Napi cukiságbomba: sólyomfiókát mentettek Szegednél

A még röpképtelen madarat valószínűleg az elmúlt napok szélviharai lökték ki a költőládájából.

A napokban futott be egy hír a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaihoz, hogy egy fészkéből kiesett, röpképtelen ragadozómadár-fiókát találtak Szeged környékén. A területileg illetékes természetvédelmi őr a helyszínre sietett, és sikeresen befogta az egyébként gyűrűt viselő kerecsensólyom-fiókát – olvasható a nemzetipark-igazgatóság honlapján.

A jelölés adataiból kiderült, hogy a pórul járt fióka a Szeged-Nagy Fekete terület egyik magasfeszültségű traverz ládájában nevelkedett, és valószínűleg a viharos szél miatt esett ki onnan. Szerencsére a fiatal madárnak az ijedségen kívül nem esett baja, így – a MAVIR munkatársainak közreműködésével – visszakerült a két testvére mellé.

Fotó: Puskás József / Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Az európai állomány több mint fele nálunk él

A kerecsensólyom európai populációjának mintegy 60 százaléka hazánkban található, ennek megfelelően a védelme kiemelt jelentőséggel bír a természetvédelem számára. A faj hazai állománya az 1980-as években a kipusztulás szélére sodródott. Az aktív természetvédelmi tevékenységeknek köszönhetően napjainkra a magyarországi populáció 180-200 párra becsülhető. Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint.

Az ürgék rémálma

A kerecsensólyom (Falco cherrug) a fás-sziklás ázsiai sztyepp költőmadara. A sík- , valamint a domb- és hegyvidéki rövidfüvű gyepes élőhelyeken is találkozhatunk fajjal. Sikeres költéséhez nélkülözhetetlen a fák és sziklafalak megléte. A kerecsensólyom a többi sólyomféléhez hasonlóan nem épít fészket. A sziklafalak esetében a tojók a más madarak (például holló) fészekmaradványait használják, vagy a sziklapárkány talajába alakítják ki a tojások helyét. A fás élőhelyeken leginkább az ölyvek és a sasok üres fészkeit használják a költéshez. Évente egyszer költ, általában 3-4 tojást rak, az európai állomány fészkelése március végén, április elején kezdődik.

Az elterjedési területének jelentős részén vonuló faj, ugyanakkor a déli és a közép-európai fészkelő állomány állandónak tekinthető. A fiókák gyakran nagy területekre kóborolhatnak, illetve vonuló viselkedést is mutathatnak. A kerecsensólyom táplálékbázisát leginkább a talajon élő, közepes termetű rágcsálók (hörcsög, ürge stb.) alkotják, de kisebb – egér méretű – fajok is szerepelnek az étlapján, valamint repülő madarakat (seregély, galambfajok) is zsákmányol.

Kapcsolódó cikkek