Tudástár

Itt a 130. madáretetési idény, ezektől függ az etető forgalma

A madáretetéssel már idén is több cikkben foglalkoztunk, és most a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hivatalosan is meghirdette a szezon kezdetét. Néha nyüzsögnek az etetődön, máskor egy madarat sem látsz? Most elmondjuk, miért van ez.

Forrás:
MME
2019. december 5.

A madáretetéssel már idén is több cikkben foglalkoztunk, és most a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hivatalosan is meghirdette a szezon kezdetét. Néha nyüzsögnek az etetődön, máskor egy madarat sem látsz? Most elmondjuk, miért van ez.

Magyarországon 1890-ben indult – írja közleményében az MME. Hogy mivel és hogyan érdemes etetni, arról itt és itt írtunk bővebben, most nézzük meg azt, mit mond az MME a madárforgalom alakulásáról.

Mi befolyásolja a madarak létszámát az etetőkön?

Először is a madarak napi bioritmusa: reggel, amint kivilágosodik, a madarak meglátogatják az etetőt, hogy pótolják az energiát. Jellemzően a vörösbegy és a feketerigó jelenik meg először. A forgalom dél körül, kora délután visszaesik, ha kisüt a nap, a madarak ilyenkor napoznak, tollászkodnak, pihennek, isznak, fürdenek vagy porfürdőznek. Délután ismét megnő a forgalom, mert ilyenkor a kis tollas jószágok már a hideg éjszakára készülnek.

Az alvás óráiban – mozgás híján – csakis a kellő mennyiségben elfogyasztott, lehető legnagyobb energiatartalmú táplálék emésztése-elégetése biztosíthatja az állandó testhőmérséklet fenntartását

– olvasható Orbán Zoltán írásában.

A másik, ami sokszor alakítja az etetők életét, a ragadozók elleni védekezés, az énekesmadarak ugyanis magukkal hozzák a ragadozókat is, településeken általában a macskák mellett a héjákat és a karvalyokat. A „prédák” ezért rendszertelen időközönként és rövidebb ideig tartózkodnak az etetőn, 10-15 percenként egyik pillanatról a másikra eltűnnek, egészen addig, amíg a rájuk vadászó ragadozók inkább megunják, és elmaradoznak a helyszínről. Érdekes, hogy mindezt az etetők madarai együtt csinálják, egymáshoz alkalmazkodva.

A forgalmat persze a tél keménysége is befolyásolja. Előfordulnak olyan enyhe telek, amikor hó és fagyok híján a madarak amúgy is könnyebben találnak táplálékot. Logikus lenne, hogy ezzel ellentétben a legkeményebb fagyok idején pedig megteljen az etető, de az igazság az, hogy ilyenkor még inkább csökken a madarak száma. Egyértelmű magyarázat nincs, arról lehet szó, hogy sok madár a melegebb hőmérsékletű, kevésbé havas területekre húzódik ilyenkor, de az is lehet, hogy ilyenkor többen etetik a madarakat, így egy-egy etetőre kevesebb jut.

Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a hőmérséklettől is függ, a madarak miből csipegetnek. Ha tartós lehűlést tapasztalsz, biztos lehetsz benne, hogy az almát nemigen fogják szeretni, ilyenkor ugyanis kőkeményre fagy, és túl sok energiavesztéssel járna fogyasztani belőle, arról nem is beszélve, hogy sok madár csőre egyszerűen nem alkalmas erre a feladatra. A cinkegolyóval és a vajjal is hasonló a helyzet.

Nem lehet eleget hangsúlyozni: NE etesd a vízimadarakat!

A 2016-2017-es kemény tél alkalmával tömegesen hullottak el a vízimadarak, ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy az emberek zöme nem tudja, hogy azokat egyáltalán nem lenne szabad etetni. Mert az szennyezi a környezetet, kikapcsolja a természetes vonulási viselkedést, ennek köszönhetően tömegesen fagynak jégbe. Továbbá növeli a zsúfoltságot, ezáltal a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését, gondoljunk csak a madárinfluenzára. Az egyoldalú kenyérdiéta pedig meg is betegíti a madarakat, ennek egyik formája a hattyúknál előforduló angyalszárnybetegség. Részletesebben itt olvashatsz a témáról.


Cikkajánló