Egy friss amerikai tanulmány kimutatta, hogy a fehérfarkú szarvasok képesek megfertőződni SARS-CoV-2-vel, és tovább is tudják adni azt egymás között. Dr. Kemenesi Gábor virológus segítségével utánajártunk, mekkora a baj, mely állatok kaphatják el a vírust, és hogy mi a helyzet a Magyarországon élő szarvasfajokkal.
Már tavaly szeptemberben megjelent egy kutatás, amely számítógépes fehérjemodellezéssel azt vizsgálta, mely fajok ACE-2 receptora alkalmas a SARS-CoV-2 fogadására, azaz, hogy mely állatok lehetnek leginkább fogékonyak arra, hogy megfertőződjenek a vírussal.
„Az ACE-2 receptor mindenféle élőlényben ott van, de különféle apró, strukturális változékonyság felfedezhető az evolúciós törzsfán belül. Vannak olyan élőlények, amelyeknél ez a struktúra kifejezetten alkalmas arra, hogy a vírus úgymond megkapaszkodjon a receptorban” – magyarázza Dr. Kemenesi Gábor, biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa és a Koronavírus-kutató Akciócsoport tagja.
Gyorsan terjed a koronavírus az Amerikában honos fehérfarkú szarvasok között
Az említett tanulmány világított rá többek között arra, hogy a csimpánzok, a bonobók és a nyugati síkvidéki gorillák az emberhez hasonlóan fokozottan fogékonyak a koronavírusra, ugyanakkor például a rén- és a fehérfarkú szarvasok is nagy eséllyel kaphatják el a Covidot, csakúgy, mint a palackorrú delfinek vagy a sörényes hangyászok.
Most Észak-Amerikában - a szarvasvadászati idény kezdetével - a fehérfarkú szarvas fogékonysága a valóságban is bizonyítást nyert. Nem látványos tünetek miatt – ugyanis a mai napig nem tudjuk biztosan, hogy a vírus konkrét betegséget is okoz-e a fajnál –, hanem mintegy véletlenül derült fény arra, hogy koronavírus-járvány tört ki a szarvasok között, ami egészen gyorsan terjed.
Észak-Amerikában néhány évvel ezelőtt jelent meg tömegesen a CWD (Central Wasting Disease) nevű prionbetegség a szarvasoknál, ami tulajdonképpen zombivá változtatja az állatokat – meséli Dr. Kemenesi Gábor, hozzátéve, hogy a kórral extrém módon küzdenek a szakemberek. A beteg szarvasokra nem sok jó vár: elbutulnak, a félelemérzékelésük megszűnik, az agyuk szövetes állománya sérül, és végül elpusztulnak.
Mivel a „zombikór” ellen sem oltás, sem gyógyszer nem áll rendelkezésre, és főzéssel sem tűnik el a vadhúsból, folyamatosan monitorozni kell a vadállományt, ezért rendszeresen mintát vesznek az elgázolt, illetve az elejtett szarvasok nyirokcsomójából. Ezúttal is ez történt, majd az állatokat másodlagosan koronavírusra is tesztelték – és sok esetben pozitív eredményt kaptak.
Kiderült, hogy a járványnak egymástól függetlenül több gócpontja van, tehát az emberek valamilyen módon több helyen is megfertőzhették a szarvasokat, amelyek aztán továbbadták egymásnak a vírust.
Sok mident nem tudunk még a szarvasok megfertőződésével kapcsolatban, először is azt, hogy hogyan történhetett pontosan. Az is nagy kérdés, át tudják-e adni az embernek a vírust
Egy november elején megjelent tanulmányban leírták, hogy a 2020 szeptembere és 2021 januárja között Iowa államban vizsgált fehérfarkú szarvasok egyharmadában kimutatható volt a SARS-CoV-2, és a járvány csúcsán, 2020 novemberétől 2021 januárjáig a tesztelt egyedek 80%-át fertőzöttnek találták.
A hatalmas szám még a kutatókat is meglepte. Egyelőre nem tudni, hogy a szarvas képes-e más állatnak, vagy akár az embernek átadni a fertőzést, minden esetre a természetben kevésbé kontrollálható módon jelenlévő és terjedő járvány némi aggodalomra ad okot, már csak azért is, mert a vadvilágban keringő vírusnak könnyedén létrejöhetnek új mutációi.
Akkor most félnünk kell a szarvasoktól?
Amíg nem derül ki, pontosan hogyan „ugrott át” a vírus az emberekről a szarvasokra, addig nehéz százszázalékos bizonyossággal megválaszolni ezt a kérdést. Márpedig a fertőződés mikéntjével kapcsolatban egyelőre a kutatók is csak találgatni tudnak. „A kollégákkal arra jutottunk, hogy ez Észak-Amerikában az élőhely átalakítással és az emberi térnyeréssel függhet össze” – mondja Dr. Kemenesi Gábor.
„Sokszor én is belefutok olyan mémekbe, amiken a szarvas áll mondjuk a cukorkaboltban, adnak neki egy kis jutalmat, majd visszajön másik négy szarvassal. Annyira közel élnek az emberekhez a kertvárosi részeken ezek az állatok, mint hozzánk a vaddisznók, és sok az interakció az emberek és a szarvasok között. Ezzel szemben ugyanez itthon nem jellemző sem a szarvasok, sem az őzek esetében, itt a vadász legfeljebb kirakja a takarmányt nekik és elejti őket. Annak, hogy ilyen módon kijusson a vírus, nagyon kevés az esélye” – fejti ki a virológus.
Magyarországon még nem végeztek a szarvasokkal kapcsolatos kutatást a koronavírussal összefüggésben, és a nálunk élő fajok, a gím- és a dámszarvas, vagy éppen az európai őz nem szerepeltek a már említett, 2020-as fehérjemodellezéses vizsgálatban sem.
A Guardian nemrég megjelent cikke azonban tovább árnyalja a képet. Ebben megszólaltatják Suresh Kuchipudit, a Penn State Egyetem Virológiai Klinikájának professzorát, aki szerint a személyes interakció nem feltétlenül szükséges a vírus továbbadásához, elegendő, ha SARS-CoV-2-re nagyon érzékeny szarvasok hozzájutnak kidobott élelmiszerhez, fertőzött szennyvizet isznak, vagy olyan helyen rágcsálják az aljnövényzetet, amire emberi nyál, vizelet vagy széklet került.
Ellen Carlin, a Georgetown Egyetem Globális Egészségtudományi és Biztonsági Központjának kutatója azt is kifejtette a lapnak, hogy a kutatók nagy kihívások előtt állnak, ha meg akarják akadályozni a további terjedést a szarvasok között, ugyanis a feladat a földhasználat, az erdőirtás, az éghajlatváltozás és az urbanizáció kérdéskörét is érinti. De mindenekelőtt: további kutatásokra van szükség a témában.
Észak-Amerikában a szarvasok rendkívül közel élnek az emberekhez, és gyakori a közvetlen ember-szarvas interakció
Nem ez az első eset, hogy állatok fertőződtek meg
Nemrég derült ki, hogy a denveri állatkert hiénái is elkapták a Covid-19-et, de kutyákban, gorillákban, pumákban, tigrisekben és oroszlánokban is kimutatták már a vírust. A legtöbb adatunk a macskafélékről van, amelyek képesek megfertőződni és egymásnak is átadhatják a Covidot, de olyan esetről nem tudunk, hogy ember kapta volna el tőlük, így valószínűleg erre nem képesek.
A nyércfarmokon azonban megesett már, hogy az állatok embereket fertőztek meg. Dániában például tavaly egy 7 milliós állományt számoltak fel emiatt. Mivel a menyétféle egy ilyen helyen tömegesen van jelen, ez egyúttal jókora ürített vírusmennyiséget jelent, így könnyű megfertőződni, valószínűleg egy-egy egyed önmagában nem tudná átadni a betegséget az embernek.
„A tömeghatás ismert jelenség a virológiában, így képesek elkapni az emberek az alapvetően nem emberi influenzának számító madárinfluenzát is, ha nagy tömegben találkoznak beteg szárnyasokkal. Olyan állatról viszont nem tudunk, ami szuper módon, nagy mennyiségben ürítené a vírust és visszafertőzné az embert, ez egyelőre a szarvas esetében is kérdéses. Még nagyon sok kutatás kell, hogy ezt meg tudjuk válaszolni. Nyércből, nyestből, görényből, régebben még az Észak-Amerikában élő vidrákból is kimutatták a vírust, de hogy ezekben az állatokban milyen szintet üt meg a fertőzés, az hatalmas kérdés.
Nagyon fontos megállapítás azonban, hogy az, hogy egy állat megfertőződött, nem jelenti azt, hogy tovább is adja a vírust akár a fajtársainak, akár az embernek, ehhez nagyon sok mindennek kell érvényesülnie
– hangsúlyozza dr. Kemenesi Gábor.
A nyércek képesek átadni a vírust az embernek, legalábbis ott, ahol tömegével vannak jelen a fertőzött állatok
Leegyszerűsítve a következőről van szó: a vírusnak először is meg kell ragadnia a sejtet a már említett receptoron keresztül, utána be kell jutnia a sejtbe, ott másolnia kell önmagát, és megfelelő mennyiségben ki is kell jutnia. Ha ezt a teljes szervezetre vetítjük le, annak is érvényesülnie kell, hogy a megfelelő szervrendszerekben, a megfelelő helyen ürüljön a vírus, és persze, megfelelő mennyiségben.
„Ebből is látszik, hogy – egyszerűen szólva – nagyon sok helyen kell jól éreznie magát a vírusnak az adott gazdatestben, hogy onnan megfelelő mennyiségben és minőségben ürüljön, és majd ez határozhatja meg azt, hogy a megfertőződött egyed egyébként tovább tudja-e adni a vírust” – foglalja össze a szakember.
Hogy mi lesz az észak-amerikai szarvasokkal, egyelőre fogas kérdés. „Először is azt kellene tudni, hogy milyen módon terjed a vírus pontosan, mely állatok, hol és hogyan érintettek” – magyarázza Dr. Kemenesi Gábor. „Ezután vagy a fertőzött gócok leölésével, a további átugrás megakadályozásával, vagy vakcinációs programmal lehetne ezt megoldani. Ehhez persze jól működő vakcina is kellene ezeknek az állatoknak. Állati vakcinával tudtommal Oroszországban rukkoltak vagy rukkolnak elő a prémipar megmentése miatt. Nem tudni róla sokat.”
