Hazánk szinte kifogyhatatlan a muris helységnevekből. Némelyikük olyan fura, hogy akár azt is gondolhatnánk, csak tréfából találta ki valaki. Pedig nem. A legviccesebb hangzású falunevekből szemezgettünk, Rozsdásserpenyőtől Lánycsókon át Heréd községig, és annak is utánajártunk, miért hívják így őket.
Vas és Zala vármegye igazán hálás környék, ha furcsa vagy szinte kimondhatatlan nevű településeket keres az ember. Elég, ha Nemesrempehollósra, Chernelházadamonyára, Pókaszepetkre gondolunk. Az országot járva vagy a térképet böngészve azonban számos egyéb viccesnek, olykor már-már pajzánnak tűnő falunévre is bukkanhatunk. Köztük van Heréd, amely – bármilyen furcsán hangzik – nem is olyan kicsi. A Heves vármegyében, Hatvan közelében található palóc község lakossága – Heréd honlapja szerint – megközelíti a 2000 főt.
Heréd
A település nevének pedig megvan a maga érdekes keletkezéstörténete. Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára a következőket írja Heréd kapcsán: „A magyar régi Here személynév -d képzős származékából keletkezett. Az alapjául szolgáló személynév a magyar here főnévből magyarázható.”
A község honlapja arról ír, hogy „A szó Heréd, maga is palóc név, a régi népszólásban valami foglalkozási ágat, vagy foglalkozási eszközt jelenthetett.” Vagyis eszerint semmi köze a férfi testrészhez, mint ahogy azt sokan gondolnák. Ugyanakkor az internet bugyraiban más, kevésbé hitelt érdemlő magyarázatra is bukkanhatunk, mint például, hogy a település a környékén lévő, hajdanán lóherékben bővelkedő mezőkről kapta a nevét.
A települést azonban korántsem csak a mosolyt fakasztó falutábla miatt érdemes meglátogatni, érdemes megnézni az 1779-ben épült barokk, egyhajós, homlokzati tornyos templomát, amelynek 18. századi templompadjai figyelemre méltóak, és a hangulatos kis falu 12 népi műemlék jellegű lakóházzal és egy kastéllyal (jelenleg iskola) is büszkélkedik.
Lánycsók
Talán az egyik legbájosabb településnevünk, amelyről nem biztos, hogy elsőre kitalálnák, hogy mi az eredete. Lánycsók Baranya vármegyében, Mohácstól alig néhány kilométerre található. Honlapja szerint a település több mint 4000 éves múltra tekint vissza. Lancsuk néven már a török hódítás előtt szerepelt az oklevelekben.
A település nevének eredetéről csupán legendákat mesélnek. Az egyik szerint egykor három lánytestvér öröksége volt a környék, akik csúnyán megharagudtak egymásra. Végül itt, Lánycsókon békültek ki, a név pedig annak köszönhető, hogy mindezt összecsókolózva tették.
A Földrajzi nevek etimológiai szótára a falu nevét „Lancsuk ~ Lancsok”-ként említi, de tisztázatlan eredetűnek tartja. Annyit hozzátesz, hogy a szerb-horvát Lančug ’Lánycsók’ névalak a magyarból való. A község neve hivatalosan 1905-től használatos, és a szótár arra a mondára vezeti vissza a Lánycsók nevet, amely szerint „a mohácsi csata után a környék községeit az mentette meg a pusztulástól, hogy a legszebb lányok kegyelemért könyörögve megcsókolták a szultán ruhájának szegélyét.”
Rozsdásserpenyő
A szimplán mókásan hangzó településnevek közül is viszi a prímet Rozsdásserpenyő, amely ugyan nem önálló település, de létezik, és rajta van a térképen. A néhány lakó- és mezőgazdasági házzal bíró telep, illetve tanyaközpont a Tolna vármegyei Bátaapátihoz tartozik.
Nevének eredetéről nem sokat tudunk. Az Első katonai felmérés térképe (1782–1785) a környéket még „Eisern Thor”-ként (’Vaskapu’) tünteti fel. A Második katonai felmérés (1819–1869) már pusztaként jelöli, és „Rostige Pfanne”, azaz ’rozsdás serpenyő’ néven illeti. Egyesek szerint viszont onnan kapta a nevét, hogy egykor régészeti leletként régi, rozsdás edényeket találtak területén, melyek alapján valószínűsítették, hogy már a régmúlt időkben is lakott településnek számított.
Valójában azonban az ördög tudja, miért adták ezt a nevet a ma már mezőgazdasági telephelynek minősített területnek. De mindegy is, lényeg, ha valakinek kedve tartja, simán ellátogathat Rozsdásserpenyőre, csupán a Bonyhád – Mőcsény – Bátaszék autóbuszvonalon Bátaszék külterületén, Rozsdásserpenyő telep megállónál kell leszállni a helyközi járatról. És ez nem vicc:-).
