Terméséből jófajta pálinkát főznek, csak húsz évet kell rá várni.
Erdeink egy régóta termesztett gyümölcsfaját, a házi berkenyét választotta az év fafajának az 
Országos Erdészeti Egyesület. A középhegységek melegebb, délies kitettségű oldalain és a régi 
gyümölcsösök, szőlők területén általában szálanként előforduló fafaj termését évezredek óta 
fogyasztja az ember, napjainkban leginkább a belőle főzhető pálinka révén ismert.
Szeptemberben érik az Országos Erdészeti Egyesület szakemberei által az év fafajának választott házi 
berkenye termése. Az egykor hazánkban is sokfelé termesztett erdei gyümölcs felhasználása Európa 
több részén reneszánszát éli. Nálunk napjainkban leginkább a terméséből főzhető pálinka ismert. Az 
éretlen gyümölcs azonban csersav tartalma miatt még élvezhetetlen, innen származik a faj „fojtós 
berkenye” vagy „fojtóska” elnevezése. Szintén erre a tulajdonságára utal a faj tudományos nevének - 
Sorbus domestica - eredete, aminek első tagja a sorb = fanyar kelta szóra vezethető vissza. A 
tudományos név második tagja, a latin eredetű domesticus = házi, házhoz tartozót jelöl, utalván arra, 
hogy régóta termesztik.

Egy házi berkenyét már az 1055-ben kelt tihanyi alapítólevél is említ helymeghatározási céllal. A 
későbbi századok okleveleiben szintén rendszeresen feltűnik a fafaj, mint a magyar vidék egykor 
meghatározó, említésre méltó eleme. Valószínűleg ehhez hozzájárult, hogy a faj egyedei igen magas, 
4-500 éves kort is képesek megélni.

Természetes viszonyok között a középhegységi cseres-tölgyesek és mészkedvelő, melegkedvelő 
tölgyesek fafaja, amely a déli kitettségű oldalakon érzi igazán jól magát. Lassan növő fa, amely zárt 
erdőben növekdve akár a 25-30 méteres magasságot is elérheti. Hazai viszonyok között a 
gyümölcsfák körében viszonylag későn, húsz éves kora körül hozza első terméseit. Ez a megfigyelés 
képezi alapját annak a szentenciának, amely Gárdonyi Géza Isten rabjai c. regényében is olvasható: 
„ne ültess berkenyét, mert úgysem éred meg a termését”.

Mindezek ellenére elterjedt a Kárpát-medencében, jellemzően azokon a vidékeken, amelyek szőlő és 
mandula termesztésére alkalmasak voltak. Termése mellett az utóbbi időben egyre inkább értékelik 
esztétikai értékét, amit elsősorban szép, narancssárágás-pirosas őszi lombszíneződése jelent. 
Az év fája mozgalmat Magyarországon az Országos Erdészeti Egyesület 1996-ban indította útjára. 
Célja, hogy a hazai erdők kevésbé ismert fafajait mind a szakmai, mind a nagyközönség számára 
bemutassa, közelebb hozza. Az adott évben az erdészeti ismeretterjesztés, az erdei iskola programok, 
tanulmányi versenyek és a szakmai kutatások kiemelten fogalakoznak az év fájával. Az elmúlt 
időszakban több mint 200 tanulmány és kiadvány jelent meg az év fájával kapcsolatban. 2012 óta az 
Országos Erdészeti Egyesület együttműködik az Ökotárs Alapítvánnyal, az alapítvány által 2010-ben 
meghonosított Év Fája Verseny magyarországi lebonyolításában. 2012-ben a közönségszavazás 
Országos Erdészeti Egyesület alapján 60 fa közül az egri termálfürdő területén található platánfa nyerte el a címet. Az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a budafoki Ősök Fája kapta.
szöveg és fotók: www.azevfaja.hu
