Hírek

Denevérek éjszakája

Idén is várják a denevéreket szerető, vagy éppen a tőlük viszolygó látogatókat a Kúria Oktatóközpontban. 

 

Szerző:
Nagyváthy János
Fotó:
Boldogh Sándor
2013. augusztus 18.

Idén is várják a denevéreket szerető, vagy éppen a tőlük viszolygó látogatókat a Kúria Oktatóközpontban. 

 

 

 

Hasznos információk
A denevérek főként őszi és tavaszi vonulási időszakban berepülhetnek a lakásba is. Ilyenkor pánikba esés helyett oltsuk le a villanyt és egyszerűen tárjuk ki az ablakot, segítve ezzel az állat távozását. Ha nem sikerül és leszáll, kesztyűvel, óvatosan fogjuk meg (vagy egy vastagabb törölközővel, de a már lefelé lógó állatot jobb híján befőttesüvegbe vagy bögrébe is belepiszkálhatjuk). Miután kivittük a szabadba, helyezzük egy kapaszkodásra alkalmas felületre, pl. fatörzsre, ahonnan könnyedén elrepülhet.

2013. szeptember 06-án 18.30-kor ismét Denevérek éjszakája lesz Jósvafőn, a Táncsics utca 1. alatt található oktatóközpontban, ahol nemcsak előadásokat hallgathatnak kisemlős barátainkról, hanem testközelből is megismerhetik őket. A terepen ultrahang-detektorokkal végre élőben hallgathatunk denevér-hangokat és egy függönyhálló segítségével néhány példányt befogni is igyekeznek majd a szervezők.

 

Bőven lesz mit mutatni az érdeklődőknek, hiszen az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 430 000 hektárnyi területe denevéres szempontból hazánk egyik legalaposabban feltárt része. Erről a vidékről az összes hazánkban előforduló faj ismert, de a kutatás mellett jelentős erőfeszítéseket tesznek a parkos kollégák a denevérek védelmében, illetve a velük kapcsolatos ismeretterjesztésben is.
 

A denevérek a horror- és vámpírfilmeken szocializálódott lakosság szilárd meggyőződésével ellentétben nem akaszkodnak a hajunkba és az Európában élő fajok vért sem szívnak (ez csak néhány közép- és dél-amerikai fajra jellemző). Teljesen ártalmatlan élőlények, melyek a meleg nyári estéken élelem után kutatva gyakran repdesnek nesztelenül a fejünk felett.

A világon mintegy ezer fajuk ismert, melyek közül 28 hazánkban is előfordul. Természetes körülmények között e fajoknak az egyik része faodvakban él, míg a többinek a barlangok nyújtanak szálláshelyet. A zavartalan eredeti szálláshelyek egyre kisebb számban állnak rendelkezésre, így az állatok ma már sokszor épületekben (leginkább padlásokon) foglalnak szállást. Némelyik vidéken már annyira urbanizálódtak, hogy beköltöztek a lakótelepi panelházak réseibe - néha magukba a lakásokba is bemerészkednek, e sorok írója is találkozott már a függönyön békésen lógva pihenő bőregérrel…
 


A denevérek gyakran képeznek nagy kolóniákat, előfordul, hogy akár több ezer állat is együtt él. A nyár első felében születő kicsinyek mamájuk hasára kapaszkodnak az első napokon, anyjuk az éjszakai vadászatra is velük együtt repül ki. Később egyre nagyobb teher a kicsikkel való repkedés, így a kölyköket a szálláshelyen hagyják, akik „denevér-óvodában” nevelkednek (itt az állatok tömör csoportot képeznek, hogy melegítsék egymást).

 

Sötétben is kitűnően tájékozódnak, az általuk kibocsátott ultrahang visszaverődéséből állapítják meg az előttük lévő akadályokat, illetve a zsákmányt jelentő rovarok helyét. Az aggteleki rendezvényen többek közt ezt a különleges képességüket is megtapasztalhatták a látogatók, mint fentebb említettük, a bőregerek hangját detektorok segítségével emberi fül számára is érzékelhetővé tették.

 

Persze feleslegesen zaklatni, piszkálni sem ajánlott őket - és amúgy is szigorúan tilos! Egyrészt a saját érdekünkben, mivel apró, ám tűhegyes fogacskákkal rendelkeznek és kézbe véve nem restek azokat azonnal használni. Másrészt a barlangban vagy másutt talált, éppen téli álmát alvó denevér, ha felébresztjük, könnyen elpusztulhat.


Ez annyira valószínűtlennek tűnik, hogy magunktól talán nem is gondolnánk rá. Hogy megértsük, mi és miért történik ilyenkor, nézzük meg a hátterét. Mivel a rovarok hiánya miatt ősz végétől tavaszig nem tudnak táplálkozni, ezért nyugalmi állapotba merülve vészelik át ezt a kedvezőtlen időszakot. A telelés többnyire a föld alatti járatokban (barlangok, pincék, bányák) történik, hiszen ott a leginkább megfelelőek az adottságok (pl. állandó hőmérséklet, ragadozóktól mentes környezet) a hosszú álomhoz. Az állatok életműködése ilyenkor teljesen lelassul, hónapokig szinte egyáltalán nem mozdulnak, energiaigényüket kizárólag a vegetációs időszakban felhalmozott zsírtartalékok fedezik. Az erősen lecsökkent anyagcsere-folyamatok jóformán csak a létfenntartáshoz minimálisan szükséges mértékűek, ha viszont felébresztjük a denevért, testének felmelegítése igen jelentős energiát igényel, ami tartalékainak idő előtti felhasználását jelenti. Így a felébresztett állat szabályosan éhen fog halni, mielőtt kitavaszodna. Telelő denevérekhez ezért soha ne nyúljunk, és ne is fényképezzük őket!
 

Végül felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hazánkban élő összes denevérfaj törvényes védelem alatt áll. Több közülük fokozottan is védett, de mindegyikre érvényesek a nemzetközi védelmi egyezmények is. Ezért se bántsuk vagy bolygassuk őket, inkább gyönyörködjünk néma, ide-oda cikázó röptükben, amíg tehetjük!

Cikkajánló