő Kőkapu és Rostalló, ahová a keskeny aszfaltcsík mellett csak egy még keskenyebb, de annál népszerűbb sínpár vezet.
Az ősz közeledtének hírére különös vonzalom ébredt bennünk az erdők iránt. És ha már erdő, miért is ne legyen vadregényes és hegyvidéki? Ezt a két fontos paramétert szem előtt tartva szemeltük ki hazánk egyik legszebb vidékét, azon belül is a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Háromhuta község turistacsalogatóját. Két éjszakát töltöttünk el a falai között.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez a turisták által kevésbé látogatott vidék a természetjárók igazi paradicsoma. Abban is biztosak lehetünk, hogy a hegységet átszelő piros Rákóczi-út nem csupán a történelem iránt érdeklődők számára lesz felejthetetlen élmény. Végigjárásával hazánk legszebb rejtett kincseit fedezhetjük fel, ahol a háborítatlan természet és a történelmi hangulatot árasztó épített értékek egyszerre adják a táj szépségét.
Meglátogattuk hazánk talán legnagyobb mértékben visszaépített várát, ami 2016-os átadása óta vegyes véleményeket váltott ki a közönségből. Fehérben pompázó falainak mi sem tudtunk ellenállni, pedig Füzér várát romjaiban is szerettük.
A Zempléni-hegység hazánk egyik vadregényes, természeti és kulturális látnivalókban egyaránt bővelkedő területe, egyben az Észak-magyarországi-középhegység legkeletibb tagja. Kiterjedéséből fakadóan felfedezése nem egy-két napos mutatvány, ám ha jó helyre látogatunk el, még ilyen kevéske idő is elég lehet ahhoz, hogy magunkba szívjuk e megannyi élménnyel kecsegtető vidék esszenciáját. Mi három teljes napot pörgettünk ki magunknak az időelosztó szerencsekeréken, és Telkibánya felé vettük az irányt.
Itt minden kikapcsolódásra vágyó ember rálelhet a nyugalomra, de főleg a természetet imádó bakancsos turisták érezhetik úgy, hogy megtalálták az otthonukat.
Az egyik utolsó őszi hétvégén, távol nemcsak a városoktól, de még a térerőtől is, egy negyven éve nem látott kisvasúti tehervonat útja nem is vezethetett volna máshova, mint egy életnagyságú terepasztal közepébe.
Akinek bejön a középkori miliő, azt biztosan nem kell sokáig győzködni, hogy látogasson el Boldogkőváraljára, de a Zempléni-hegység egyik legszebb vára egyébként is amolyan jolly joker. Tavasztól őszig minden hétvégén megelevenedik a lovagkor, a gyerekeknek ott van Közép-Európa legnagyobb ólomkatona-kiállítása, a fotósok az Oroszlánsziklán hódolhatnak a szenvedélyüknek, az ínyencek pedig a középkori étteremben, és persze a túrázók is megtalálják a számításaikat.
Az Országos Kéktúra Hollóházától Boldogkőváraljáig tartó, közel 100 km-es szakasza számtalan egyedülálló földtani természeti értéket érint. Új sorozatunkban ezeket a geológiai csodákat mutatjuk be, elsőként a Zempléni-hegységet véve célkeresztbe.
Ha meg kellene mondanom, miért járok rendszeresen a hazai hegyek közé, lényegében a Zempléni-hegység tulajdonságait sorolnám fel a válaszban. A kilátóhelyek, a szűk völgyekben sziklákon bukdácsoló patakok, a mohos kőgörgetegek, és az a bizonyos megfoghatatlan érzés, amelyet már kisebb magasságok átélése is képes kelteni az emberben.
Rengeteg szép őszi fotót kaptunk tőletek az elmúlt hetekben A nap fotója felhívásunkra, de mivel sokat nem tudtunk ezekből megmutatni nektek, most egy kis összeállítást készítettünk a legjobbakból.
Múlt hét csütörtök után egy jelentős szakaszt tett még meg Gyárfás-Tóth Gábor és barátnője az Országos Kéktúrán, de sajnos egy időre fel kellett adniuk a teljesítést. Cikkünkből kiderül, miért, és az is, hogy meddig sikerült eljutniuk.
Bár a legtöbben a hegy világhírű levéről ismerik, a világörökségi védelem alatt álló kultúrtáj „szárazon” is legalább annyit tud, mint más, idilli fekvésű hegyvidékünk. Öt alkoholmentes programtipp a nyári napokra.
Már nemcsak a naptár és a csillagok szerint van itt az ősz, hanem a természet is beadta a derekát, és a szomorúnak hangzó elmúlásra pompás színekkel készül.
A Zemplén északi csúcsainak tövében, 300 méter magasban készülnek a vidéket világhírűvé tevő porcelánműremekek, amiket nemcsak megvásárolni lehet, de szakvezetéssel bárki bepillanthat a készítésükbe.
A történelmi Zemplén vármegye nevezetessége, a füzéri vár húsvétkor újra megnyitotta kapuit a látogatók előtt.
Eltévedt egy kiránduló család Vágáshuta mellett az erdőben március 15-én. A Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság járőrei siettek a túrázók segítségére.
