Három év alatt 120 centiméterrel csökkent a tihanyi Belső-tó vízszintje. A krátertó ma már a kiszáradás jeleit mutatja, a mederben ásott kutak és szigetek bukkantak elő. Szakértők szerint nincs reális emberi megoldás: csak a természet hozhat fordulatot.
Aggasztó képet mutat a tihanyi Belső-tó: három év alatt 120 centimétert esett a vízszintje, és a nyár végére már a kiszáradás jelei váltak egyértelművé. A sekély, alig egy méter átlagmélységű, 30 hektáros krátertó kizárólag a csapadékból és a talajvízből táplálkozik, így rendkívül érzékenyen reagál az aszályos időszakokra. Az elmúlt hónapok extrém melege és csapadékszegénysége miatt a mederben korábbi ásott kutak és apró szigetek bukkantak elő – tájékoztat a tihany.hu.
Krátertó, amely az időjárás foglya
A tó történetében nem példa nélküli az alacsony vízállás: a 19. században évtizedeken át hasonlóan sekély volt, sőt, térképeken is egy jóval kisebb kiterjedésű vízfelület látható. A 20. század közepétől azonban a tó nyíltabb vizűvé vált, és a helyiek, turisták számára a Balaton-felvidék egyik jelképe lett.
A mostani helyzet viszont sokakban félelmet kelt. A hiányzó vízmennyiség mintegy 300 ezer köbméterre tehető, és bár korábban többször is felmerült a Balatonból vagy a település szennyvizéből történő pótlás ötlete,
a szakértők most egyöntetűen kijelentették: a tó mesterséges feltöltése sem gazdaságilag, sem környezetvédelmi szempontból nem megoldható.
A Belső- és a Külső-tó ugyanis föld alatti vízrétegeken keresztül összekapcsolódik, így valójában egy egész vízrendszer utánpótlásáról kellene gondoskodni – ez pedig szinte kivitelezhetetlen.
„Bíznunk kell a természetben, hogy egy csapadékosabb időszak fordulatot hoz” – mondta Kötél Balázs polgármester, aki hozzátette: a klímaváltozás egyik áldozata éppen a Belső-tó lehet. A tó jövője tehát a meteorológia szeszélyein múlik, nem emberi beavatkozáson.
Új kutatás indulhat Tihanyban
A helyzet pontosabb megértése érdekében új kutatás indulhat: az önkormányzat az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel együttműködve tervezi megismételni a tíz évvel ezelőtti, a félsziget vízrendszerét feltérképező vizsgálatot. Ez segíthet tisztábban látni, hogyan változik a térség vízháztartása, és milyen természetes folyamatok állnak a drámai apadás mögött.
Bár ökológiai katasztrófát a szakértők nem várnak – a tó alacsony vízállása földtörténeti léptékben természetes állapotnak számít –, a látvány sokakat elgondolkodtat.
A Belső-tó mindig is változó arcát mutatta: volt idő, amikor félsziget szelte ketté, máskor kiterjedt víztükörként ragyogott. Most éppen az utóbbi évtizedek egyik legkritikusabb időszakát éli. Egy biztos: a tihanyi Belső-tó sorsa szorosan összefonódik az éghajlat változásaival. Hogy újra megtelik-e vízzel, azt nem mérnöki tervek, hanem az ég felől érkező csapadék dönti el.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/8R2UQDRHYE4Y.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
Egy szuper körtúrát ajánlunk ennek az alig ismert hegységnek a felfedezéséhez.
Egy újonnan indított túramozgalmat jártunk le a Bükkhát ritkán járt vidékén.
Ezeket a nyomvonalakat garantáltan élmény letekerni.
