A Turista Magazin novemberi számában ezúttal rendhagyó városi sétára indultunk. A mostani Tabán ugyanis, amelyet bejártunk, már nem az a Tabán, amelyről mesélünk.
Budapest I. kerületében, a Nap-hegy, a budai Várhegy és a Gellért-hegy közötti terület nagy részét ma dimbes-dombos park foglalja el, de ha visszamennénk az időben, egészen más kép fogadna bennünket. Egy sűrűn lakott városrész hegyekre felfutó, girbegurba utcákkal, apró házakkal. A régi Tabán azonban útjában állt a fejlődő városnak, így hát lebontották, hogy a kis viskók helyén egy modern jövőt emeljenek. A tervekből végül nem lett semmi, az ideiglenesen létrehozott park megmaradt, a Tabán pedig romantikus történetekkel átszőtt legenda lett.
A Tabán ma már egészen más képet mutat, nincsenek már meg az apró házikók és a szerb székesegyház sem
A Tabánt egykor Rácvárosnak is nevezték, itt ugyanis már az 1300-as években megtelepedtek a szerbek. A 18. században több ezer fős szerb közösség élt itt, és Buda a szerb ortodox egyház egyik püspökségének székhelyévé vált.
A sűrűn lakott Tabánt többször is sújtotta tűzvész. A legnagyobb tragédia 1810. szeptember 5-én következett be. A legenda szerint a katasztrófát egy kádárlegény okozta, aki a száraz és szeles időben tüzet rakott az egyik ház udvarán.
A századfordulón a Tabán egy vendéglőkkel, kocsmákkal teli bohém negyed volt, mely egyre több fővárosi értelmiségit, művészt vonzott ide. Megszületett a budapesti Montmartre, a legtöbb ember fejében ma is élő romantikus Tabán, ahol többek között Krúdy Gyula is sokat időzött.
A Tabán egy részlete ma, ahogy azt a vár tövéből látjuk
A Turista Magazin novemberi számában sok érdekességet mesélünk a Tabánról. Bár a díszletek alaposan megváltoztak, a városrész regényes múltjáról ma is van mit mesélni.
NOVEMBERI SZÁMUNKAT ITT TUDOD ONLINE MEGRENDELNI, ELŐFIZETNI PEDIG IDE KATTINTVA TUDSZ RÁNK.
