Hírek

Denevérek éjszakája

Idén is várják a denevéreket szerető, vagy éppen a tőlük viszolygó látogatókat a Kúria Oktatóközpontban. 

 

Szerző:
Nagyváthy János
Fotó:
Boldogh Sándor
2013. augusztus 18.

Idén is várják a denevéreket szerető, vagy éppen a tőlük viszolygó látogatókat a Kúria Oktatóközpontban. 

 

 

 

Hasznos információk
A denevérek főként őszi és tavaszi vonulási időszakban berepülhetnek a lakásba is. Ilyenkor pánikba esés helyett oltsuk le a villanyt és egyszerűen tárjuk ki az ablakot, segítve ezzel az állat távozását. Ha nem sikerül és leszáll, kesztyűvel, óvatosan fogjuk meg (vagy egy vastagabb törölközővel, de a már lefelé lógó állatot jobb híján befőttesüvegbe vagy bögrébe is belepiszkálhatjuk). Miután kivittük a szabadba, helyezzük egy kapaszkodásra alkalmas felületre, pl. fatörzsre, ahonnan könnyedén elrepülhet.

2013. szeptember 06-án 18.30-kor ismét Denevérek éjszakája lesz Jósvafőn, a Táncsics utca 1. alatt található oktatóközpontban, ahol nemcsak előadásokat hallgathatnak kisemlős barátainkról, hanem testközelből is megismerhetik őket. A terepen ultrahang-detektorokkal végre élőben hallgathatunk denevér-hangokat és egy függönyhálló segítségével néhány példányt befogni is igyekeznek majd a szervezők.

 

Bőven lesz mit mutatni az érdeklődőknek, hiszen az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 430 000 hektárnyi területe denevéres szempontból hazánk egyik legalaposabban feltárt része. Erről a vidékről az összes hazánkban előforduló faj ismert, de a kutatás mellett jelentős erőfeszítéseket tesznek a parkos kollégák a denevérek védelmében, illetve a velük kapcsolatos ismeretterjesztésben is.
 

denever_01.jpg
A denevérek a horror- és vámpírfilmeken szocializálódott lakosság szilárd meggyőződésével ellentétben nem akaszkodnak a hajunkba és az Európában élő fajok vért sem szívnak (ez csak néhány közép- és dél-amerikai fajra jellemző). Teljesen ártalmatlan élőlények, melyek a meleg nyári estéken élelem után kutatva gyakran repdesnek nesztelenül a fejünk felett.

A világon mintegy ezer fajuk ismert, melyek közül 28 hazánkban is előfordul. Természetes körülmények között e fajoknak az egyik része faodvakban él, míg a többinek a barlangok nyújtanak szálláshelyet. A zavartalan eredeti szálláshelyek egyre kisebb számban állnak rendelkezésre, így az állatok ma már sokszor épületekben (leginkább padlásokon) foglalnak szállást. Némelyik vidéken már annyira urbanizálódtak, hogy beköltöztek a lakótelepi panelházak réseibe - néha magukba a lakásokba is bemerészkednek, e sorok írója is találkozott már a függönyön békésen lógva pihenő bőregérrel…
 


A denevérek gyakran képeznek nagy kolóniákat, előfordul, hogy akár több ezer állat is együtt él. A nyár első felében születő kicsinyek mamájuk hasára kapaszkodnak az első napokon, anyjuk az éjszakai vadászatra is velük együtt repül ki. Később egyre nagyobb teher a kicsikkel való repkedés, így a kölyköket a szálláshelyen hagyják, akik „denevér-óvodában” nevelkednek (itt az állatok tömör csoportot képeznek, hogy melegítsék egymást).

 

denever_04(1).jpg

Sötétben is kitűnően tájékozódnak, az általuk kibocsátott ultrahang visszaverődéséből állapítják meg az előttük lévő akadályokat, illetve a zsákmányt jelentő rovarok helyét. Az aggteleki rendezvényen többek közt ezt a különleges képességüket is megtapasztalhatták a látogatók, mint fentebb említettük, a bőregerek hangját detektorok segítségével emberi fül számára is érzékelhetővé tették.

 

Persze feleslegesen zaklatni, piszkálni sem ajánlott őket - és amúgy is szigorúan tilos! Egyrészt a saját érdekünkben, mivel apró, ám tűhegyes fogacskákkal rendelkeznek és kézbe véve nem restek azokat azonnal használni. Másrészt a barlangban vagy másutt talált, éppen téli álmát alvó denevér, ha felébresztjük, könnyen elpusztulhat.


denever_02.jpg
Ez annyira valószínűtlennek tűnik, hogy magunktól talán nem is gondolnánk rá. Hogy megértsük, mi és miért történik ilyenkor, nézzük meg a hátterét. Mivel a rovarok hiánya miatt ősz végétől tavaszig nem tudnak táplálkozni, ezért nyugalmi állapotba merülve vészelik át ezt a kedvezőtlen időszakot. A telelés többnyire a föld alatti járatokban (barlangok, pincék, bányák) történik, hiszen ott a leginkább megfelelőek az adottságok (pl. állandó hőmérséklet, ragadozóktól mentes környezet) a hosszú álomhoz. Az állatok életműködése ilyenkor teljesen lelassul, hónapokig szinte egyáltalán nem mozdulnak, energiaigényüket kizárólag a vegetációs időszakban felhalmozott zsírtartalékok fedezik. Az erősen lecsökkent anyagcsere-folyamatok jóformán csak a létfenntartáshoz minimálisan szükséges mértékűek, ha viszont felébresztjük a denevért, testének felmelegítése igen jelentős energiát igényel, ami tartalékainak idő előtti felhasználását jelenti. Így a felébresztett állat szabályosan éhen fog halni, mielőtt kitavaszodna. Telelő denevérekhez ezért soha ne nyúljunk, és ne is fényképezzük őket!
 

Végül felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hazánkban élő összes denevérfaj törvényes védelem alatt áll. Több közülük fokozottan is védett, de mindegyikre érvényesek a nemzetközi védelmi egyezmények is. Ezért se bántsuk vagy bolygassuk őket, inkább gyönyörködjünk néma, ide-oda cikázó röptükben, amíg tehetjük!

Cikkajánló