Tudástár

Kezdődik a szentjánosbogár-rajzás

Az izgalmas esti látványosság nemcsak a gyerekeket bűvöli el, de a felnőtteket is ugyanannyira. Általában június közepén-végén indul a káprázatos násztánc, a szentjánosbogár-rajzás. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük, hol nézhetitek meg ezt a különleges természeti jelenséget.

Szerző:
Lénárt Léni / TM
Fotó:
123rf.hu
bogarmester.hu / Halász Ferenc
2018. június 13.

Az izgalmas esti látványosság nemcsak a gyerekeket bűvöli el, de a felnőtteket is ugyanannyira. Általában június közepén-végén indul a káprázatos násztánc, a szentjánosbogár-rajzás. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük, hol nézhetitek meg ezt a különleges természeti jelenséget.

Sűrű erdő, sejtelmesen fénylő pontok a fák között - érthető, ha a régi korok embere frászt kapott, ha meglátta őket, hiszen azt hitte, kísértetekkel van dolga, pedig csak a nagy szentjánosbogarak násztánca ragyogta be a pagony sötétjét. Legalábbis június vége felé biztosan.

 

Fotó: 123rf.hu
Fotó: 123rf.hu


Ekkor van ugyanis a nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca) rajzási ideje. A nőstény ilyenkor a teljes sötétség leple alatt kapcsolja be a lámpását, hogy még feltűnőbb legyen a párra vadászó hím számára. A növényeken vagy a talajon vár a szerelemre, potrohát olykor felgörbíti vagy jobbra-balra csóválja, ezzel megkönnyítve a hím dolgát, amely hatalmas szemeivel akár 50 méterről is észreveszi. A nőstény azonban nem rostokol időtlen időkig szárnyas lovagjára várva. Két óra elteltével lekapcsolja fényét, és búvóhelyet keres. Teszi mindezt 10 napon keresztül, s ha ez idő alatt nem sikerül párosodnia, elpusztul. Nem jár jobban az a példány sem, amelynek sikerül meghódítania az ellenkező nem szívét: párzás után a nőstény maradék energiáját arra fordítja, hogy három nap alatt mintegy 50-100 tojást rakjon, és nem világít többé. Ezek után az ő élete is véget ér.


A nagy szentjánosbogarat már a drámába illő alakítás miatt is a szívünkbe zárjuk, de ha hozzávesszük, hogy a különc fényjáték más célt is szolgál, akkor tényleg minden elismerésünk az övé. A szentjánosbogárnak ugyanis a lárvája is világít, igaz, nem olyan erősen, mint a nőstény. Esetében azonban a fény nem felhívás keringőre. Sőt. A többi élőlényt mindezzel figyelmezteti: „Bocs, ne egyél meg, mert a testnedvem mérgező szteroidokat tartalmaz, ezért célszerű letenni az elfogyasztásomtól.”

 

Lesd meg őket éjszaka

 

2007 óta tartanak szentjánosbogár-sétákat az Alcsúti Arborétumban. Kezdetben családias hangulatú, néhány fős program volt, amely az évek során egyre népszerűbb lett, és mára már több ezren látogatnak el a programra. Az arborétumban idén június 13-tól minden nap indulnak szakvezetéses szentjánosbogár-túrák egészen június 29-ig. Időpontok: 20.15; 20.30; 20:45, akár két csoport is indulhat egyszerre. Jegyárak: felnőtt: 2000 Ft/fő; nyugdíjas: 1000 Ft/fő; diák: 1000 Ft/fő; 3 éves kor alatt ingyenes. Bővebb információ itt.

 

Fotó: bogarmester.hu / Halász Ferenc
Fotó: bogarmester.hu / Halász Ferenc

 

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Gerecsében szervez szentjánosbogaras sétákat. Az Árendás patak partját szegélyező őserdőben június 15-23. között csodálhatjuk meg a mécsbogarak násztáncát, amit idén csillaglessel is összekötnek. Időpont: 19.00 óra. Helyszín: Agostyán, találkozó: Ökofalu parkolója. Túra hossza 3 km; időtartama 3 óra. Részvételi díj: teljes árú: 2200 Ft/fő, kedvezményes/családi: 1200 Ft/fő. Előzetes bejelentkezés szükséges. Bővebb információ itt.


Az Eplényi Libegőnél is részt vehetünk szentjánosbogár-leső túrákon június 16. és 24. között. A libegővel fel az Ámos-hegyre, onnan pedig legyalogolva az erdőben megcsodálhatjuk a látványos világító násztáncot, amennyiben a szentjánosbogarak is ezt akarják. Időpont: 20.00-23.00. Helyszín: Eplényi Libegő. Regisztráció és jegyvásárlás hamarosan. Bővebb információ itt.

 

Június 18-24. között könnyű esti sétát tehetsz Királyréten is, ahol számtalan érdekességet lehet megtudni a szentjánosbogarakról és az éjszakai lények túlélési trükkjeiről. A 3-4 km-es, 2-3 órás túrák a Hiúz háztól indulnak. Időpont: 19.30-22.00. Helyszín: Királyrét. Részvételi díj: teljes árú: 2200 Ft/fő, kedvezményes/családi: 1200 Ft/fő. Bővebb információ ide kattintva.


A Jági tanösvényen is érdemes lesz éjszaka tenni egy sétát, Szent Iván-éj környékén ugyanis itt is megelevenedik az erdő. Ebbe a rejtélyes világba kalauzolja el a látogatót a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakvezetője június 18. és 23. között, ahol jó idő esetén biztosan felbukkannak a szentjánosbogarak is. Időpont: 20.30-22.00. Helyszín: Pilisszentiván, Jági tanösvény, találkozás a sportpályán, a Villa Negra előtt. Részvételi díj: teljes árú: 2200 Ft/fő, kedvezményes/családi: 1200 Ft/fő. Bővebb információ ide kattintva. 

 

Fotó: 123rf.hu
Fotó: 123rf.hu


Aggteleken szintén részt lehet majd venni szentjánosbogár-túrán június 16-án. A résztvevők egy 6 km-es túrát tesznek, ami nagyjából 3 órát vesz majd igénybe. Ne felejts el előzetesen bejelentkezni! Időpont: 20.00-23.00. Helyszín: Aggtelek, találkozás a Baradla-barlang fogadótérségében. Részvételi díj: teljes árú: 3000 Ft/fő, diák, nyugdíjas: 1500 Ft/fő, családi: 5000 Ft/család. Bővebb információ ide kattintva.

 

Mágikus védőangyal

 

Az erdő „lámpásának” beszédes elnevezés dukál, amelynek eredetét többféleképpen magyarázzák. Az egyik legelterjedtebb felfogás a „szentjánosbogár” nevet Szent János ünnepéhez, Szent Iván napjához (az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakjából származik, illetve a János névnek szláv formájából) köti, amely pontosan június 24-ére esik. Ilyenkor Európa-szerte hatalmas tüzeket gyújtanak, amelyet aztán átugrálnak azért, hogy Szent Iván bő termést adjon. Egy másik legenda szerint Szent János (Szent Iván) napjának estéjén a földben elrejtett kincs fölött tűz keletkezik, így a kincsvadászok könnyen rátalálhatnak a titkos javakra.

 

Fotó: 123rf.hu
Fotó: 123rf.hu


Mivel az ünneppel egy időpontban van a szentjánosbogarak rajzási ideje, ezért a kalandorok a fényes pontok láttán könnyen azt hihették, hogy valóban „tüzet” találtak, aztán nagyot koppantak: szikrázó drágakövek helyett fénylő bogarakra bukkantak. A csalódás ellenére a szentjánosbogár sok vidéken mégis világító kincsjelölőként írta be magát az európai folklórba, de gyakran tévesztették össze lidércekkel, a keresztény mitológiában védőangyalként tűnt fel, a magyar mondavilágban a barlangban eltévedteknek segített, de a mágikusnak vélt képességei miatt a boszorkánykenőcsnek is kedvelt alapanyaga volt.

 

Amit nem tudtál a nagy szentjánosbogárról
• 2015-ben, a Fény Nemzetközi Évében a Magyar Rovartani Társaság felhívására a szavazatok alapján a nagy szentjánosbogarat választották az év rovarának.
• A szentjánosbogár-félék családjának eddig mintegy 2000 faja ismert, amelyek nagy része a Föld trópusi területein honos, Magyarországon 3 faj él - a nagy szentjánosbogáron kívül a kis szentjánosbogár (Lamprohiza splendidula) és a törpe szentjánosbogár (Phosphaenus hemipterus).
• A nőstény által lerakott tojásokból 3-5 hét múlva kelnek ki az 5 milliméteres, ún. első stádiumú lárvák, amelyek 5-6 vedlés után, 1-2 év alatt érik el végleges, akár 25 milliméteres nagyságukat. Az utolsó stádiumú lárvák bebábozódnak, majd 8-15 nap múlva, május-júniusban kelnek ki kifejlett bogárként. Főleg alkonyatkor és éjjel aktívak.
• A nagy szentjánosbogár lárvái főleg csigákkal táplálkoznak, a kifejlett példányok nem esznek semmit, a lárvakorukban felhalmozott tápanyagokat élik fel, csak némi folyadékot vesznek magukhoz.
• A nőstény hártyás szárnyai és szárnyfedői hiányoznak, ezért repülni nem tud.
• A világítószervek a nőstényen a 8. szelvényen kétoldalt találhatók, míg a hím esetében a 7. szelvény hasoldalán alul kell keresni a két kis fehér foltot.
• A világító sárgászöld fény bonyolult kémiai úton jön létre, ha az élőlény megszakítja az oxigénfelvételt, a fény kialszik.

 

 

 

Cikkajánló