Tudástár

Kék vércséink kaptak hideget, meleget

A tavalyi szezonban kék vércséink kaptak hideget is, meleget is rendesen. A Vásárhelyi- és Csanádi-pusztákon a szélsőséges tavaszi időjárás eredményeképpen üresen maradt vagy megüresedett fészkeknek köszönhetően rekord mennyiségű kékvércse-pár foglalt és költött.

Szerző:
www.mme.hu
Fotó:
Michael Sveikutis
Michele Lamberti
2014. január 4.

A tavalyi szezonban kék vércséink kaptak hideget is, meleget is rendesen. A Vásárhelyi- és Csanádi-pusztákon a szélsőséges tavaszi időjárás eredményeképpen üresen maradt vagy megüresedett fészkeknek köszönhetően rekord mennyiségű kékvércse-pár foglalt és költött.

Azonban a júniusban tapasztalható szokatlanul hideg, esős időjárás, majd az ezt követő júliusi hőség következtében a költések eredményessége közel sem volt ennyire kiemelkedő.

 

kv-michele_lamberti.jpg


Korábbi híradásainkból kiderül az is, hogy 2013-ban nagy számban találkozhattunk meghiúsult költéssel, és a sikertelen költéseket követő másodszori próbálkozásokkal, pótköltésekkel, mindemellett sok pár döntött úgy, hogy kivár, és amennyire csak lehet, későbbre halasztja a tojásrakást. Akik legkésőbb szánták el magukat, csak június végén kezdték lerakni tojásaikat. A Vásárhelyi-pusztán fészket foglaló párok közül végül 161 kezdett költésbe, melyek közül 69 volt sikertelen, 4 bizonytalan kimenetelű, és csupán 88 költés volt sikeres.

 

A fészekaljak mérete is nagyon változatosnak bizonyult. Voltak, akik dacolva az időjárási körülményekkel 4 vagy akár 5 tojást is raktak és voltak, akik szerényebben, 1-2 tojásból repítettek utódot. Ezzel együtt 5 tojásos, majd 5 fiókát repítő párt is ismertünk és több esetben tapasztaltuk, hogy az 1 tojásos fészekaljakból is kirepült a fióka. Utóbbi a korábbi években ismeretlen jelenség volt.

 

Nagy különbségeket figyelhettünk meg a költési siker tekintetében az egyes telepek között is. Míg az egyik műfészek-telepen költő kék vércséink többsége - az időben költésbe kezdő párok közül is - sikeresen repítette ki fiókáit, egy másik telepen a júniusi hidegnek köszönhetően végül mindössze egyetlen pár kék vércse tudta kirepíteni július közepére 4 szép fiókáját. Az utóbb említett műfészek-telep sikerességi mutatóin aztán javítottak azok a párok, amelyek első tönkrement költésük után újabb családalapításra adták fejüket. A varjútelepek egyikén pedig a 9 ott lakó párnak végül egyetlen fiókája sem repült.

 

kv-michael_sveikutis.jpg

 

Azzal együtt, hogy a száraz, meleg nyár jobb a kék vércséknek, mint a hűvös, borongós idő (mivel a rovarok esős, szeles, hűvös időben nyáron is elbújnak és nehezebb eredményesen vadászni rájuk), a hideg időt hirtelen felváltó, másfél hónapig tartó hőség ugyanúgy megviselte madarainkat. Szinte minden, a második költési hullámban fiókát nevelő pár esetében tapasztalhattuk, hogy a 24-25 napos, kirepülős korban lévő fiókák a fejlődésben visszamaradva, 18-19 napos kornak megfelelő tollazattal még akár egy héttel tovább is a ládában csücsülnek, mint egyébként.

 

A késői költéseket gondozó párokat csak az stimulálta igazán, amikor július elejétől folyamatosan emelkedni kezdett a kisemlősök állománya, így őszig gazdag terített asztal várta őket a régióban.

 

kv2-michele_lamberti.jpg

 

Köszönhetően a később megkezdett tojásrakásnak és a fiókák fejlődésében tapasztalt lemaradásnak, a kirepülés, és ezzel együtt a gyűrűzés is alaposan elhúzódott. Az utolsó fiókákat augusztus közepén gyűrűzték a REDFOOT LIFE+ program munkatársai. A Vásárhelyi-pusztákon 201, a Csanádi-pusztákon pedig 87 fiatal kék vércse kapott egyedi színes gyűrűt.

 

Az idén 10 új kifejlett, költésben lévő szülőmadarat sikerült gyűrűvel megjelölni, és akadt olyan fészek is, ahol mindkét szülő megkapta azonosításra szolgáló csecse-becséjét.

 

A kékvércse-védelem történetében először kapott gyűrűt Dél-alföldi vetésivarjú-telepen nevelkedett fióka. Mivel a varjak fészkeiket többnyire teljesen a fák csúcsába építik, így megközelítésük sem éppen egyszerű, úgy, hogy az ember magát a fészket ne veszélyeztesse. Mindemellett a közelmúltban létesült varjútelepeken a varjak zaklatása sem volt célunk, hiszen kirepült fiataljaikkal még ők is hosszú ideig visszajárnak a fészkekhez.

 

Sajnos az idén ismét találkozhattunk a nyestek kártételének következményeivel. A Vásárhelyi-pusztán otthonra talált egyik szoliter (különálló) pár fiókáit nem sokkal kirepülés előtt érte a támadás.

 

kv.jpg

 

A REDFOOT LIFE+ program keretében az MME a Szegedi Vadasparkkal együtt működve vizsgálja a nyestek okozta károk megelőzésének lehetőségeit. A vizsgálatok során a nyest általános elterjedtsége, és amiatt, hogy az ember közelségétől sem tart, a leghatékonyabb, terepi körülmények között is alkalmazható riasztási módszerek kikísérletezésére, kiválasztására törekszünk. A legfőbb szándékunk nem a nyestfélék teljes eltüntetése a területről, hanem a leghatékonyabb kármegelőzési módszer kifejlesztése közvetlenül a vércsetelepeken. Nem elsősorban befogni és fizikailag eltávolítani (elszállítani) akarjuk tehát a nyestet, hanem hatékonyan távol tartani/elriasztani a fészkelőhelyek közvetlen közeléből.

Cikkajánló