A Bükk festői szirtjein

Jelvényszerző túrákat bemutató sorozatunkban már foglalkoztunk bükki magaslatokkal, ez alkalommal viszont nem a hegység 900-as legjeire fókuszálunk, hanem mesés panorámahelyszíneire. A Bükk szirtjei elnevezésű jelvényszerző mozgalom 27 kilátópontot keres fel, de aki bejárja ezeket a helyeket, biztosan nem csak a kilátásélményekkel fog gazdagodni. A teljesítés formája kötetlen, tehát a megadott pontokat tetszőleges sorrendben és útvonalon, időkorlát nélkül lehet felkeresni, ugyanakkor az igazolófüzetben túratippeket is kapunk a szirtgyűjtögetéshez. Ezeket az útvonalakat mutatjuk be az alábbi cikkünkben dióhéjban.

1 – Panorámák Lillafüred környékén

A miskolci Majális parktól induló 13 km-es körtúrával négy igazolópontot keresünk fel, miközben olyan páratlan bükki helyeket is érintünk, mint a lillafüredi Palotaszálló mesés környezete, a régészeti leleteiről híres, továbbá látványos méreteivel lenyűgöző Szeleta-barlang. Az első szirtünk a Gulicska 544 méter magas sziklameredélye lesz, ahonnan az erdős hegyoldalak a Garadna-völgy mélyére vezetik a tekintetet. Útba ejtjük a Fehér-kő (580 m) döbbenetes kilátást nyújtó mészkőbércét, amiről megtekintjük a kettészelt bükki fennsíkot, majd lehetőségünk nyílik az öles fenyők árnyékában álló, különösen hangulatos Fehérkőlápa turistaházban ebédelni vagy akár éjszakázni is.

Miután leereszkedtünk a lombos kanyonba zárt Lillafüredre, majd kedvünk és időnk szerint kipróbáltuk látnivalóit és vendéglátóit, következhet a Szeleta-tető kilátópontja, amit pár méterrel a kihagyhatatlan barlang szádája felett találunk 350 méteres magasságban. Innen is megkapó látványt nyújt a mélyen bevágódott szurdokvölgy, illetve a Garadna híres üdülőtelepe.

Ez a völgy oldalában „függő" mészkőoszlop a Molnár-szikla, melynek csúszós felszínéről a Szinva völgyére, Alsóhámorra és a Bükk északkeleti csúcsaira látunk rá, továbbá az alig pár száz méterre fekvő végállomásunkra is.

2 – A Kis-fennsík északi peremén

A kolostorromjáról és turistaházáról ismert Szentlélekről indulva egy 13 km-es körtúra során öt igazolópontot is felkeresünk, miközben a Bükk kevésbé járt északi, vadregényes részeit barangoljuk be. Kiindulópontunktól nem messze máris felkapaszkodhatunk a természetes kőlépcsőkön meghódítható Látó-kövek kitett szirtjére. A keskeny sziklaperemről tiszta időben Észak-Magyarország „hullámvidéke", a Felvidék hegyvilágának tömege tárul elénk.

Szemben a Lázbérci-víztározó tűnik fel Dédestapolcsány háztetői mögött. A Kis-fennsík kiszögellésein lavírozó, bükkösben és elegyes erdőben is vezető út során ellátogatunk az Odvas-kő idegen tájakat idéző sziklataréjára. A rétegesen gyűrött mészkőorom alatt hatalmas mélységben nyúlik el a vadregényes Csondró-völgy, felette az Örvény-kő tömbje és a szemközti Kemesnye-kő keretezi a panorámát.

Innen két kilométerre, keletre magasodik a Buzgó-kő 576 méter magas ördögszántásos mészkőbástyája, ahonnan elsősorban északias irányba kapunk kitekintést. Ideális látási viszonyok esetén innen a Magas-Tátra bércei is megmutatkoznak, de legfőképp a szomszédos Kemesnye-kő szikláit, az Örvény-kő oldalát és a Harica-völgy pompás egységét szemlélhetjük, talpunk elé tekintve pedig az értékes sziklagyeptársulását csodálhatjuk; nyílik itt csillagőszirózsa, aranyfürt és harangcsillag is. A tőlünk délre magasodó, öreg bükkösből látványosan kitörő Örvény-kő sziklaszirtjére is felkapaszkodunk.

A hegylábi erdőkre és a Kárpátok bérceire kilátást nyitó nyugati és északi sziklás letörés jeles sziklamászó hely, amely 15 méteres függőleges sziklafallal törik le nyugatra. Észak felé ennél jóval magasabb, de lépcsőzetes hegyfal szakad a mélybe.

Körtúránk egy oda-vissza 3 km-es kitérővel gyűjti be a Garadna-völgy fölött őrt álló Magos-kő 635 méteres panorámás szirtjét. A mélyben zúgó patakkal kettévágott Kis- és Nagy-fennsík peremének fenséges látványa a Bükk keleti végeinek belső vidékére enged madártávlatot. Párás időben innen hegyek pipáló sorát figyelhetjük, a kilátópont sziklagyepét pedig tavasszal vadvirágok díszítik.

Szentléleki startpontunkra innen akár a csúcs közelében elhaladó aszfalton is begyalogolhatunk, az erdeibb élményért azonban érdemes a piros jelzésű ösvényt választani, amely a Köpüs-tető bükkös oldalában vezet vissza.

3 – Nyugati szirtek panorámája

Az előző úthoz hasonlóan ez a túra is 13 km-t és öt csúcsot foglal magában, ugyanakkor egy vadregényes várromot is felkeres. A Farkas-nyaktól (a bánkúti elágazástól, ahol az autót is lerakhatjuk) indított túra első állomása a nyugati távlatokat engedő Nyír-kő, amit széles dózerúton érünk el, és ahonnan a hegység lábát patakok által szabdalt völgyrendszerre kapunk lenyűgöző kilátást: a Baróc-patak erdős völgyét és a szemközti Szentlélek-hegyet, a dédesi vár kúpját, valamint a Kisvár sziklataréját innen szemlélhetjük a legbehatóbban. Az erdőkép pompája is lenyűgöző: bükkös környezetüktől elkülönülő nyírfák, juhar, luc- és vörösfenyő is tarkítja a megkapó sziklafal környezetét.

Elhagyva a Nyír-követ, megcélozzuk a korábban szemközt csodált Verepce-bérc gerincét, melyet az Országos Kéktúra útvonalán fogunk bejárni. A hangulatos ösvény kis leágazással nyitja meg előttünk a Vásárhelyi-kő végtelennek ható nyugati panorámáját, benne a nem is oly távoli Mátra sziluettjével.

Az Árpád-kori vár maradványaitól a kiemelt hegységperemi helyzet és a hegyoldal sziklái remek távlatot engednek az Északi-Bükk völgyekkel tagolt részeire, Borsod hullámzó dombvidékére és a Kárpátok egy kicsiny szeletére is. A török hódítások idején elpusztult vártól meredek ereszkedéssel vesszük be magunkat az alattunk húzódó Vár-völgy patak vájta katlanjába, majd a tőlünk keletre fekvő Kemesnye-hegy (638 m) panorámaplatójára hágunk fel a sárga jelzéseket követve.

A Kemesnye-tető – melynek oldalában számos sziklakiszögellés szaggatja fel a karsztbokorerdőt – magasan a hegység testébe metsző Csondró-völgy fölé domborodik, kilátást engedve a táj belső területeire, távolabb tekintve pedig a Tokaji-hegység egy kisebb szeletére is. Szemközt a már bejárt Odvas-kő zord sziklái meredeznek, tőlünk dél felé pedig a Bükk egybefüggő erdőtömbje húzódik. Irányban már jelentős szintemelkedést letudva igyekszünk vissza a kiindulópont felé, melynek közelében még egy szirt vár ránk.

Csipkézett gerincélen közelítjük meg a kilátópontot, ami alatt ferdén a mélységbe „csúszó", lejtősztyepprét és a környező bükkerdő fölé magasodó, függőleges falként leszakadó sziklaletörés nyit félköríves panorámát nyugati irányba. A sziklaréteg sekély talaján a csenevész tölgyfacsoportok mellett csupán a mészkedvelő sziklagyepek tudtak megkapaszkodni: itt a kövirózsa- és varjúhájfélék mellett tavasszal a lila színével gyönyörködtető leánykökörcsinek is felbukkannak.

4 – A Bálvány és a Gerennavár

Ez a Bükk-fennsík északnyugati peremét bejáró, Bánkútról induló 15 km-es túra két szirtet fog bemutatni, köztük a hegység egyik leglátványosabb és legmagasabban álló kilátótornyát, a Petőfi-kilátót. Ez a fémszerkezet a Bálvány 956 méteres tetőpontját toldja meg 18 méterrel, ami a tériszonyosokat elválaszthatja a kilátástól.

Az innen nyíló bámulatos, 360 fokos panorámában főként a Bükktől északra eső magyarországi domb- és hegyvidékekre látunk rá, megfelelő légköri viszonyok esetén azonban Szlovákia számos hegysége mellett tisztán látszik az Alacsony-Tátra vonulata, a Magas-Tátra szemet gyönyörködtető sziklacsipkés lánca is.

A Bálványtól nyugatra, a Bükk-fennsík északi peremén tarka réteken és öreg bükkösön átkelve érkezünk meg a Gerennavár meredek hegykúpjához. A 759 méteres hegytetőre felhágva idilli környezet fogad, a meredek oldalakkal határolt lapos platón ugyanis kényelmes, tágas tisztás áll. Öreg fák csoportja között meredek sáncok, sziklás oldalak között vélhetjük felfedezni az egykori őrtornyot és várudvart.

A rét túloldalán egy sziklakapun átlépve kiérkezünk a hegytető sziklás letöréséhez, ahonnan remekül rálátunk az alattunk húzódó Tótfalu-völgyre és a szemközti bércek alkotta sávra, ami alatt szédítő mélységbe szakad a Bükk nyugati oromfala. Idáig a sárga sáv, illetve várjelzéseit követtük, vissza Bánkútra a sárga és kék kereszten élvezhetjük a fennsík egyedülálló erdővarázsát.

5 – A fennsík szédületes pompája

A Répáshutát Felsőtárkánnyal összekötő országút Hereg-réti parkolójától indított 14 km-es körtúra során a Bükk-fennsík legfestőibb panorámapontjait fogjuk felkeresni. Mielőtt óvatos emelkedésben felkapaszkodnánk a dél felől falként magasodó fennsík sziklabástyákkal cifrázott peremére, egy rövidke leágazással a Három-kő árnyékában szerényen megbúvó Muflon-kőre is kitérünk.

A hőn áhított fennsíki élményekért a Török út zöld jelzésein oldalazva jutunk fel, s a hegyperemet tarkító „kövek” legkeletibb, egyben legszélesebb panorámát kínáló tagját, a Három-kő bordázott kőtoronyegyüttesének sziklagyepes teraszát célozzuk meg a zöld háromszög hangulatos ösvényén.

A Három-kő 904 méter magas orma lehengerlő madártávlatot enged a Déli-Bükk hullámzó terepasztalára. Szerencsés esetben itt a Zemplén déli bástyáját jelentő Nagy-hegytől a mátrai Kékesig élvezhetjük a látképet, benne számos markáns magaslat, völgy és település sziluettjével, háttérben az alföldi végtelennel. Kevés ilyen természetes kilátóhely van Magyarországon, ahol vadont idéző miliőben ilyen széles panorámát csodálhatunk. Hasonló élményt túránk soron következő helyszínén, a Tar-kövön fogunk átélni, melynek karsztbokorerdős sziklahomlokára a Három-kőről is kiválóan rálátunk.

A 950 méteres Tar-kő a legmagasabb természetes kilátóhely a Bükkben. Messziről feltűnő sziklacsúcsáról a Három-kőn már tapasztalt kilátás tárul elénk, azonban innen láthatjuk legjobban a fennsík élesen letörő déli peremét. A tavasszal virágba boruló peremtisztásról nyirkos időben sem marad el a felejthetetlen látvány: a déli bükkvidék párát „pipáló” hegyláncai gyönyörködtetnek, télen a ködpaplan feletti határtalan kék ég és a napsütés idéz földöntúli látványt, mintha csak a világ végén állnánk.

Órák hosszat is szívesen elidőzik itt az ember, ha azonban már sikerült eltelnünk az élménnyel, nyugat felé indulva hagyjuk el a csúcsot. Kisvártatva bal kéz felé meredeken beereszkedünk a Tar-kő aljának kőgörgeteges erdőségébe, majd erdőbe zárt völgyek mentén térünk vissza a Hereg-réthez.

6 – Vadregényes panorámapontok

Az eddigi túráktól eltérően az igazolófüzetben egy hosszabb (19 km), oda-vissza túrát ajánlanak, ami több kiágazással látogat el négy szirtre. Bélapátfalváról folyamatos emelkedéssel törünk fel a Bükk-fennsík nyugati végeire, ahol elsőként az ördögszántásos Őr-kő csúcsát keressük fel. A 880 méter magas csúcs kilátása annak ellenére is lélegzetelállító, hogy az Őr-kő nem a fennsík peremén, hanem a bükki kövek második vonalában húzódik.

Alattunk az Oltár-kő mögötti „terasz" látszik, a távolban pedig Felsőtárkány, a Várhegy, valamint Eger tűnik fel – ebben az irányban hosszú, erdős hátak hanyatlanak alá. Jobbra tekintve a Király-szék gerince tűnik fel, hátrébb a Mátra sziluettje kéklik. A tőlünk délkeletre fekvő Hegyes-kő háborítatlan csúcsához kezdetben a piroson, majd jelzetlen ösvényen térünk ki. A 792 méter magas kilátóhely elsősorban nyugat felé engedi pásztázni a tekintetet.

Visszakapaszkodunk a fennsík peremére, és érintetlen vadonban közelítjük meg a Pes-kő lenyűgöző, 40-50 méter magas, függőleges sziklafalát. Innen ismételten a Déli-Bükk látványa tárulna elénk, azonban nem árt tudni, hogy a Pes-kő sziklapereme a Bükki Nemzeti Park szigorúan védett területe, ritka és értékes növényvilága, valamint ragadozó madarai miatt. (A túra igazolásához szükséges szirtkódot a csúcshoz közeli tisztáson álló fára festették.)

Itt találjuk a kéktúra, egyben tematikánk igazolóbélyegzőjét, de a déli irányba kitekintő panorámáért kelet felé további pár száz métert kell gyalogolni. A füzetünk túraajánlója innen visszavezet a már járt úton Bélapátfalvára, de úgy is dönthetünk, hogy a korábban már bemutatott fennsíki „köveket” (Tar-kő, Három-kő) erre a túrára fűzzük fel, és például Répáshután fejezzük be a szirtgyűjtögetést.

7 – A Déli-Bükk ikonikus szirtjein

Az igazolófüzetben két tippet is kapunk a Kövesdi kilátó és az Ódorvár felkereséséhez. Akár Bükkzsérc vagy Felsőtárkány, esetleg Noszvaj irányából rohamozzuk meg a hegyeket, jelentős kaptatókra kell számítanunk, ugyanakkor az erőfeszítés kifizetődő. A legendás Várhegy elnyúló gerincének északkeleti részén – amerre a Török út is elhalad – látványos „sziklakertre” bukkanunk, ahol az erdő lombozata is ablakot nyit a Bükkaljára. A látkép előterében számos magaslat és település mutatkozik, tiszta, napsütéses időben pedig akár Mezőkövesd környékig is ellátni. A hegyek és völgyek kontúrját az Alföld síkja tetőzi, melynek végtelenje legtöbbször páralepel homályába vész.

A Déli-Bükk egyik legszebb természetes kilátópontját az 545 m magas, élesen csúcsosodó Ódorvár karrbarázdás hátáról élvezhetjük. A sziklaterasz lenyűgöző panorámaélményét a távlat és az alattunk húzódó mélység közösen formálja. Lent, a 600 méteres hegykúpok közt utat találó Hór-patak völgye kanyarog, s amerre csak nézünk, minden irányban összefüggő, erdővel borított meredek hegyek emelkednek.

Az igazi pompa északi irányban bontakozik ki: a Déli-Bükk völgyekkel szabdalt, hatalmas hegytömegének a Bükk-fennsík oromfala rajzol hátteret. A bal szélen a Tar-kő és a Három-kő fala ismerhető fel, jobbra, a Hór-völgy fölött pedig a Füzér-kő sziklapásztája fehérlik. Hazánkban ritka az ennyire tömény hegyvidéki látkép.

8 – Kilátással a szőlőkre és Felsőtárkány völgyöblére

Felsorolásunk utolsó túrája Felsőtárkányból indít útnak, és két kilátópontot keres fel egy 17 kilométer hosszú körrel. Felkapaszkodunk a Várhegy meredek nyugati oldalán, útközben pedig egy látványos tájsebnél kiszélesedik körülöttünk a környezet. Egy hajdani dolomitbánya felső részén állunk, ahonnan 460 méteres magasságból szemlélhetjük a kiindulópontunknak otthont adó Tárkányi-patak hosszan elnyúló völgyét, illetve a katlant övező 400 méteres hegyláncokat. Panorámánkat a kopár, csalitos hegyoldal nyitja a Bükk ezen kis szegletére, ahol információs tábla és pad hív egy pillantásnál behatóbb ismerkedésre.

Átbukunk a Várhegy gerincén, majd a hegységet bebarangoló piros jelzésen déli irányba, a Várkúti turistaházat érintve vesszük az irányt a legendás Nagy-Eged felé. Tölgyesben vezető hangulatos hegyháton közelítünk az Eger fölé magasodó, szőlőszoknyájáról neves csúcshoz, melynek tetején bár kilátó áll, lezárt állapota nem teszi lehetővé a turisták fogadását.

A panoráma azonban így sem marad el, a hegytetőtől 100 méterre található tisztásról délnyugati irányban tárul elénk az egri Bükkalja lankás szőlőtája, benne hazánk egyik legszebb városával, illetve a környék számos nevezetes pontjával. A Bükk szélén állva azonban már nem csupán a hegység értékei vonzzák a fürkésző szemeket. Nyugatnak a Mátra vonulata, délnek a lapos táj vezeti a tekintetet.

A cikk először a Turista Magazin június-júliusi számában jelent meg 2024-ben.