Kevés helyen találni ilyen sűrűséggel ennyi festői, felújított vagy romjaiban is lenyűgöző várat az országban, mint a Zempléni-hegységben. Ha valaki rajong a várakért, a Zemplén tényleg kihagyhatatlan úti cél Magyarországon. Mutatjuk, miért.
Az ország egyik legfestőibb fekvésű erőssége – Füzér vára
A Füzér fölött magasodó, vulkanikus eredetű hegyre épült erősség legelső Árpád-kori váraink egyike. A feljegyzések szerint a 13. században a Kompolt nembeli Andronicus tulajdona volt, tőle vásárolta meg II. András király. A 15. század közepén V. István bővítette tovább. 1430-tól a Perényiek birtokolták, akik többszintes várrá építették ki a kornak megfelelő védművekkel.
Ezekben az időkben emelték a kápolnát is, amelynek alsó helyiségében rejtegette egy évig a mohácsi vészt követően a királyi koronát Perényi Péter királyi koronaőr Szapolyai János koronázása után.
1683-ban a császári csapatok felrobbantották a vár falait, így Rákóczi-szabadságharc idején már nem volt stratégiai jelentősége.
170 méterrel Füzér község felé magasodva áll a vár, amelyhez megéri felkapaszkodni. A panoráma feledhetetlen, a belső tér pedig valóban visszarepíti a látogatót a régmúlt időkbe.
Megközelítés
Tömegközlekedéssel:
A Pálházáról, Hollóházáról, Pusztafaluról és a sátoraljaújhelyi vasútállomásról induló távolsági buszokról a Füzér, községháza nevű megállóban kell leszállni.
A buszmegállóból keleti irányba induljunk a Rákóczi Ferenc utcán a K+ jelzéseket követve. 500 m után térjünk balra az együtt futó K és P jelzésre, majd a várpénztár után tartsunk jobbra a P jelzésen, ami a vár bejáratához visz (várpénztár: 1 km, 70 m szintemelkedés; felső vár: 1,7 km, 150 m szintemelkedés).
Autóval:
Füzér több útvonalon is megközelíthető, a 37-es főúton Miskolc-Sátoraljaújhely útvonalon keresztül, illetve az M30-as autópályán (vagy a mellette haladó 3-as főút) Miskolc-Hidasnémeti szakaszon.
Füzér településen a Szabadság út vezet a vár alatt kiépített parkolóhoz, a parkolás díjköteles.
A parkoló déli csücskéből kelet felé induljunk az együtt futó K és P jelzéseken, majd az elágazásnál térjünk a P jelzésre, ami a várig visz (várpénztár 300 m, 10 m szintemelkedés; felső vár: 700 m, 70 m szintemelkedés).
Nyitvatartás
Március 15. – november 3.: mindennap 10–18 óra
November 4. – március 15.: mindennap 10–16 óra
Belépőjegyárak
Felnőtt: 4000 Ft
Diák és nyugdíjas: 3500 Ft
Családi (2 felnőtt, 2 gyerek): 12 000 Ft
További infók a vár honlapján találhatók.
A Kék út leghangulatosabb fellegvára – Boldogkő vára
A déli torony mellett találjuk a vár legfotogénebb attrakcióját, az Oroszlánszikla gyilokjáróját
Hogy melyik Magyarország leglátványosabb vára, arról megoszlanak a vélemények, de ha a legszebb fekvésűt keressük, akkor a függőleges sziklafalakkal körbevett, Bodókő-hegyen magasodó Boldogkő vára bizonyosan az élmezőnyben végez.
A déli torony mellett találjuk a vár legfotogénebb attrakcióját, az Oroszlánszikla gyilokjáróját, amely nemcsak „szelfimágnesként” vonzza a látogatókat, de Boldogkő várának legkedveltebb fotótémája is.
A sziklaszirtről mesés kilátás nyílik a Zemplénre.
Az utóbbi évek rekonstrukciós munkálatai során helyreállították a palotaszárnyat, a ciszternaudvart, valamint a megújult a kaputorony működő csapóhídja, illetve a vár teljes díszkivilágítása is. Egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori várunkban tavasztól őszig rendszeresen tartanak lovagi bemutatókat, illetve jelmezes tárlatvezetésekkel is szórakoztatják a látogatókat.
Históriájában elég sok a bizonytalan tény, még keletkezésének pontos dátumát sem ismerjük. Csak annyi biztos a történeti források tükrében, hogy a tatárjárás után, 1280 körül már állt, és építése valószínűsíthetően a Tomaj vagy az Aba nemzetséghez fűződik. Másrészt az évszázadok alatt annyi nevet, tulajdonoscserét, évszámot felvonultat, hogy ember legyen a talpán, aki első olvasatra eligazodik benne. Annyit azonban érdemes megemlíteni, hogy a vár urai voltak az Amadék, a Drugeth, a Szapolyai család, a Bebek família, és a Zichyek is magukénak tudhatták majdnem ötven évig.
Megközelítés
Tömegközlekedéssel:
A távolsági buszról a Boldogkőváralja, arkai elágazás nevű megállóban érdemes leszállni. A buszmegállóból nyugati irányba induljunk a Kossuth Lajos utcán az Országos Kéktúra K jelzésein, majd 150 m múlva térjünk jobbra a KL jelzésre, ami a várig vezet bennünket (900 m, 80 m szintemelkedés).
Autóval:
Miskolc felől a 3-as, majd 39-es úton lehet megközelíteni. A település nyugati végét jelző tábla előtti utolsó, névtelen utcán kell északi irányba fordulni, ami a vár parkolójához vezet. A parkoló ingyenes. Aktuális információkat nyitvatartásról, kiállításokról, belépőárakról, programokról a vár honlapján találsz.
Rákócziak sasfészke – Regéc vára
A Zempléni-hegység vadregényes erdei között megbújó regéci vár egy sziklaszirten magasodik. Maga az együttes a Felsővárból az Öregtoronnyal, az Alsóvárból, a középső vár keleti és nyugati szárnyából áll. Építésének pontos dátumát nem tudjuk, de a tatárjárás után, az 1300-as években már minden bizonnyal állt.
Legjelentősebb birtokosa a Rákóczi család volt.
Itt töltötte élete első négy esztendejét II. Rákóczi Ferenc anyjával, Zrínyi Ilonával.
A vár falai között gyakran megfordult Thököly Imre is. A Rákóczi-szabadságharc bukása után az erősséget a császári hadvezetés leromboltatta.
A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár maradványai észak–déli irányban hosszan elnyúlnak a Várhegy csúcsán. A közelmúltban felújított vár megéri a kaptatósabb túrát, mert a látvány valóban parádés, ahogyan rálátunk a Hernád völgyére és a Zempléni-hegység dimbes-dombos vonalára vagy a völgyekben megbújó falvakra.
Megközelítés
Tömegközlekedéssel:
Regéc és Novajidrány között (igen ritkán) járó autóbuszokról a Regéc, községháza vagy a Mogyoróska, szálló nevű megállóig utazzunk!
Autóval:
Regécet Miskolctól a 3-as úton tudjuk megközelíteni. A települést Háromhuta felé kell elhagyni; innen táblák jelzik a vár felé vezető keskeny erdei utat, ami a vár aljáig visz. Az út mentén két parkolót is kialakítottak; érdemes ezek egyikében hagyni az autót, mert az út második fele kocsival igen nehezen járható. A parkolás ingyenes.
Gyalogtúrázva:
A vár Regéc és Mogyoróska között helyezkedik el, mindkét településről egy közel 2,5 kilométeres túrával érhető el. A regéci buszmegállóból déli irányba induljunk a K, P jelzésekkel egy ideig együtt futó, leginkább a ® szimbólumra hasonlító speciális jelzésen (piros R betű, körülötte zöld C betű), ami a várhoz vezet minket (2,1 km).
A mogyoróskai buszmegállóból északkelet felé induljunk a K jelzéssel egy ideig együtt futó, ® szimbólumra hasonlító speciális jelzésen (2,5 km).
Aktuális információkat nyitvatartásról, belépőárakról, programokról a vár honlapján találsz.
Az ország legjobban megőrzött reneszánsz vára – Sárospataki Rákóczi-vár
A Rákóczi-vár a hazai késő reneszánsz építészet egyik gyöngyszeme
A várkastély épületegyüttese Sárospatak központjában, a Bodrog partja fölötti dombháton helyezkedik el egy hangulatos, parkos területen. A hazai késő reneszánsz építészet egyik legszebb példája. Magja a 15. század végé épült Vörös-torony. Loggiás udvara, díszlépcsője, reneszánsz ornamentikája különleges látvány. Az ehhez kapcsolódó palotaszárnyat és a kettős várfalgyűrűt a Perényiek építtették.
Virágkorát a 16 –17. században éli, ekkor kerül a Rákóczi-család birtokába, akik kiemelkedő reneszánsz rezidenciává alakítják át.
1708-ban a várban tartották a híres utolsó kuruc országgyűlést, amely elrendelte a harcoló jobbágyok és családtagjaik felszabadítását.
A Rákóczi-szabadságharc leverése után a vár elveszti katonai szerepét.
Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma található az épületben; többféle kiállítást is berendeztek a falak között. A látogatók megismerhetik a Rákócziak korát, a hegyaljai szőlészetet és borászatot, idegenvezetővel bejárhatják a Vörös-tornyot, és benézhetnek egy igazi reneszánsz konyhába is. Ami igazi különlegességnek számít, az a 2014-ben megnyitott ágyúöntő műhely, amit még I. Rákóczi György alapított. Ez a kora újkor egyetlen ilyen emléke Magyarországon, de még európai viszonylatban is ritkaság.
Megközelítés
Tömegközlekedéssel:
Ha vonattal érkezünk Sárospatakra, a vasútállomáson akár buszra is szállhatunk. A buszokról a Sárospatak, Bodrog áruház vagy a Sárospatak, Árpád Vezér Gimnázium megállókban érdemes leszállni.
A vasútállomás előtti buszmegállóból a P◼ jelzéseket kövessük egészen addig, míg utunkat a P jelzések nem keresztezik. Térjünk a P jelzésen balra a Szent Erzsébet utcára, ami a várhoz vezet (1,4 km).
Autóval:
Sárospatak a Sátoraljaújhelyet Miskolccal összekötő 37-es főúton található. A várat a Rákóczi út - Szent Erzsébet utca útvonalon lehet megközelíteni. Ingyenes parkoló a vár bejáratánál is van, de ha ott nem lenne hely, a közelben még jó néhány parkolási lehetőség adódik.
Nyitvatartás
Keddtől vasárnapig 10–18 óra
Belépőjegyárak
Kastélyjegy: 2500 Ft
Napijegy: 6000 Ft (minden állandó és időszaki kiállítás megtekintése)
Az egyéb jegytípusokról ITT tájékozódhatsz.
További információt aktuális programokról, kiállításokról a Rákóczi Múzeum honlapján találsz.
Impozáns főúri rezidencia Hegyalján – Szerencsi várkastély
Eredetileg bencés apátságnak épült, majd az 1550-es években Izabella királyné hívei alakították át várrá. 1603-ban az erősség Rákóczi Zsigmond tulajdonába került, aki kibővítette a huszárvárat. Fénykorát is ebben az időszakba élte.
Az 1605-ben itt tartott országgyűlés Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választotta, aki hálából királyi várossá emelte Szerencset.
A várat 18 –19. századi birtokosai (a Grassalkovich, a Szirmay és az Almássy családok) barokk kastéllyá, uradalmi központtá alakították át. A várkastély utolsó tulajdonosa a Szirmay család volt, akik 1945-ig birtokolták.
Az épület ma a Zempléni Múzeumnak ad otthont, amelynek híres a képeslapgyűjteménye (több mint egymillió darab képes- és levelezőlappal). Ezen kívül még a Rákóczi Zsigmond és kora c. állandó kiállítás látható, illetve a szerencsi csokigyár történetét is bemutatja egy izgalmas tárlat. De a szerencsi várban, ha kedvünk tartja, akár meg is szállhatunk.
Megközelítés
Tömegközlekedéssel:
Szerencsre átszállás nélkül, kényelmesen, InterCity vonattal juthatunk el Budapest, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen és Sátoraljaújhely felől is. A vár a település központjában található, a vasútállomástól kb. 1 km-re, közel 15 perces sétával elérhető.
Helyközi járattal Szerencs buszpályaudvarig, ahonnan gyalogosan 5–10 perc alatt elérhető a várkastély.
Autóval:
Könnyen megközelíthető akár Budapestről, Miskolcról vagy Tokaj környékéről indulva is. Az épület Szerencs belvárosában, a Huszárvár utca 11. szám alatt található. A vár közvetlen közelében több parkolóhely található (a Huszárvár utcán és a környező mellékutcákban).
Nyitvatartás
Egész évben keddtől péntekig: 9–17 óra, szombat és vasárnap: 10–17 óra. Hétfőn zárva.
Belépőjegyárak
Felnőtt: 1800 Ft
Gyerek, nyugdíjas: 900 Ft
Tovább információ a Zempléni Múzeum honlapján található.
Ha időd engedi, egy hosszú hétvégi vártúra a Zemplénben felejthetetlen élmény lehet, akár:
1. nap: Sárospatak + Szerencs
2. nap: Boldogkő + Regéc
3. nap: Füzér + környéki túra (pl. Nagy-Milic)
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/8R2UQDRHYE4Y.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
Egy szuper körtúrát ajánlunk ennek az alig ismert hegységnek a felfedezéséhez.
Egy újonnan indított túramozgalmat jártunk le a Bükkhát ritkán járt vidékén.
Ezeket a nyomvonalakat garantáltan élmény letekerni.
