Hírek

Háborítatlan őserdők védelméért a Fogarasi-havasokban

Európa egyik utolsó és rendkívül értékes ősbükkösének megmentéséért indított akciót a Greenpeace a Fogarasi-havasokban. A 11 országból - köztük Magyarországról is - érkező önkéntesek augusztusban felmérték az Argyas folyó völgyében található ősfákat, elkészítették a terület fakataszterét. Ezzel segítve, hogy a fogarasi őserdők bekerüljenek a nemzeti katalógusba, és szigorú védelmet kapjanak az új román erdőtörvényben. Megkérdeztünk egy biológust, hogy miért fontos számunkra a romániai erdők megmaradása, és egy Greenpeace-aktivistát, milyen volt a famentés testközelből.

Szerző:
Joó Annamária
Fotó:
Dan Campean / Greenpeace
2016. augusztus 30.

Európa egyik utolsó és rendkívül értékes ősbükkösének megmentéséért indított akciót a Greenpeace a Fogarasi-havasokban. A 11 országból - köztük Magyarországról is - érkező önkéntesek augusztusban felmérték az Argyas folyó völgyében található ősfákat, elkészítették a terület fakataszterét. Ezzel segítve, hogy a fogarasi őserdők bekerüljenek a nemzeti katalógusba, és szigorú védelmet kapjanak az új román erdőtörvényben. Megkérdeztünk egy biológust, hogy miért fontos számunkra a romániai erdők megmaradása, és egy Greenpeace-aktivistát, milyen volt a famentés testközelből.

Nem véletlen, hogy most került a Greenpeace és az erdőmentők fókuszába a Fogarasi-hegységben lévő ősbükkös. Idén június 11-én a román környezetvédelmi miniszter életbe léptetett egy új erdőtörvényt, amely az őserdők és az öreg erdők védelmét célozza meg. A törvénynek létezik egy függeléke, az Őserdők és öreg erdők nemzeti katalógusa, ahová bekerülhetnek bizonyos kritériumok alapján azok az összefüggő őserdők, amelyek Romániában még viszonylag nagy számban és nagy területen megtalálhatók - tájékoztat Rodics Katalin biológus, a Greenpeace agrárkampány-felelőse. A katalógusba felvett erdőkben tilos lesz a fakivágás, a klasszikus erdészeti tevékenység, és szigorú védelmet kapnak. A listára felkerülő őserdőkre bárki tehet javaslatot. A nemzetközi természetvédelmi szervezet pedig evvel a felméréssel szeretné igazolni, hogy az Argyas folyó völgyében, a Vidraru-tó környéki erdők megfelelnek a hivatalos kritériumoknak, és ott a helyük ezen a listán.

 

Fotó: Dan Campean / Greenpeace
Fotó: Dan Campean / Greenpeace


De mitől minősül egy erdő őserdőnek? A FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezte által elfogadott definíció szerint az őserdők olyan őshonos fafajokból álló öreg erdők, amelyekben semmiféle nyoma nincs az emberi tevékenységnek. Az ilyen erdőkben különböző korú és fajú fák élnek, önfenntartó módon, és megvan bennük a természetes őshonos aljnövényzet is. A kidőlt fákat nem takarítják el, az aljnövényzetet nem irtják. Nincsenek benne tájidegen, invazív fajok, hanem csak odaillő fajokból áll az erdő. Az egész ökoszisztéma tulajdonképpen egy önmagát megújító rendszer, melyet nem zavart még meg az emberi tevékenység. Ilyenből sajnos egyre kevesebb van Európában és Romániában is.

 

 

Fotó: Dan Campean / Greenpeace
Fotó: Dan Campean / Greenpeace


- Egy 2000 és 2005 közötti felmérés szerint a kétezres évek elején 220 000 hektár körül volt a romániai őserdőnek vagy évszázados öreg erdőknek a területe. Azóta ez szám a becslések szerint rohamosan csökkent az éppen odatelepült nagy fakitermelő cégeknek, a korrupciónak meg annak köszönhetően, hogy a nagyon gyenge erdészeti törvényt még gyengébben hajtották végre, és tulajdonképpen nem számított bűnnek az illegális fakitermelés. Elkeserítő, hogy ha most végigmegyünk azon a tájon, mennyi tarra vágott hegyet látunk a gyönyörű erdők helyén - hangsúlyozta Rodics Katalin. Valóban az utolsó pillanatban született meg ez a jogi szabályozás. Ha hatékonyan végrehajtják, akkor Románia ezzel egész Európában példát mutathat, mert sajnos az európai erdőknek 1, maximum 3%-a az, ami igazán öreg erdőnek vagy őserdőnek minősíthető. Magyarországon is létezik ilyen önfenntartó őserdő a Bükkben, ahol 20-50 hektár körüli területen helyezkedik el az ősbükkös.

 

Fotó: Dan Campean / Greenpeace
Fotó: Dan Campean / Greenpeace


Azonban azt is el kell mondani, itt nem csak a fákról van szó. Ezek az őserdők a biológiai sokféleségnek a csúcsgazdagságát jelentik Európában, és rengeteg védett, veszélyeztetett faj él bennük. De ma már nem az számít csupán, hogy védett és veszélyeztetett fajok otthona az erdő, hanem hogy egy csodálatos, önfenntartó, élő rendszer működteti önmagát. Például az Argyas folyó völgyében található erdőkben élnek farkasok, hiúzok, medvék, amelyeknek Európában itt van egyedül életképes állománya. Arról nem beszélve, milyen hatása van a hatalmas fáknak, erdőknek a klímára azzal, hogy rengeteg szén-dioxidot megkötnek, és oxigént termelnek. Egy-egy idősebb faóriás pedig jóval több oxigént termel, és sokkal több szén-dioxidot nyel le, mint ifjabb, néhány éves társa. Többek között emiatt is fontos lenne a famatuzsálemekkel teli őserdők védelme, és fennmaradásuk biztosítása a jövőben. Nagyon kell vigyáznunk rájuk, mert a Fogarasi-havasokban lévők az utolsó ilyen erdők a kontinensen, úgyhogy ez egész Európának az érdeke. Ezért is mozdultak meg a Greenpeace-kollégák Európa-szerte, hiszen ez közös érdekünk - vallja a környezetvédelmi szakember.

 

Erdőmentő tábor a Fogarasi-havasokban
Az augusztus 5-28-ig tartó erdőmentő táborba 11 országból - köztük hazánkból is - érkeztek aktivisták, akik minden egyes fát - a holtfákat is - felvették, lemérték, GPS-koordinátákkal bejelölték. Az aktivisták két hét alatt több mint 2500 fát térképeztek fel a Vidraru-tó közeli erdőkben. A felmért terület nagyrészt ősbükkös, de találunk benne fenyőféléket és hegyi szilt is. Az eddig talált legmagasabb fa egy fenyő volt, amely 42,2 méter magasra nőtt. A legnagyobb fa címet pedig egy közel 1 méter átmérővel rendelkező gigafenyő vitte el.
 

 

Fotó: Rob Geleijnse
Fotó: Rob Geleijnse

Korom Eszter Greenpeace-aktivista a kép bal oldalán

 

- Ökológiai szempontból jó állapotú bükkösöket, egyes részeken bükk-jegenyefenyő erdőket találtunk a havasokban, vegyes koreloszlású fákkal és holtfákkal, mindenütt vastag, tömörödött avarréteggel - mesélte Korom Eszter önkéntes, aki egy hetet töltött a Greenapeace erdőmentő táborában. Többféle munkát végeztünk. Az első csoport térkép alapján kijelölte a felmérendő területeket. A második csapat, amelyben jómagam is dolgoztam, a fafajokat határozta meg, és az átmérőt mérte le. A feladatunk azt volt, hogy minden 7 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát meghatározzunk, és nyilvántartásba vegyünk, majd a felmért adatokat egy kis cetlin ráragasszuk a leltárba vett fák törzsére. Ezután jött a következő csapat, aki lemérte a magasságot, felvette a korábbi csoportok által jegyzett adatokat és a koordinátákat.

 

Fotó: Dan Campean / Greenpeace
Fotó: Dan Campean / Greenpeace


A napi 5-6 óra munka mellett a legnagyobb élményt a nomád életmód, az erdő csendje jelentette. Fantasztikus volt egy háborítatlan, az emberi tevékenységtől szinte teljesen érintetlen helyen lenni. Az erdő fogalmát átértékeltem. A hatalmas fák valódi erdőséget alkottak, és először tapasztaltam meg az igazi csendet. Hihetetlen csönd honolt mindenütt, még nagyon madárcsivitelést sem hallottunk, csak néha a folyó zúgását a távolból. Jó érzés így utólag is, hogy fontos és jó dolog mellé állhattam, és a munkámmal talán kicsit én is hozzájárulhatok ahhoz, hogy ezek a csodaszép erdők védelem alá kerüljenek, és megmaradjanak az utókor számára.

 

Ilyen volt az élet az erdőmentő táborban.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Erdőmentés a Fogarasi-havasokban

Veszélyben Magyarország legidősebb erdei

Adonisz a legöregebb fa Európában

Cikkajánló