Nagy szelet a Berekből keskeny nyomtávon – videóriport a Balatonfenyvesi kisvasútról

A Balaton déli partján üzemel az államvasúti tulajdonban levő kisvasút, amely hajdan a Nagyberek vízivilágát tárta fel és gazdasági célokat szolgált, ma pedig már a turizmusé a főszerep. Sokan mentőötletként tekintenek egy jó kis vonatozásra rossz idő esetén a balatoni nyaralás alatt, de biztosíthatunk mindenkit, hogy napsütésben is érdemes ellátogatni a fenyvesi kisvasútra. A segítőkész fenyvesiek Somogyi István mozdonyvezetőt adták mellénk,

Itt tudjátok megnézni a kisfilmünket, de cikkünk folytatódik további infókkal és fotókkal!

A Nagyberek hajdan a Balaton legnagyobb öble volt, a turzásgátak kialakulása miatt azonban fokozatosan lefűződött a tóról, és egy vízgazdag, de már szárazföldi jellegű tájjá alakult. Ezt kezdték el az 1860-as években lecsapolni, hogy mind nagyobb termőterületekhez juthassanak. A talaj minősége és a továbbra is süppedős állaga miatt ez mérsékelt sikerrel járt – ma már mondhatjuk, hogy szerencsére. A Nagyberekben a táj ma változatos képet fest: nádasok, sásasok, mocsár- és láprétek alkotják, köztük pedig ligeterdőket is találunk, korlátozott méretű területeket pedig mezőgazdasági művelésbe vontak.

A saras talaj miatt a közlekedés sem volt könnyű errefelé, ezért a két világháború között megépült a balatonfenyvesi vasútállomást Imre-majorral összekötő első vasútvonal 4 km hosszan. A lóvontatású szerelvények kizárólag gazdasági célból közlekedtek, utasokat nem szállítottak. A vonal a 2. világháborúban megsemmisült, de az újjáépítése mellett döntöttek. Az építkezés 1950 októberében kezdődött meg, a kisvasút 760 mm nyomtávolságú hálózata egymásra merőleges vágányokkal kezdte behálózni a bereket. Akkoriban a Berekben működött az ország legnagyobb munkatábora, a gazdasági vasutat is a kényszermunkatáborban levő rabok építették. A vasúton tőzeget, mésziszapot és a térség mezőgazdasági üzemeinek áruját szállította Balatonfenyves vasútállomására.

Az első években még gőzösök jártak a kisvasúton, majd ezeket dízelgépekkel váltották fel. A menetrend szerinti személyszállítás 1956-ban indult el és vált egyre meghatározóbbá a kisvasút életében, miközben az áruszállítás jelentősége egyre csökkent. A Csisztafürdőn megépített termálfürdő sokakat vonzott már akkoriban is a kisvasútra. Az 1980-as évekre már a turizmus volt a meghatározó forgalom a vonalakon, az utolsó tehervonat végül 1991-ben közlekedett le. A rendszerváltás utáni években a kisvasút hanyatlásnak indult, a kétezres évekre már csak a somogyszentpáli ágon döcögtek a szerelvények, Táska és Csisztafürdő felé leállították a közlekedést.

A vonal újkori életének legnagyobb löketét az adta, amikor 2012-ben a MÁV-Starthoz került át, és átfogó fejlesztésekbe kezdtek. A 2009 decemberében leállított Nyírvidéki és Kecskeméti kisvasútról számos járművet Balatonfenyvesre vittek, ahol a kocsik, a dízelmozdonyok és a „Bugaci Kispögő” felújítása után az egyre növekvő forgalomban vetették be őket. 2021-re teljesen felújították a csisztafürdői vonalat, így most újra van kisvasútvonal-hálózat a Berekben: nagyjából kétóránként indulnak a szerelvények Csisztafürdőre és Somogyszentpálra is. Az elágazóállomás Imremajor, ahol vendéglátóipari egység is üzemel, két vonat közt betolhatunk egy lángost, de akár esküvőre is érkezhetünk ide vonattal – mert hogy erre is volt már példa.

Csisztafürdőn a híres fürdő mellett a Berek Látogatóközpontot találunk, az állomásépület felújításakor pedig egy madármegfigyelő- és kilátótornyot is hozzábiggyesztettek, ahol nézelődhetünk. Somogyszentpálon az egyszeri turista nem biztos, hogy kapásból feltalálja magát, pedig a közelben áll egy látványos templomrom, de akár bringatúrára is elindulhatunk. Utóbbi tevékenységet támogatja, hogy minden egyes kisvasúti személyvonatban közlekedik bicikliszállító vagon a nyári időszakban. Akár a kisvasúti állomások közt is bolyonghatunk bringával: vannak erre kijelölt utak, a barátságos távolságokat pedig nézelődős tempóval sem tart az örökkévalóságig magunk alá gyűrni.

Somogyszentpálról még ennyit meg kell említenünk, hogy innen és Imremajorból néhány utas a hivatásforgalomban is használja a kisvasutat, tehát a vasútüzem a napi bejárást is segíti. Mivel a kisvasút a MÁV tulajdona, itt kivételesen kifejezetten olcsón utazhatunk, a nagyvasúti díjszabás szerint. A vonatokra a vármegye- és országbérletek is érvényesek, ezek birtokában akár egész nap jöhetünk-mehetünk a vonalakon.