Középkori históriák a Bakony legimpozánsabb várából

1. Újlaki, a korabeli oligarcha

A várpalotai vár megépülte az Újlaki családhoz köthető. Eredetileg a településtől nagyjából 5 km-re, Bátorkő várában volt a székhelyük, de azt idővel kinőtték, ezért a 14. század második felében úgy döntöttek, Veszprém és Fehérvár közé félúton emeltetnek egy nagyobb, kényelmesebb lakóépületet, a mai vár elődjét, amit egyszerűen „Palotaként” említettek egy 1397-es oklevélben.

Az építmény megerősítésére csak 1439-45 között került sor. A vár tulajdonosa ekkor Újlaki Miklós volt, a dörzsölt, nagyhatalmú főúr, macsói bán és erdélyi vajda, aki számtalan birtok tulajdonosa volt. Később bosnyák királynak is megválasztották, de finoman szólva is megosztó személyiségnek számított.

A „biznisz” valószínűleg azért valósulhatott meg, mert Bodó Gergely veszprémi várnagy familiárisa volt Újlakinak, a veszprémi püspökség pedig rendelkezett pénzverési joggal, és Újlaki bizonyára finoman jelezte az igényét egy leselejtezett gép iránt a jó cimboránál. A hamisítás egyébként főbenjáró bűnnek számított, de Újlaki olyan nagy úr volt, hogy ezt is megengedhette magának.

Gazdagságát a várban fellelhető világi freskómaradványok is jelzik, befolyásáról pedig az is tanúskodik, hogy miután Mátyás lett a király, csak rövid időre került börtönbe, mert szükség volt a hatalmára és befolyására. Mátyással egyébként végül jó barátokká váltak, még törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak is ő lett a keresztapja.

2. Kiről kapta a nevét a vár?

Thury György neve még sok várpalotai előtt is kevéssé ismert, pedig minden idők egyik leghíresebb bajvívójaként tartják számon, és az ő kapitánysága alatt, a 16. században élte a vár a fénykorát, nem véletlen, hogy a nevét is őrzi. Viszonylag keveset tudunk róla. A szóbeszéd úgy tartja, több mint 600 győztes párbajt tudhatott maga mögött, de ez némileg túlzásnak tűnik, hiszen így nagyjából minden hétvégén el kellett volna látnia valakinek a baját. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy átlagon felüli testi erővel bírt, és soha nem vallott kudarcot.

A bajvívás a vérében volt, mert már édesapja és nagyapja is híres katonának számított, utóbbit Mátyás király személyesen tüntette ki a vitézségéért. Thury igazi „népmesei hős”, fokról fokra mászta meg a szamárlétrát, míg egészen a dunántúli főkapitány-helyettesi címig jutott. Palotán 1554-ben találkozunk a nevével először, akkor még számadóként, később ő lett a vár kapitánya, és 1566-ig védelmezte a falait. Híres pallosának másolatát a vár fogadóterében lehet megtekinteni, és a páncélját is szemügyre vehetjük a kiállításon.

3. Palota legnagyobb ostroma

Arszlán budai pasa, akit az Egri csillagokból is ismerhetünk, 1566-ban hatalmas ostromba kezdett a Thury-vár ellen. 8000 emberrel, ágyúkkal fogta közre az építményt. Ezzel szemben Thury alig tudott egy 500 fős sereget összeverbuválni a környékbeli végvárak segítségével. A kapitány már készült a halálra, amikor két katonája, Papp Péter és Literáti Péter felajánlotta, hogy

Így is tettek, és bár súlyosan megsérültek, túlélték az akciót. Arszlán pasa elé vitték őket, és ki akarták szedni belőlük, hogy hol van a vár leggyengébb pontja. Mindketten az épület legerősebb részét, az egyik bástyát jelölték meg. Vagy másfél napba telt, mire a törökök rájöttek a turpisságra, a két vitézt karóba húzták, és úgy döntöttek, másnap hajnalban döntő rohamra indulnak.

Thuryék azonban előre megsejtették a tervet, és 200 huszárral a táborra törtek az éj leple alatt. Közben a szerencse is melléjük szegődött. Korábban ugyanis már elküldettek segítségért Bécsbe, amire az ellenség is rájött, így számítottak a felmentő seregre. A pasa kiküldte néhány emberét Győr irányába, hogy figyeljék, mikor jön a segítség. A felderítők azzal a hírrel jöttek vissza, hogy hamarosan, mert éppen akkor küldött ki a Bakonyba a győri főbíró szekereket fáért a dunai gátak erősítéséhez, és az emberek nagy port vertek és jókora zajt csaptak – őket vélték felmentő seregnek. Arszlán erre fogta magát, és visszavonult Székesfehérvárra. Nem sokkal később Szulejmán szultán kivégeztette a kudarc miatt.

4. Mennyit keres egy hóhér?

A vár nagy attrakciói a kínzókamrák és a számtalan kínzóeszköz, amelyekről részletes bemutatót kaphatunk, ha vezetéssel járjuk körbe a kiállítást. Az elbeszélésből a sztorik és az érdekes infók sem hiányozhatnak, főleg, ha maga Thury György kapitány visz körbe minket, azaz nem a sima tárlatvezetést kérjük. A kapitány öltözékét Oláh Tibor Mihály ölti magára, aki valóságos mestere a történetmesélésnek, nem is csoda, hogy a pandémia alatt egy egész gyűjteményes kötetet teleírt szórakoztató és elgondolkodtató középkori történetekkel, ami a Palotai Dekameron címet kapta.

A válogatott kínzóeszközöket, a nyújtópadot, a júdásszéket, a guillotine-t és a brutális, különböző alakú fogókat, hústépőket szemügyre véve szóba kerül, mennyire kellett a hóhéroknak ismerniük az emberi testet ahhoz, hogy tisztességgel el tudják végezni a munkájukat. Megtudjuk, hogy sokszor úgy tettek szert egy kis mellékesre, hogy csontkovácsként segítették embertársaikat.

Egy jól irányzott mozdulattal helyrerakta a kiugrott csigolyát, majd a kisfiú lelkére kötötte, hogy többet ne kerüljön a kezei közé…

Oláh Tibort egyszer arról is megkérdezte egy gyerekcsoport az akasztófa előtt állva, hogy vajon mennyit keresett akkoriban egy hóhér, és bár kapásból nem tudta volna megmondani, lelkiismeretes szakvezetőként azonnal utánanézett. Sikerült kiderítenie, hogy a hóhérok jussa emberenként 1-2 forint volt. Ha ezt mai összegre szeretnénk átkonvertálni, azt mondhatjuk, hogy 50-100 ezer forintot kaptak a „szakemberek” egy-egy munka után.

5. Történelmi várjátékokon ismerheted meg az épület három nagy korszakát

2022-ben június 10. és 12. között lesz a Palotai Mustra elnevezésű program, melynek során megelevenedik a múlt a Thury-várban. A tematika ezúttal a birtok három híres korszaka lesz: Újlakié, aki megépítette, Thuryé, aki megvédte és Zichy Paulináé, aki pedig elkótyavetyélte a várat. Utóbbi egyébként kis pontosításra szorul.

A Zichy család 1650-től birtokolta a várat, amit barokk kastéllyá alakítottak át, miután elveszítette hadászati jelentőségét a Rákóczi-szabadságharc bukását követően. Ettől fogva estélyeket, vendégségeket tartottak benne. Zichy Paulina mintagazdaságot hozott itt létre, de a halála után a férje sajnos nagyon hamar elkótyavetyélte a várat. A 20. század közepére romossá vált. Ezután régészeti feltárás és helyreállítási munkálatok következtek. Ma a Thury-vár Nonprofit Kft. mellett a Magyar Vegyészeti Múzeum kapott helyet a falak között. 2011-ben és 2014-ben voltak a legutóbbi felújítások a Nemzeti Várprogramnak köszönhetően.