Fatolvajok ellen harcol az erdőgazdaság

Mikor beköszöntenek a kemény fagyok, a Pilisi Parkerdő Zrt. területén megszaporodnak a falopások, amelyek nemcsak komoly anyagi kárt eredményeznek, hanem a természet egyensúlyát is gyakran megbontják.

Szerző:
Pilisi Parkerdő Zrt.
Fotó:
WDNR
Gulyás Attila
2014. február 5.

Mikor beköszöntenek a kemény fagyok, a Pilisi Parkerdő Zrt. területén megszaporodnak a falopások, amelyek nemcsak komoly anyagi kárt eredményeznek, hanem a természet egyensúlyát is gyakran megbontják.

Megcsonkított, félbevágott fák mutatják a fatolvajok útját, akiket csak közös erővel lehet megállítani vagy visszaszorítani. A falopások évente 30-40 millió forintos kárt okoznak az erdőgazdaságnak.

Az erdő egyesek számára sajnos nem a kikapcsolódás, a túrázás, vagy a sportolás helyszíne. A főváros környékén is több helyen szervezetten vágják ki, szállítják és értékesítik az erdő fáit, amely ellen nehéz védekezni. A lopásokat két kategóriába lehet csoportosítani: a tolvajok vagy élő fát vágnak ki vagy az erdészet által legálisan kitermelt és tárolt faanyagból tulajdonítanak el.

Idén csak a Budapesti Erdészetnél több mint 3 millió forint értékű faanyagot loptak el, melynek nagy része tűzifa, amit maguk a tolvajok termeltek ki. A Pilisi Parkerdő Zrt. területén éves szinten 1000-1500 köbméter fát tulajdonítanak el, ami a védekezés és az esetleges újratelepítések költségét is figyelembe véve 30-40 millió forintos kárt okoz az erdőgazdaságnak.

Az elkövetők a kivágott és eltulajdonított faanyag anyagi értékén túl komoly természeti károkat is okoznak. A nem tervszerűen és szakszerűen elvégzett beavatkozással az erdők ökológiai egyensúlya megbomlik, sok visszamaradó fa megsérül vagy károsodik, veszélyeztetve a természetes élőhelyeket és sokszor a védett növényeket is. Sajnos előfordul, hogy a folyamatos lopások következtében annyira kiritkul a faállomány, hogy az erdészeteknek újra kell erdősíteniük az adott területet.

Előfordul olyan eset is, amikor a tolvajok saját szükségletükre, háton, biciklin, csomagtartóban hordják el a fát, az erdészek ilyen esetben törekednek a legális ágfa-gyűjtés irányába terelni őket. Minden erdészetnél van olyan erdőterület, ahol saját munkával ágfát, vékony tűzifát lehet gyűjteni, akár köbméterenként néhány ezer forintos áron, a vastag tűzifa ár negyedéért-feléért. A valóban rászorulók emellett a szociális tűzifa program keretében is tüzelőhöz juthatnak. A Pilisi Parkerdő Zrt. az idei szezonban a főváros környékén 39 igénylő önkormányzatnak szállít összesen mintegy 1100 köbméter tűzifát, amit az önkormányzatok juttatnak el közvetlenül a rászorulókhoz.

A nagyobb gondot az üzletszerű falopás jelenti, ahol többszöri visszatéréssel, de összességében nagy mennyiségben, továbbértékesítésre lopják a fát. Elkövetői szinten itt már általában szétválik a favágás és a szállítás, illetve kiépített értékesítési hálózat áll a háttérben. Az ilyen esetek ellen a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai a rendőrséggel, polgárőrséggel, mezőőrökkel közös védelmi szolgálat keretében igyekeznek védekezni. A téli időszakban a lehető legsűrűbben járőröznek, a veszélyeztetett erdőterületre vezető erdei utakat sorompóval, vagy más módon lezárják.

Az erdő a nemzeti vagyon fontos eleme, ezért a többi állami erdőgazdasághoz hasonlóan a Pilisi Parkerdő Zrt. fontos feladata az erdők vagyonbiztonságának megőrzése. Az erdőgazdaságok a lopásokat alapvetően megelőzni igyekeznek. A mégis előforduló szabálysértések és bűncselekmények esetén a rendőrség mellett az erdészeti hatóság felé is bejelentést tesznek, mert ez a hatályos erdőtörvényből fakadó kötelezettségük. A felderített falopások büntetési tétele így halmozottan jelentős pénzbírság vagy akár letöltendő szabadságvesztés is lehet.

Cikkajánló