Elsőként jártuk be a felújított Theodora tanösvényt

Azt már a tanösvény honlapja alapján sejtettük, hogy annak dizájnja és interaktivitása is megfelelővé teszi a 21. század elvárásainak, de a „Theodora tanösvény playlist” nevű Spotify-műsorlistán mi is meglepődtünk: szerkesztői erre olyan zenéket válogattak össze, amik a túra előtti „ráhangolódást”, illetve az az utáni „levezetést” segítik elő. Az autóban mi is ezt hallgattuk, és épp a Piano Man szólt Billy Joeltól, amikor szinte már szomjazva a természetre megérkeztünk a Theodora-forráshoz.

A tanösvény indító táblája itt található – mi is itt parkoltunk le, de a kezdőpont a Kékkút, gyógyvízüzem buszmegállóból is könnyen elérhető. Az már az első állomás tábláját olvasva nyilvánvalóvá válik, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nagy tudású szakemberei működtek közre az állomások elkészítésénél: a látogatót informatív, mégis érthető szövegek várják, amelyek ráadásul a Balaton-felvidékre jellemző nemzetközi idegenforgalomra tekintettel angolul is olvashatóak.

A forrástól műúton indultunk el, először még a térképet nézve, majd egy útmenti, fából faragott madárfejnél az a sejtésünk támadt, hogy ez talán a tanösvény útvonalát jelöli. És valóban: egy következő madár balra néz, a Káli-medence hatalmas rétjére irányít, amelyen már messziről látszik a következő állomás. A madárfejek az eredeti, 2004-ben kialakított tanösvényhez tartoznak, de mivel jelentős nyomvonalváltozás nem történt, meghagyásuk érthető döntés.

Átkeltünk a Sásdi-patakot övező bozóton, illetve a száraz patakmedren átívelő hídon, s gyönyörködtünk kicsit a kitáruló tájban. A jellemzően fátlan, kisebb facsoportokat csak itt-ott tartalmazó mezőn messzire, egészen a medencét határoló hegyekig ellátunk.

Ahogy haladunk előre és fordulunk lassan körbe a túraútvonalon, mindig más kerül szemünk elé: kezdetben Szentbékkálla halványsárga temploma és a Fekete-hegy bazaltplatója, majd Köveskál és a Hegyes-tű, dél felé fordulva pedig Kővágőörs és a Balaton-parti hegylánc.

A Káli-medence vízrajzát bemutató állomáson kipróbáltuk a tanösvény egy újabb lehetőségét: gyengén látó, diszlexiás, idős vagy olvasni még nem tudó látogatókra gondolva a honlapon hangfájlként is elérjük az állomások szövegét, amelyet Mácsai Pál, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész olvas fel. Szintén izgalmas volt a táblákra kihelyezett QR-kódokat beolvasva tematikába passzoló kvízkérdésekre válaszolni.

A tanösvény legizgalmasabb pontja kétségkívül a Kornyi-tó partján, egy kis dombon álló Emberi komédia szoborcsoport, amely Veszprémi Imre szobrászművész alkotása. A Káli-medence Hortobágy-szerű pusztahangulatába kifejezetten illő alkotások Jancsó Miklóst is megihlették, több filmjében is szerepel a helyszín.

A tanösvény útvonalának sajátos kialakítása miatt van annak egy „plusz” állomása is, amelyet – mivel 900 méteres kitérővel érhető el – nem kell felkeresnünk a fent említett nyereményjátékhoz, de mi mindenképp javasoljuk. Egy hosszú egyenes szakasz után az 1700-as évekből származó kővágőörsi mosóházhoz jutunk, amelyet 2005-ben építettek újra. A Burnót-patakra épített mosóházba belépve egy pallósor fogad minket, amelyen a medence vize fölött nézhetünk körbe. Nemcsak a falakat, a vizet is figyeljük: mi halakat láttunk benne!

Mire visszatértünk az autónkhoz, a Természetjáró app nyomvonalrögzítése az elvi 7 km helyett már 8,5 kilométert mutatott – persze ez is teljesen vállalható kirándulás akár kisgyerekeknek is –, és a 10. állomás még hátra volt. Az ásványvízüzem kerítése mentén kialakított mulcsos ösvényen egy pár méter magas emelvényhez érkezünk, ahonnan kertjének hátuljára látunk rá. A kékkúti üzem Zöld Gyár program keretein belül denevérszállást és rovarhotelt is tartalmazó fecskeházat építettek fel, illetve a Mindszentkállai-árok patakvizét napelemes szivattyúval a kerítés túloldalára emelve vizes élőhelyet is létrehoztak.

Ez utóbbit már Nemere Ferenc, a kékkúti gyár igazgatója mondta el a tanösvény átadóünnepségén, amely során a program többi alappillérét is bemutatta. Energiahatékony – a korábbiakhoz képest feleannyit fogyasztó – gépek, a régiek darabokra szedése és szelektív gyűjtése, illetve préskontérek használata segíti elő a modern szemléletű energia- és hulladékgazdálkodást. A vízgazdálkodásra is figyelnek: a bevizsgált minőségű maradék vizet a már említett Mindszentkállai-árokba engedik, így az se vész kárba.

Rozner György, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park általános igazgató-helyettese beszédében hangsúlyozta a magánszektor és a természetvédelemért felelős szervezetek együttműködésének fontosságát, és kiemelte azt is, hogy a kékkúti üzem már negyed évszázada jó kapcsolatot ápol a nemzeti parkkal. Ennek a közös munkának eredménye a megújult Theodora tanösvény is, amelyhez a tudást a nemzeti park, a tőkét és a karbantartás felelősségét a Szentkirályi Magyarország vállalta.

A nagyjából 9 km hosszú tanösvény egész évben látogatható, rövid útvonala és jelentéktelen szintemelkedése miatt minden generáció számára ajánljuk, legyen szó kisgyermekes családokról, edzettebb természetjárókról vagy az idősebb korosztályról. A megújult állomások segítségével a látogatók közelebb kerülhetnek a természethez, élőhelyükön figyelhetik meg a különleges élővilágot és természeti képződményeket, a tájékoztató táblákon és a tanösvény honlapján pedig új ismereteket szerezhetnek a Káli-medence a páratlan környékéről.