1994-1998 között az Ipoly-Vidéki Természetjáró Klub elnöke, 2004-2007 között a Salgó Természetbarát Egyesület elnöke, 1994-2009 között a Nógrád Megyei Természetbarát Szövetség tagja, 2009-től a Nógrád Megyei Természetbarát Szövetség főtitkára volt.
Turista életvitelének, rendszeres túrázásainak köszönhetően nagyfokú terepismeretre tett szert. A természetjárást alapul véve nem túlzás azt állítani, hogy egyike volt azoknak, akik Nógrád megye vidékét a legjobban ismerték.
1994-ben Balassagyarmaton megalakította az Ipoly-vidéki Természetjáró Klubot, melynek négy évig elnöke volt. Új egyesületével oroszlánrészt vállalt az addig turistautakban szegényes Cserhát térség turistaút hálózatának bővítésében, s ezzel nagymértékben hozzájárult a térség geológiai, történelmi, kultúrtörténeti és irodalmi értékeinek, hagyományainak gyalogos túrázással történő felkereshetőségéhez, megismertetéséhez. 1994-ben megtervezte a Balassagyarmat - Nyírjes - Ipolyszög - Csesztve - Vadkerti-erdő - Kétbodony - Romhány új turistautat, melyen egyesületével sárga sáv jelzést festettek fel. Irányításával felújították a nagyon elhanyagolt Nagyoroszi - Horpács - Érsekvadkert - Mohora - Nógrádmarcal - Cserhátsurány feletti OK csatlakozásig vezető régi piros sávjelzésű turistautat.
2009-ben az új Cserhát térkép készítése kapcsán újra felvetődött benne az a gondolat, hogy az előző útvonalnak a Herencsény - Sas-bérc - Buják - Ecseg - Kozárd - Barát-hát - Pásztóig történő meghosszabbításával kialakítsák a „Palóc Piros” turistautat. Terepbejárással, az útvonal megtervezésével, a jelzések felfestésének megszervezésével aktívan részt vett a kivitelezésben.
1995 és 1996 januárjában a Rákóczi Szabadságharc romhányi eseményeinek emlékére „Romhányi Csata 40” elnevezéssel 40 km-es teljesítménytúrát rendezett. 2010-ben a csata 300. évfordulójának tiszteletére megszervezte a „Romhányi Csata 300” elnevezésű emléktúrát.
A Salgótarjáni Természetjáró Egyesület tagjaként 1995 és 2002 között szervezte az egyesület országos viszonylatokban is nagyon kedvelt tátralomnici túratáborát, irányította a tábor építését és túrákat vezetett a Magas-Tátra különböző területeire.
2004-től 2007-ig az STE elnöke. Ezen rövid időszak alatt átdolgozta az egyesület alapszabályát, alkalmassá tette az 1% fogadására, megtervezte a közben nevet változtató egyesület, a Salgó Természetbarát Egyesület logóját, és „Jubileumi Évek - Lépések és Kérdések” elnevezéssel egyesületi rendezésű jelvényszerző túramozgalmat indított útjára.
1994-től a Nógrád Megyei Természetbarát Szövetség elnökségének tagja, 2009-től főtitkára volt. A Nógrád Megyei Természetbarát Szövetség számos országos és nemzetközi szintű rendezvényének, valamint a Nógrád megye különböző területeinek megismerését szolgáló megyei természetbarát találkozók, teljesítménytúrák és túrák szervezésében, a megvalósítás feltételeinek megteremtésében és a lebonyolításban vállalt jelentős szerepet.
Nógrád megye természeti, történelmi és kultúrtörténeti értékeinek, emlékeinek bemutatását, megismertetését szolgáló túrakalauzok, turisztikai könyvek, kiadványok írásában, turistatérképek készítésében, jelvényszerző túramozgalmak megszervezésében, kialakításában, igazolófüzetek elkészítésében, megszervezésében, technikai kivitelezésében és lebonyolításában is aktív szerepet vállalt. 2011 szeptemberében Dobogókőn „A Természetjárás fejlesztéséért Bronz fokozat” elismerést kapta.
