A Gutin-hágón átkelve mesebeli világba érkezik az utazó. Máramaros Európa egyik utolsó szeglete, ahol a hagyományokról még nem múlt időben kell beszélni, mert azok, a gyönyörű hegyekkel körülölelt falvakban, ma is a mindennapok részét képezik.
A Radnai-havasok Románia egyik periférikus helye, pedig a táj gyönyörű, számtalan túralehetőség vár ránk, és mindezek tetejében még olcsó is.
Romániában a környezetvédelmi minisztérium legújabb rendelete szerint az emberek életét veszélyeztető nagyvadak a legvégső esetben kilőhetők. A településre bejáró medvéket pedig három veszélykategóriába sorolták, melyekhez különböző eljárások kapcsolódnak.
A The World Geography szaklap összesítése szerint a világ legszebb, legérdekesebb vízesése a szomszédos Romániában található, Magyarország határától alig 300 kilométerre. A Bigér-vízesés mellett a Krassó-Szörényi-érchegység több kisebb-nagyobb zuhataggal csábítja a túrázókat.
Vasárnap a székelyföldi Kápolnásfalu határában sebesített meg egy medve egy férfit, akit azóta már megműtöttek. Két nappal korábban egy pásztor került kórházba medvetámadás miatt. Az illetékes miniszter törvénymódosítást tervez, ami azonnal beavatkozást tenne lehetővé medvetámadások esetében.
A Bucsecs-hegység izgalmas formakincsével kiválóan alkalmas arra, hogy a főgerincen történő vándorlásunk során megcsodáljuk a belső és külső erők évmilliós harcának eredményét. Ezúttal szél által „megfaragott”, látványos sziklatornyokat tanulmányozunk.
→ Tovább
Az eset Romániában, Prahova megyében, Azuga mellett történt. A férfi futni ment az erdőbe, de nem tért haza.
A romániai Predeal város melletti sípályára egyszer csak medve tévedt – de valójában nem ijedt meg tőle senki.
Vízmintát vettek a Szamosból, amit szerda éjjel ért el a Romániából érkező nehézfémszennyezés. A mintában az oldott cink, réz, alumínium és vas koncentrációja volt határérték feletti. A szakemberek azzal számolnak, hogy a hígulás Tiszalöknél már olyan mértékű lesz, hogy az ártalmas komponensek mennyisége a határértékek alá süllyed.
A Nemzetközi Riasztó Rendszeren keresztül szerdán délután a román fél arról értesítette az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF), hogy Románia területén bányameddőből származó nehézfémszennyezés érte a Szamost.
Hét farkas bóklászik az erdélyi tarkői erdőség egyik tisztásán. A környéken 23 egyedet tartanak számon, de csak nagyon ritkán lehet őket lencsevégre kapni.
A medve nem játék. Kézből etetni pedig, bármilyen korú is legyen, egyenesen felelőtlenség. Tragikus vége is lehet.
A barcarozsnyói, szabadnapos hegyimentők túrázni indultak a Déli-Kárpátokban található Bucsecs-hegységbe, de arra bizonyára nem számítottak, hogy egy nem mindennapi csomaggal fognak leereszkedni a hegyről.
A népszerű erdélyi tó mostantól hivatalosan is a világ legnagyobb heliotermikus tava.
Székelyföld alapvetően nem a barlangok földje, de az egész nyáron látogatható Súgó-barlang méltatlanul szorul háttérbe a környék egyéb látnivalói - a Szent Anna-, a Gyilkos- és a Medve-tó, vagy a Békás-szoros - mögött.
Egy nem várt vendég is érkezett a biharfüredi nyaralóba.
Romániában a vallás a mindennapok része. Ez épp úgy tetten érhető a hegyek között, ahol az utak mentén magányos kőkeresztek állnak, és a falvakban is, ahol az otthonok falát vallási képek díszítik. Az országban rengeteg templom van, közülük is a legszebbek a gyönyörű fatemplomok. Képes összeállításunkban Máramaros vallásos arcát mutatjuk meg.
Európa egyik eldugott szeglete, ahol a hétköznapok még követik a természet ritmusát, és az élet nem kapcsolt fékevesztett tempóra. Mindehhez páratlan díszletet szolgáltatnak a gyönyörű hegyek, a mesebeli falvak és a karcsú tornyú fatemplomok.
A napokban jelentősebb mennyiségű hó hullott a Madarasi-Hargitán, ami meg is maradt. Erről mutat néhány fotót a Székelyhon hírportál. Látványnak sem utolsó. Mutatjuk mi is.
A kis bányavidéki falu, Koltó neve bevonult a magyar irodalom történetébe, ugyanis itt töltött mézeshetei alatt írta Petőfi Sándor a Szeptember végén című versét. De Koltó nemcsak emiatt, hanem a kastély kalandos életű tulajdonosa miatt is érdekes.
Időutazás a Bükkalján, kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra egyéb emlékei között.
A Börzsöny vadregényes részein hajdan közel kétszáz kilométer hosszan kanyargott a kisvasút.
Országszerte találkozhatunk képesfákkal, amelyeket gyakran szent fáknak vagy Mária-fáknak is neveznek.
