Tudástár

Az alföldi homokvidék legkecsesebb gőtéje – videó

A Gönyűi-homokvidéket bemutató kisfilmsorozat újabb érdekes részletébe nézhetünk bele a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából. A legfrissebb előzetesben egy hazánkban elterjedt, de ritkán látható kétéltűfaj mutatkozik be.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
Forrás:
Fertő–Hanság Nemzeti Park
MME
2021. augusztus 23.

A Gönyűi-homokvidéket bemutató kisfilmsorozat újabb érdekes részletébe nézhetünk bele a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából. A legfrissebb előzetesben egy hazánkban elterjedt, de ritkán látható kétéltűfaj mutatkozik be.

A pettyes gőte (Lissotriton vulgaris) bár védett, szerencsére hazánkban általánosan elterjedt, igaz meglehetősen ritkán látható. Élőhelyben nem válogatós, mocsarasodó vizek, tavak, ártéri területek, holtágak, csatornák, bányagödrök, lápok egyaránt megfelelnek neki – olvasható a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Faccebook-oldalán.

A szárazföldi alakok a nappalt talaj-, vagy sziklarepedésekben töltik, csak sötétedéskor válnak aktívvá, csapadékos időben viszont nappal is előjönnek. Apró termete (legfeljebb 10-11 cm-re nő meg) miatt viszonylag kevesen veszik észre.

1964 óta védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Amiről jobban felismerhetőek, hogy a kifejlett egyedek között a nászidőszakban jellegzetes ivari kétalakúság figyelhető meg. A hímek látványosan tarka nászruhát viselnek: alapszínűk világos szürkésbarna vagy olajzöld, a fejükön 6–7 hosszanti sötét csík, a testen elszórtan kerek, sötét pettyek találhatók. A háttaraj cakkos vagy hullámos, és megszakítás nélkül megy át a farokvitorlába, a pettyes mintázat ezeken is megtalálható. A nőstények ilyenkor a petéiktől láthatóan teltebbek, színük a hímekénél többnyire sötétebb, melegebb barna vagy olajzöld. Testük nem pettyezett, a fejen lévő csíkok elmosódottabbak vagy hiányoznak, a testen is elmosódott hosszanti csíkozás vehető ki, vagy teljesen egyszínű.

A szárazföldi alak egyszínű világos- vagy sötétbarna, dísztelen vagy a vízben tartózkodó nőstényekéhez hasonló elmosódott csíkok látszanak rajta. A nőstény körülbelül 300 petét rak, melyekből a lárvák 14-20 nap alatt fejlődnek ki. A lárvák augusztus elejére-végére alakulnak át, és ekkor elhagyják a vizet, ahová csak 3 év múlva, már ivaréretten térnek vissza.

A Győrtől keletre fekvő Gönyűi-homokvidék kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, kiterjedése 2881,29 hektár. Ennek 280 hektárján folyik most többek között a GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt, ennek a keretén belül pedig egy film is készül, amelynek operatőre Karácsony Sándor. A természetfilmből rövidebb részeket mi is közöltünk már az oldalon, itt nézheted meg őket.

A homokvidék egyik érdekessége, hogy a katonai használatnak köszönhetően maradhatott fenn. Maga a projekt 2026 végéig tart, és más részei is vannak, többek között alapállapot-felmérés, egy tanösvény kialakítása, valamint konkrét természetvédelmi akciók.

Cikkajánló