Túraajánlat

Hollóháza - mindenki másért szereti

A Zemplén szíve, az Országos Kéktúra végpontja, és egyedi porcelándíszek szülőhelye: Hollóháza, ahol hollónak sajnos nincs háza, Istennek viszont kettő is, és az egyik igazán különleges.

Szöveg és fotó:
Gulyás Attila
Fotó:
Garancsi Kata
Gulyás Attila
2019. november 10.

A Zemplén szíve, az Országos Kéktúra végpontja, és egyedi porcelándíszek szülőhelye: Hollóháza, ahol hollónak sajnos nincs háza, Istennek viszont kettő is, és az egyik igazán különleges.

Hollóháza falu neve mellé sok meghatározó, és ezer szállal a faluhoz kötődő dolog jut az eszünkbe: az Országos Kéktúra végpontja, a porcelángyár otthona, hatszáz méteres hegyek tövében elterülő, álmodó falu, vagy épp az ország első modern templomának helyszíne... mégsem fonódott össze a neve egyetlen, meghatározó dologgal úgy, mint például Tokaj a borral (pedig csodás városközpontja van, egyben a Bodrogzug kapuja) vagy Paks (a Tolnai borvidék központja, a modern városépítészet jó állapotban maradt példája), hanem szinte minden látogatójának mást és mást jelent, és éppen ez az egyik különlegessége.

gk_20160811-13_hollohaza-341-kk.jpg

Az első benyomás északról érkezve: panorámás pihenő a Dózsa György utca végén


Fotó: Garancsi Kata

Ahol valóban minden út összefut

Magyarország északi sarkába eljutni 2018-ban sem egyszerű, de szerencsére többféle út is rendelkezésre áll. Az ország közepéből vasúton Sátoraljaújhelyig vezetnek az utak, ahol többnyire pár percre csatlakozva a vasúthoz, egy-két óránként indulnak buszok Hollóházára. Saját gépjárművel a 3-as út felől, Kékeden át, délről Pálháza irányából, és 2010 óta már a szlovákiai Eszkároson át, Kassa felől is elérhető a falu.

aug-11-13_155-2v.jpg

A főutca déli szakasza a Sátoraljaújhely-Kassa kerékpárúttal


Fotó: Gulyás Attila

Hollóháza egyike annak a kevés falunak, ahol mind a négy fő turistaúttípus áthalad: a főutcán áthaladó, kerékpározásra kijelölt útvonal a Sátoraljaújhely-Kassa kerékpárút része, a klasszikus gyalogos sávjelzések pedig a közeli és távoli környék legkülönbözőbb tájaira vezetnek: a rövid, tájegységen belüli utak jelölésére használt, 6 km sárga sáv jelzés itt a porcelángyár portájától a hegyek nyugati oldalán fekvő Kékedre vezet. A hosszabb, egész hegységeken átvezető piros sáv itt nem más, mint a híres Rákóczi Turistaút, ami a fejedelem zempléni birtokait összekötve, Füzértől Regécen át, egészen Sátoraljaújhelyig kanyarog 63 kilométer hosszan. A leghosszabb gyalogtúrák útvonalát pedig az „országos Kék” képviseli, aminek 2013-ban áthelyezett végpontja szintén a porcelángyárhoz került. Az itteni szakasz egyébként a kéktúra egyik legrégibb darabja, ami már az 1938-as Szent István vándorlás idején is a jelenlegi nyomvonalán haladt a Nagy-Milic felé.

kilato_foto_gulyas-attila-nk.jpg

Kilátó a Kis-Milic csúcsán

Fotó: Gulyás Attila

A közelmúlt nyomában

A 20. század vasbetonja és porcelánja legalább olyan jó hírű, mint a hetven évvel öregebb kő és fa... pedig az előbbiek is szép számmal, sőt szebbnél szebb kivitelben képviselik magukat. A török pusztítás után főleg szlovák telepesekkel újjáélesztett falu lakói láthatóan ma is ügyelnek az egységes, rendezett utcakép megtartására.

aug-11-13_010-2.jpg
Fotó: Gulyás Attila

A falu egyedi látványossága az 1967-re elkészült Szent László-templom. Az 1950-es, 80-as évtizedek első nagy méretű, modern temploma a szakrális építészet egyik legnagyobb hazai alkotójának, Csaba László építésznek az egyik korai alkotása.

gk_20160811-13_hollohaza-353-vv.jpg
Fotó: Garancsi Kata

A régi templomot a porcelángyár bővítése miatt bontották le, az új pedig kivételes körülmények között épülhetett: állami beruházásként, alapvető pénzügyi nehézségek nélkül, így sem Hollóháza lakóinak, sem az egyháznak nem volt közvetlen beleszólása a tervezésbe. Az eredmény a maga korában erősen megosztó épület lett, ami az évtizedek alatt mégis a falu egyik jelképévé vált, és a hívek a mai napig példásan gondját viselik.

aug-11-13_219-2(1).jpg

Szintkülönbségek: a völgy mélyén a porcelángyár


Fotó: Gulyás Attila

A falu közelmúltját meghatározó porcelángyárban az elmúlt évek nehézségei után ma is készülnek a világhírű edények, díszek és használati tárgyak, igaz, a 20-30 évvel ezelőttinél jóval kisebb mennyiségben. Az üzemhez nem csupán mintabolt és múzeum tartozik, de vezetett bejárások keretében a saját szemével is bárki végigkövetheti a porcelántermékek születését, a kaolinmassza érkezésétől, a festésen át, egészen a csomagolásig.

Cikkajánló