Tudástár

A gubacsok titokzatos világa

Aki az erdőt járja, bizonyára gyakran látja ezeket a fura képződményeket, például a fák ágain, vagy a földre hullott tölgyleveleken. A gubacsok nemcsak, hogy hihetetlenül sokfélék, de külön fajgazdag, kis univerzumok is, társbérlőkkel, élősködőkkel, drámákkal és olykor horrorfilmbe illő jelenetekkel.

Szöveg:
Fotó:
Tóth Judit
2021. október 21.

Aki az erdőt járja, bizonyára gyakran látja ezeket a fura képződményeket, például a fák ágain, vagy a földre hullott tölgyleveleken. A gubacsok nemcsak, hogy hihetetlenül sokfélék, de külön fajgazdag, kis univerzumok is, társbérlőkkel, élősködőkkel, drámákkal és olykor horrorfilmbe illő jelenetekkel.

„A legszembetűnőbb, legváltozatosabb és legérdekesebb gubacsokat a tölgyeken találjuk. Ezek többségét gubacsdarazsak okozzák, de gombák, atkák, fonálférgek, vagyis nagyon sokféle más élőlény is okozhat még gubacsokat”– mondja dr. Csóka György az Erdészeti Tudományos Intézet tudományos tanácsadója, a gubacsok szakavatott ismerője.

Ahány darázs, annyi gubacs, és egy kicsivel több is

„A gubacsokat leginkább a tölgyeken – fiatal fákon, leveleken, vagy éppen a fák alatt – érdemes keresni.

Nálunk kilencven körül van tölgyekhez kötődő gubacsdarázs fajok száma. Ezek fajspecifikusak, tehát nagy részüknél meg lehet mondani, hogy melyik darázsfaj okozta azt.

De hogy kicsit cifrázzuk a helyzetet, sok olyan gubacsdarázs faj van, amelynek nem csak egy nemzedéke van egy évben, hanem kettő, és ezek merőben különböző gubacsokat okoznak.”

Fel is adják a leckét a kutatók számára, több olyan is van, amelyről korábban azt hitték, hogy külön fajokhoz köthetők, aztán kiderült, hogy egyetlen faj is képes egymástól teljesen különböző gubacsokat készíttetni. (A műveltető ige nem elírás, de erről egy kicsit később.)

A gubacsok nemcsak küllemükben térnek el, de abban is, hogy hány lárva fejlődik bennük. Vannak egykamrás, vagyis egylárvás gubacsok és vannak olyanok is, amelyekben egészen sok, akár száznál is több lárva fejlődik. A gubacs fejlődési helye is különböző lehet, van, ami a rügyön, más a levélen, vagy épp a makkon fejlődik, mint a gyakran látható medúzafej-gubacs. Néhány faj a talajfelszín alatt, a tölgyek gyökerein fejlődik.

Mini bunker az avarban

Az egyik legismertebb és egyben legnagyobb tölgygubacs, a nagy magyar gubacs, amit legtöbben talán a cserkésznyakkendőkről ismerhetnek. Ez a gubacs csak a kocsányos tölgyön, egészen pontosan annak rügyén nő, és közepén egy gubacsdarázs-lárva fejlődik.

A gubacsot, ami tulajdonképpen egy rendellenes szövetburjánzás, nem a rovar készíti, ő a kiváltó ok, a manipulátor ebben a történetben, aki ráveszi a növényt, hogy megcsinálja a gubacsot.


„A darázsmama belepetézik a rügybe, a kikelő lárva pedig olyan kémiai jeleket bocsát ki, amelyek a gubacsfejlődést vezérlik. A lárva a gubacs közepén, egy kisebb belső kamrában fejlődik, a körülötte lévő belső szövetek táplálékforrást jelentenek számára, a külső szövetek pedig védelmet nyújtanak. Nem is akármilyet, a nagy magyar gubacs egy valóságos bunker.”

Társbérlők egymás között

Vannak esetek, amikor egy gubacsban nemcsak a gubacsdarázs lárvája lakik, hanem falában társbérlő rovarok is fejlődnek, például lepkehernyók és olyan darazsak lárvái, amelyek maguk nem tudnak gubacsot képezni.

Ezek a rovarok belepetéznek a fejlődő gubacsba, de lárváik általában jól megférnek a főbérlő mellett, és nem akadályozzák annak fejlődését.

Vannak azonban olyan gubacslakók is, akik megjelenése semmi jót nem ígér a gubacsdarázs-lárva számára.

Ezek az élősködők, például a fémfürkészek lárvái a gubacsdarázs vagy a vele társbérletben élő lárvák életére törnek, azokban fejlődnek ki, miközben komótosan meg is eszik azokat, mintha csak egy horrorfilmben lennének.

„A gubacsdarazsak próbálkoznak védekezni az ellenségek ellen. Például hozzáférhetetlenné téve azt szőrös, tüskés gubacsfelülettel, mint ahogy például a rózsagubacs vagy a tölgymakkon fejlődő medúzafej-gubacs esetében látható. A ragacsos felszín is jellemző önvédelmi módszer, de szerintem a legszuperebb trükköt az általam csak hangyás csergubacsdarázsnak nevezett faj fejlesztette ki. Ennek gubacsa a felületén nektárt választ ki, ami miatt előszeretettel látogatják azt a hangyák. S miközben gyűjtik a nektárt, jelenlétükkel akaratlanul is védik a gubacsot, és elhajtanak minden olyan jószágot, ami a gubacsba akarná rakni a petéit.”

Gyógyszer, tinta, cserzőanyag

A gubacsok régen keresett árucikkek voltak, Magyarországról nagy mennyiséget vittek Európa más országaiba, ahol a hasznosítható gubacsokból nem, vagy csak kevesebb „termett”. A felhasználás alapját a gubacs magas a tannin- vagy csersavtartalma jelentette, amit bőrcserzésre, textilfestésre vagy tintakészítésre is használtak.

„Gyógyászati célra is használták ezeket, például úgy, hogy a félbevágott nyers gubacsot rárakták a vérző sebre. A magas tannintartalom miatt ennek ugyanis fertőtlenítő, baktérium- és gombaölő, illetve szövetösszehúzó hatása van.”

Cikkajánló