MTSZ hírek

A zöldombudsman alaptalanul aggódik a magyar erdőkért

Az erdészeti szakmai szervezetek közleménye 

2013. augusztus 1.

Az erdészeti szakmai szervezetek közleménye 

Az MTI több fórumon közzétett híranyaga beszámol Szabó Marcel zöldombudsman legújabb javaslatáról, melyet az erdőtörvény természetvédelmi szempontú módosítása érdekében, a Vidékfejlesztési Minisztériumnak tett. Az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeiért felelős helyettese alaptalanul aggódik a magyar erdők állapotáért. A nyilatkozata tényekkel nem megalapozott és túlzó állításokat, megállapításokat is tartalmaz. A nyilvánosság és a döntéshozók tájékozódását az ország több ezer szakemberét tömörítő szakmai civil szervezetek, az Országos Erdészeti Egyesület és a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség az alábbiak bemutatásával kívánják segíteni.

 

 

Szabó Marcel szerint az erdőt érintő jelenlegi jogi szabályozás egyoldalú, nyereségérdekelt gazdálkodói szemléletet tükröz. Ezzel szemben, az erdőtörvény hangsúlyos célja az erdő, mint életközösség és élőhely fennmaradásának, védelmének, gyarapodásának biztosítása. A törvény ma is alapelvként rögzíti a fenntartható erdőgazdálkodást, melyben az erdők fenntartását, változatosságának megőrzését, védelmi, valamint közjóléti szolgáltatásainak biztosítását írja le a legfontosabb közérdekű feladatként. Ezen túl, az ország erdőterületének 21 százalékát kitevő védett erdőkben pedig a természetvédelmi törvény szabályai is érvényesek.

 

 

Az ombudsman elismeri az erdész szakma erőfeszítéseit abban, hogy a magyar erdők területe Trianon óta megduplázódott. Jónak, a Pannon régió legfontosabb természeti értékét alkotónak ítéli meg természetes erdeink állapotát, ellenben a többi erdő élőhelyi értékét leminősíti. Állítja: azokat csak azért telepítették a gazdálkodók, hogy néhány évtized múlva az utolsó fáig kivágják. Ezzel szemben, az Alföld erdősítése jelentős részben a vidéki életminőség javítása érdekében történt. Fontos tudni, hogy a XIX. század folyószabályozásai után kialakult alföldi viszonyok között az erdők nem újulnak meg a maguk természetes formájában, nem nélkülözhetik az ember folyamatos beavatkozását - a fenntartásukhoz mégis jelentős közérdek fűződik. A természetes erdők korszerű gondozására az ombudsman csak a „szálaló technikát” említi, noha erre a körülmények függvényében többféle módszer is létezik. Ezeket a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás foglalja össze. Ennek speciális válfaja a szálaló üzemmód.

 

 

A nyilatkozat megjegyzi, hogy az állami erdőkezelők bevételkényszere tovább rontaná hazai erdeink állapotát. E félrevezető kijelentés teljesen megalapozatlanul azt sugallja, hogy az erdeink állapota eddig is romlott. Nem ismeri a társaságok állami tulajdonosának határozott elvárásait, ösztönzését az erdőgazdálkodás közcélú működésre. Figyelmen kívül hagyja az erdőgazdaságok minden korábbit meghaladó, évi tízmilliárd forintos nagyságrendű, széles körben elismert ráfordításait a magyar erdők természeti értékeinek, közjóléti és ökoturisztikai szolgáltatásainak fejlesztése érdekében.

A tarvágások hiányolt visszaszorítása a hatályos erdőtörvényben is kiemelt rendelkezés, az arra képes erdőket jelenleg is természetes úton kell felújítani. A magtermésre alapozott természetes felújítások aránya ma háromszor nagyobb, mint két évtizede volt. A folyamatos erdőborítást szolgáló gazdálkodás nálunk az állami erdőgazdálkodás bázisán alakult ki.

 

 

Az erdészek nagyszerű, a szakmájukat felemelő lépésnek tartják az erdő ügyének rögzítését az Alaptörvényben. Az erdészet szabályozásában és működésében kellő arányban jelen vannak azok a védelmi és közjóléti funkciók, melyek az egész közösség, a jövő nemzedék érdekeit szolgálják. Súlyosan megalapozatlan, félrevezető tehát felsebzett földről és olyan szemléletről beszélni, amely néhány milliárdos bevételért kockára tenné a gyermekeink emberhez méltó jövőjét.

 

A gazdaságosság elve sem az ördögtől való. Az erdőgazdálkodás a vidéki Magyarország jólétét, az egész nemzet vagyonának gyarapítását is szolgálja. A nehéz körülmények között élő lakosság meghatározó része a leginkább erdősült, illetve az erdőtelepítésre váró térségekben lakik. Az erdészet negyvenezer család megélhetését biztosítja. Fenntarthatóan segíti az emberek helyben való megélhetését és számottevő nagyságrendben tehermentesíti az ország költségvetését.

 

Az erdő a klímaváltozás hatásainak csökkentésében legnagyobb szerepet játszó természeti erőforrásunk - ezt szolgálja a fenntartható erdőgazdálkodás, ami mellett az erdővagyon gyarapítható.

 

A magyar erdőgazdálkodók az erdőkben évente megtermett faanyagnak csupán a kétharmadát termelik ki. Szabó Marcel jól látja, hogy az erdőtelepítéseket fokozni kell. Emellett szükséges volna segítenie a hazai fa, mint megújuló nyersanyag reneszánszát - a környezettudatos, fenntartható magyar gazdaság, tehát a jövő nemzedék érdekében.

 

Az Országos Erdészeti Egyesület és a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség az ország több ezer szakemberét tömörítő szakmai civil szervezetek, az erdők ügyéért felelős Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiai parterei. Fontosnak tartják, hogy az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeiért felelős helyettese is tisztán láthasson a magyar erdők vonatkozásában.

 

 

Budapest, 2012. július 31.

Országos Erdészeti Egyesület

Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség

Cikkajánló