Utazásaink, kirándulásaink során, vagy akár térképnézegetés közben gyakran találkozunk érdekes földrajzi nevekkel, pl. Zöldmál, Megyaszó, Dobogó-kő. Vajon elgondolkodtatok-e azon, hogy mit jelenthetnek ezek a mindennapi nyelvhasználatból ma már kikopott földrajzi köznevek, melyek leginkább helységnevekben maradtak ránk. Tartsatok velünk, és megismerhetitek az etimológiájukat meg a hozzájuk kapcsolódó névtani érdekességeket.
Hazánk szinte kifogyhatatlan a muris helységnevekből. Némelyikük olyan fura, hogy akár azt is gondolhatnánk, csak tréfából találta ki valaki. Pedig nem. A legviccesebb hangzású falunevekből szemezgettünk, Rozsdásserpenyőtől Lánycsókon át Heréd községig, és annak is utánajártunk, miért hívják így őket.
Azt szinte minden magyar tudja, hogy hazánk legmagasabb földrajzi pontja az Északi-középhegységben található, és a Mátra legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes. Ám arra a kérdésre, hogy miről kapta a nevét, már jóval kevesebben tudják a választ. Szerinted miért hívják Kékesnek?
Egy hely, amit hírből sokan ismernek, de kevesen tudják, hogy valóban létezik. Pedig a térképen is megkereshető. Utánajártunk, merre található, honnan ered az elnevezése, és miért kell odamenni zabot hegyezni.
Na, de mi a másik? És itt most nem a Balaton szeletre gondoltunk. Hol van, mi köze a két Balatonnak egymáshoz? Utánajártunk.
Szerintetek a Csóványos elnevezésnek van bármi köze az egykor itt működő vulkán lávabombáinak ragyogó csóvájához? Vagy ennél prózaibb a név eredete? Cikkünkben utánajártunk.
Piripócsról biztosan hallottál már. De vajon létező helységnév, vagy kitalált? Utánajártunk, merre van, és annak is, honnan kaphatta a nevét. Ért bennünket némi meglepetés…
Bár azt hiszed, Nekeresd holmi kitaláció, és ilyen nincs is, most bebizonyítjuk, hogy igenis egy létező hely. Mutatjuk, merre keresd!
Nem is gondolnád, hogy hány fura nevű kirándulóhely található Magyarországon, amelynek első hallásra igencsak megmosolyogtató neve van. A térképet nézegetve jót nevethetünk rajta, de azt is érdemes tudni, miért hívják így, és miből ered az elnevezésük.
A Pilisben található 710 méter magas Nagy-Szoplák nevéből ne asszociáljunk a túra nehézségi fokára, mert a hegy megmászása egyáltalán nem megerőltető. Viszont szép bükkösökkel és kilátópontokkal annál többször találkozhatunk az ösvényein, és a hegycsúcs elnevezése sem mindennapi.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/8R2UQDRHYE4Y.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
Egy szuper körtúrát ajánlunk ennek az alig ismert hegységnek a felfedezéséhez.
Egy újonnan indított túramozgalmat jártunk le a Bükkhát ritkán járt vidékén.
Ezeket a nyomvonalakat garantáltan élmény letekerni.
