Kristálytiszta bányatavak, amelyekről még talán nem is hallottál

Somogyország kincse: a Gyékényesi-tó

Kotróként vagy Kotró-tóként is szokták emlegetni Somogy vármegye 320 hektáron elterülő tavát, amit ma igazi búvárparadicsomként tartanak számon, 2011-ben pedig elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse elismerést. A vízben egyebek mellett pontyok, amurok, süllők, keszegek, sügérek, harcsák úszkálnak, de medúzával és rákokkal is találkozhatunk. A legmélyebb pontja 12 méter, partvonala tagolt, benyúló félszigetekkel, közepén egy hosszabb (majdnem 700 méteres) szigettel.

Magyarország egyik legtisztább vízű tavának tartják. Most két helyen is lehet ingyen merülni a tónál, amelynek a medrében a búvárok örömére roncsokat helyeztek el, például autót, motorcsónakot, vízibiciklit. A tavon még manapság is folyik kavicsbányászat, emellett kiépített strandot és üdülőházakat találunk a partján.

Egy cseppnyi Rio: a Tarcali bányató

Tokajtól alig negyedórányira fekszik a türkízkék víztükrű tarcali tó, ami egy egykori andezitbánya mélyedésében alakult ki a csapadéknak és a forrásvizeknek köszönhetően. Itt fürödni vagy horgászni nem lehet, de a vadregényes környezet mindenért kárpótol, és azt senki nem akadályozza meg, hogy egy szimpatikus piknikhelyet válasszunk magunknak a környéken.

Ha itt járunk, mindenképpen keressük fel a település központjától egy kilométerre található Áldó Krisztus szobrot.

de nemcsak ezért érdemes meglátogatni, hanem mert innen csodás körpanorámában lehet részünk: Tarcalra, a tokaji szőlőkre és persze, a megkapó környezetben fekvő tóra látunk rá.

Szigetszentmiklósi szigetvilág: a Kavicsos-tó

Felülről különösen jól mutat az apró szigetek szabdalta tó Szigetszentmiklós és Csepel határán. A hajdani kavicsbánya már több mint 25 éve megszűnt, ma pedig több mint 5000 kisebb-nagyobb ház található itt. A legtöbb persze nyaraló vagy horgásztanya, csak néhányat laknak életvitelszerűen. Az apró szigeteket csónakkal lehet megközelíteni, a partról kevés helyen látni valamicskét a vízből. A helyiek kedves fantázianeveket adtak a Kavicsos-tó különböző részeinek a Delfin-szorostól kezdve a Sóderes-parttól a Nagy-tengerig.

Az egész „szigetvilág” – amit egyébként a neten viccesen magyar Maldív-szigetekként is emlegetnek – 166 hektár, ebből 106 a víz. Bár nyáron eléggé felmelegszik, fürdeni nem ajánlott benne, mert nagyon hirtelen mélyül (mélysége 4 és 12 méter között váltakozik), és sok kiálló oszlop és karó található benne.

Kapitális halak otthona: a nyékládházi tavak

A nyéki tavak területén egykor Közép-Európa legnagyobb kavicsbányája volt. Bár egy részén most is zajlik a bányászat, fürödni, vízi sportokat űzni szintén lehet, és a parton vendéglátóhelyeket is találunk. A tavak 750 hektárt foglalnak el, és 40 millió köbméter vizet tartalmaznak (összehasonlításképp: a Velencei-tóban kb. 30 millió köbméter víz van).

A vízmélység 8 métertől 25 méterig terjed. 20 kilós pontyok, hatalmas amurok és harcsák úszkálnak benne, de élnek itt csukák, balinok, süllők, kárászok és keszegfélék is.

A strandbirodalom: a Palatinus-tó

Listánk talán legnépszerűbb, mégis sokak számára ismeretlen tava az esztergomi Palatinus-tó, amit Dorogi-tóként is szoktak emlegetni, mert közel esik az említett településhez.

Egykor homokot termeltek ki a területéről, amit a közeli bányák tömedékeként hasznosítottak. Így alakult ki a nagyjából téglalap formájú, 840×350 méteres tó, ami onnan kapta a nevét, hogy a fővárosból ide érkezők

A Gyékényesi-tóhoz hasonlóan Magyarország egyik legtisztább vizű tava, északi szakaszán búvárbázis működik. Déli oldalán horgászházakat találunk.

Homokos strandján lehet csónakot vagy vízibiciklit bérelni, emellett vízicsúszdája is van. Legmélyebb pontján 10 méteres, és átlagosan 19 fokra melegszik fel a vize.