Amikor az egyik inváziós faj kiszorítja a másikat

A Balatonban számos idegenhonos faj megjelent már. Kagylókból több is, és az elsőként érkező vándorkagyló hamar konkurenciát is kapott a kvagga kagyló személyében. Ez utóbbi faj a tó egy részén már ki is szorította elődjét. De vajon mi lehet a sikerének a titka? És mi köze van mindennek a hegymászáshoz?

Fotó:
HUN-REN BLKI
Forrás:
MTI
2023. szeptember 20.

A Balatonban számos idegenhonos faj megjelent már. Kagylókból több is, és az elsőként érkező vándorkagyló hamar konkurenciát is kapott a kvagga kagyló személyében. Ez utóbbi faj a tó egy részén már ki is szorította elődjét. De vajon mi lehet a sikerének a titka? És mi köze van mindennek a hegymászáshoz?

A kvagga kagyló 2008-as megjelenését követően a tó parti övében tömegesen előforduló vándorkagyló öt év alatt teljesen kiszorult a táplálékban szegény Siófoki-medencéből, ugyanakkor a táplálékban gazdag Keszthelyi-medencében a két inváziós kagyló továbbra is egymás mellett él.

A Magyar Kutatási Hálózat Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének (HUN-REN BLKI) munkatársai azt vizsgálták, hogy vajon a közeli rokonságban levő két kagylófaj között mi lehet a lényegi különbség.

A kutatók arra jutottak, hogy a kvagga kagyló jobban tud alkalmazkodni a táplálékszegény környezethez.

Növekedési és testösszetétel-vizsgálatokkal igazolták, hogy a szénhidrát helyett a zsírraktározásra való átállás képessége lehet az oka az inváziós kvagga kagyló sikeres elterjedésének a Balaton táplálékszegény keleti (Siófoki-) medencéjében.

A téli időszak túlélése szempontjából alapvető az állatok energiaraktárainak feltöltése,

ezért táplálékszegény környezetben a kvagga kagylónak az a képessége, hogy az anyagcsere-folyamatait át tudja állítani, előnyt jelent a vándorkagylóval szemben.

Mint írták, a jelenség hasonlatos az oxigénpalack nélküli magashegyi mászásokhoz a legutóbbi időkben ajánlott étrendi felkészüléshez. Szakértők a szénhidrátdús táplálkozás helyett a zsírdús, úgynevezett ketogén diétát javasolják. Ez lehetővé teszi, hogy a táplálékfelvételre alkalmatlan magasságban – 8000 méter felett –, ahol nagyon lecsökken az oxigénfogyasztás és erősen megemelkedik a pulzus, a szervezet az ilyen környezetben gyorsan kimerülő szénhidrátkészletek helyett a felhalmozott zsírból jusson elegendő energiához.

A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány a Freshwater Biology című szakfolyóiratban jelent meg – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) az MTI-t.

Cikkajánló