Egész Európában nő az élősködő okozta megbetegedések száma, Magyarország közepesen fertőzött országnak számít. Ne feledjük, már a városban sem vagyunk biztonságban.
Az elmúlt évek enyhe telei kedveztek a környezet változásaihoz nagyon jól alkalmazkodó kullancsok elszaporodásának, ezért a szakemberek szerint 2016 tavaszától ismét kullancsinvázióra lehet számítani Magyarországon. Ez pedig a kullancsok által terjesztett két legismertebb és legveszélyesebb betegség - a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancsencephalitis) és a Lyme-kóros esetek - számát is megnövelheti.
2013 óta tavaly volt a legmagasabb a jelentett Lyme-kóros esetek száma Magyarországon: az OEK adatai szerint 2015-ben 1445 Lyme-kóros esetet regisztráltak. A kullancs okozta vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást is tartalmazó encephalitis esetszáma pedig 106 volt. A WHO 2011-ben kiadott átfogó jelentése szerint a kullancsencephalitis-megbetegedések száma egyrészt a klímaváltozás, másrészt a kültéri szabadidős tevékenységek népszerűsége okán egész Európában növekszik.
Gyógyszer nincs, védőoltás van
A vöröshasú vagy közönséges kullancs által terjesztett kullancsencephalitis a Lyme-kór mellett a másik legsúlyosabb, ízeltlábú terjesztette betegség hazánkban. A jellemzően kétfázisú lefolyással jelentkező megbetegedésből éves szinten mintegy 10-12 ezer esetet regisztrálnak világszerte - ebből 40-70-et Magyarországon-, de a valós esetszám ennek a sokszorosa is lehet.
Ennek az az oka - magyarázza dr. Torzsa Péter PhD családorvos, a SOTE Családorvosi Tanszékének egyetemi docense -, hogy a betegség második fázisa „mindössze” a betegek egyharmadánál alakul ki, emiatt számos fertőzéses eset felfedezetlen és regisztrálatlan marad.
A betegség felismerését az is nehezíti, hogy az első fázis általános tünetei, amelyek a fertőzött kullancs csípését követő 7-14. napon jelentkeznek - fejfájás, izomfájdalom, fáradtság, kisebb hőemelkedés - leginkább az egyszerű meghűlésére vagy influenzáéra hasonlítanak.
A betegek egyharmadánál azonban kialakul a betegség agyhártyagyulladással, agyvelőgyulladással, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa is, amely általában a kullancscsípést követő negyedik héten kezdődik. Tünete a magas, 39 °C fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, koordinációs zavarok, heves fejfájás, sőt hányással, szédüléssel és eszméletvesztéssel is járhat.
„A vírus súlyos esetekben a máj sejtjeit és a szívizmot is megtámadhatja. A tünetektől függően szükség lehet a beteg kórházi ápolására is. Ilyenkor - mivel nincs célzott terápia a betegség gyógyítására - súlyos fokú állapotromlás is bekövetkezhet - az arcideg, a tarkó, a vállöv és a végtagok bénulása is felléphet -, és a betegség a legtöbbször csak maradványtünettel gyógyul” - hívja fel a figyelmet dr. Torzsa Péter. A szakember azt is elmondta: a Magyarországon jellemző vírustörzs csak az esetek csekély arányában - 1-2%-ában - okozhat halált.
A kullancs nem válogat
A kullancsok parazita életmódot folytató, nagy méretű atkák, amelyek az ember, a szárazföldi emlősök, a madarak és a hüllők vérével táplálkoznak. Világszerte több mint 800 fajt ismernek, hazánkban közülük 20-30 kullancsfaj előfordulásáról tudunk.
A kullanccsal terjesztett vírusfertőzés veszélye szinte egész Európában fennáll; Magyarország a környező országokkal együtt közepesen fertőzött országnak számít.
Észak-Magyarország, Nyugat-Magyarország, a Duna menti térségek és a Balaton régiója számít nagy kockázatú területnek, fertőzöttnek pedig Győr-Moson-Sopron, Zala, Somogy, Vas, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye.
„A kullancsok kedvelik a lombhullató erdőket, tisztásokat, a dús aljnövényzetű erdőket, a nádasok, a rétek, a mezőgazdasági területek térségét, de a városi parkokban, a kertes házak udvarán és kertjeiben, a gondozott sportpályákon, a sétányokon is előfordulhatnak. Megjelenésükre különösen számítani kell minden olyan helyen, ahol háziállatok vagy fogságban tartott vadállatok élnek” - hangsúlyozta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.
A szakma is ajánlja a megelőzést
Torzsa Péter szerint az esetek egyharmadában a kullancsencephalitis megelőzésének fontosságát a hazai és nemzetközi egészségügyi szervezetek is szorgalmazzák: a védőoltás több éve az Országos Epidemiológia Központ által ajánlott oltási körben van.
„A védekezés szempontjából az egyik legfontosabb az időtényező, hiszen a védettségnek még a kullancsok első, tavaszi aktivitási időszaka (azaz április-május) előtt ki kell alakulnia. Ezért az oltási sort idejében, már ezen a héten érdemes elkezdeni” - emlékeztetett dr. Torzsa Péter.
Magyarországon jelenleg kétféle oltóanyagot forgalmaznak, mindkettőnek van gyermek- és felnőttváltozata is. Három adag oltás szükséges, amelyet a családorvosoknál, illetve a dedikált oltóközpontokban is be lehet adatni.
Alapesetben az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat (ezután pár nappal már védettnek tekinthető a páciens), majd újabb 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást. Ha gyors immunizálás szükséges, akkor az oltások közötti időszak lerövidíthető. Az alapimmunizálást követően úgynevezett emlékeztető oltásokkal tartható fenn a védettségünk, amelyet a harmadik oltást követően 3 év múlva kell először beadatni. A további emlékeztető oltások időpontja az oltóanyagtól és életkortól függően eltérő, ezekkel kapcsolatban a családorvos vagy az oltóközpont ad részletes tájékoztatást.
A Lyme-kór és tünetei
A kullancs által terjesztett másik betegség a Lyme-kór, amelynek lappangási ideje változó. Legelső tünete a csípés körül megjelenő, általában ovális alakú bőrpír (Lyme-folt). A Lyme-kór megelőzése csak a kullancscsípés elkerülésével lehetséges, védőoltással elérhető immunizálás egyelőre nem létezik. A kezelés általános módja bizonyos antibiotikumok alkalmazása, melynek elmaradása életre szóló krónikus állapotot és változatos tüneteket - ízületi problémák, szív- és érrendszeri érintettség - eredményezhet.
A mai napig számos tévhit él a köztudatban a kullancsokkal és a kullancscsípés kezelésével kapcsolatban.
â— Nem riasztja el a cigarettafüst és az étel, ital szaga. A közhiedelemmel ellentétben ugyancsak hatástalan a kullancs ellen - preventív céllal - fogyasztott B6-vitamin, alkohol és fokhagyma is.
â— Nem szabad bekenni. Az olajos, vazelines házi kezelés hatására visszaöklendezi a sebbe a sok kórokozót tartalmazó, félig megemésztett vért.
â— Nem szabad piszkálni. A kullancs eltávolítására a legjobb a kifejezetten erre a célra kifejlesztett kullancscsipesz. Gyufával, varrótűvel, szemöldökcsipesszel csak kárt okozhatunk.
â— Nem fákon él, és nem tud ugrani. Nem is tudna felmászni a fára, és általában egy méternél nem is jut magasabbra.
â— Nem csak az erdőben él. A kullancs élőhelye a dús aljnövényzet és a magas páratartalmú környezet, azaz nemcsak az erdőben, de a parkokban, a játszótereken és akár a gondozott kertekben is előfordul.
â— Nem baj, ha eltávolítás közben beszakad a feje. A maradvány (ami egyébként az állkapcsa) néhány napon belül magától kilökődik. Ha nem, akkor is el kell távolítani, mert fertőzést nem, de gyulladást okozhat.
â— Tilos összenyomni a kullancsot. Ez exponenciálisan növeli a fertőződés kockázatát.
â— Terhesség előtt nem szabad kockáztatni. A terhesség alatti kullancsencephalitis-fertőzés veszélyes mind az anyára, mind a magzatra. A terhesség alatti Lyme-fertőzés is veszélyes lehet: összefüggésbe hozták magzati fejlődési rendellenességgel, koraszüléssel, magzati halállal.
Kapcsolódó cikkeink:
Tények és tévhitek - Így védekezz a kullancsok ellen
Új kullancsfajt fedeztek fel magyar kutatók
