Hazánk legnagyobb „szurdikától” a Lila-hegyi kilátóhoz

A Sokorói-dombság nem tartozik a legismertebb hazai túracélpontok közé, pedig egy sor különleges látnivalót rejteget Pannonhalma „árnyékában”. Például hazánk legnagyobb vízmosását és egy remek kilátót.

Szöveg és fotó:
2021. szeptember 24.

A Sokorói-dombság nem tartozik a legismertebb hazai túracélpontok közé, pedig egy sor különleges látnivalót rejteget Pannonhalma „árnyékában”. Például hazánk legnagyobb vízmosását és egy remek kilátót.

A három dombsorból (Pannonhalma, Ravazd-Csanaki vonulat, Szemere) álló, Pannonhalmi-dombságnak is nevezett, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység között elterülő kistáj központi vonulata alatt helyezkedik el Nyúl község, amelynek nemcsak a neve kedves, de különleges látnivalót is rejteget. A helyiek által csak Sárkánylikként, vagy Szurdikként emlegetett, 40-60 méter széles, 20-30 méter mély és mintegy 600 méter hosszú vízmosás ugyanis az ország legnagyobb ilyen képződménye. További érdekessége, hogy a mára megzabolázott vízmosás létrejötte a nem megfelelő tájhasználat látványos eredménye.

A Szurdik

A történet akkor kezdődött, amikor a környező falvak lakossága a szőlőtermesztés érdekében kiirtotta a környékbeli erdőket. A „hegy” alapkőzete ugyanis érzékenyen reagált erre, hiszen a löszt nemcsak a szekerek, de a víz is nagyon hatékonyan erodálja. Így jöttek létre a környék löszmélyútjai, amelyeket a helyiek szurdiknak mondanak.

És részben így alakult ki a Sárkánylik is. Ennek „elszabadulásához”, irdatlan, a falu életét komolyan veszélyeztető vízmosássá válásához azonban az is kellett, hogy a 19. század közepén egy szomszédos völgy vizét meggondolatlanul átvezessék ide az ottani gyakori árvizek miatt. Innentől kezdve nemcsak a levonuló villámárvizek, de a rohamosan mélyülő vízmosásból kioldott, tekintélyes mennyiségű anyag is komolyan veszélyeztette a szurdok lábánál elterülő falut. 1936-1980 között épült meg a több tucat, ma is látható kőgát a lezúduló árvizek megfékezésére és a talaj megtartására. A mára ily módon megszelídített, nagyrészt növényzettel borított szurdokról egy információs tábla nyújt felvilágosítást az út mellett, amelyen többek között korabeli fotók mutatják be az egykor valóban félelmetes vízmosást.

Pillantás a Sokoróra

Nyúl központjából a zöld jelzést (és a Szurdik utcát) követve haladunk át a Szurdikon, majd annak tetején, immáron hangulatos pincék között a zöld háromszög jelzés vezet fel bennünket a látványos panorámát nyújtó Lila-hegyi kilátóhoz. A 313 méter magas Lila-hegy tetején 2018-ban adták át a korábbi geodéziai torony átépítésével készült kilátót. A 14 méter magasságban lévő kilátószintről jól látszik a közeli Győr, Pannonhalma és a Kisalföld, de távolabb tekintve, tiszta időben kivehető a Bakony vonulata, a Vértes és a Gerecse, sőt, még a Soproni-hegység is. De a legmegkapóbb és egyben legmeglepőbb látvány a Sokoró középső vonulatának alattunk hullámzó, zárt, meglehetősen nagy erdőtömbje.

Felfedezésére leginkább egy kerékpártúra alkalmas, hiszen az erdőt egy aszfaltozott, kerékpárral is használható erdészeti út szeli át. De biciklivel Pannonhalmát is célba vehetjük, miközben nem mellesleg hazánk egyik legrégebbi forrásából is kortyolhatunk. A Ravazd melletti Béla-kútról ugyanis már egy 1240 körül kelt oklevél is említést tesz. Népszerűsége töretlen, a környék lakossága ma is használja vízhordás céljából. Egyszóval a Sokorói-dombság sok látnivalót nyújt az erre vetődő vándor számára Pannonhalmán "túl" is.

A cikk 2021 májusában jelent meg.


Cikkajánló