A szenderek között a legnagyobb sztár kétségkívül a kacsafarkú szender, de azért a család többi tagjai is igen figyelemreméltóak. Összeszedtünk néhány érdekességet a magyar kolibrikről.
Magyarországon a szendereknek húsz faja fordul elő. A szender név a nyelvújítás korából származik, és valószínűleg arra utal, hogy ezeknek a lepkéknek a többsége nappal nem aktív, csak szendereg. De vannak azért kivételek.
- Melyik szenderfajjal találkozhatunk nappal?
Elsőként a legismertebb hazai fajt, a kacsafarkú szendert kell megemlíteni, ami a család reklámarca is egyben, hisz róla – aki egyszer is látta élőben – mindenki elragadtatással beszél. Mi is egy külön cikket szenteltünk neki, amit itt találtok.
A nappal aktív fajok közé tartozik még a pödörszender, amivel leginkább orgonavirágzás idején lehet összefutni, és érdekessége, hogy a mintázatával poszméheket utánoz, szárnya pedig a többi szendertől eltérően átlátszó, a röpte azonban a kacsafarkúhoz hasonlóan kolibriszerű. A harmadik nappali faj a dongószender, de ez nagyon ritka.
Dongószender
- Melyik faj szeret lopni?
A védett halálfejes szender már első pillantásra is figyelemreméltó, a toron megfigyelhető a „halálfejre” emlékeztető fehéres-sárgásfehér színű mintázat miatt, és persze a mérete miatt sem lehet nem észrevenni, szárnyfesztávolsága a 12,5 cm-t is elérheti. A halálfejes lepke szereti a mézet, ezért nem rest besurrani a kaptárakba, hogy ott jól teleegye magát. A méhek persze mepróbálják ártalmatlanítani, vastag „bundája” azonban megvédi a szendert. Ha azonban a méhek sikerrel járnak, megölik a betolakodót, és viasszal befalazzák a lépbe.
halálfejes szender
- Melyik hazánk leghosszabb nyelvű lepkéje?
Ha lenne ilyen verseny, annak egyértelmű győztese a folyófűszender lenne, pödörnyelvének hossza ugyanis a 10 cm-t, vagyis a rovar teljes testhosszát is meghaladhatja. Legnagyobb példányszámban ősz elején, alkonyatkor találkozhatunk velük a kert petúniái előtt röpködve.
- Gondoltad volna, hogy egy szender akár több ezer kilométeres vándorutat is megtehet?
Több hazai szenderfaj is vándorol, és elég nagy távolságokat tesznek meg. A halálfejes lepke mediterrán és szubtrópusi elterjedésű faj, állandó állományai csak Afrikában és Európa legdélibb pontjain vannak, nálunk csak nyáron, kora ősszel tűnnek fel. A folyófűszender minden évben a Földközi-tenger vidékéről vándorol észak felé, és egészen Izlandig is eljuthat. A kacsafarkú szendert is sokáig vándorlepkeként tartották számon, de az utóbbi időben, a felmelegedéssel párhuzamosan egyre több áttelelő példányt figyelnek meg.
- Miből lesz a szender?
Ahogy a kifejlett rovarok, úgy a szenderek hernyói is elég feltűnőek. Nemcsak azért, mert nagyok és húsosak, de fajra jellemző élénk mintázatuk is vonzza a tekintetet. Ami közös a szenderek hernyóiban, az a farkuk végén található kis antenna, ami a védekezésükben és a mozgásukban is szerepet játszhat. A szenderfélék családjának latin neve, a Sphingidae egyébként onnan ered, hogy a szenderhernyók jellegzetes pihenő testhelyzete egy kis szfinxre emlékeztette a család névadóját. És hogy hogyan alakul át egy kutyatejszender hernyója lepkévé, azt nézzétek meg ebben a látványos videóban.
- Hogyan csalogathatunk kacsafarkú szendert a kertbe?
A kacsafarkú szenderek kedvelik a nektárban gazdag, tölcséres virágokat, ezért petúniák, tátikák, trombita folyondárok közelében előszerettel röpködnek, de a levendula, a lonc és a nyáriorgona is csábító lehet számukra. Ahogy a rózsaszín virágú pompás ligetszépe is, ez a növény azonban halálos csapda lehet a rovar számára, mert a pödörnyelve beleszorulhat a virágba. Azzal is segíthejtük a lepkéket, ha kertükben nem vágjuk le mindenhol a füvet, hanem hagyjuk, hogy a vadvirágok felnőjenek és virágozzanak.
Forrás: https://mttmuzeum.blog.hu/
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/RZG626BUTA7E.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
