Legendás és különleges történetekről regélő hegyek

Összeszedtünk pár olyan hazai magaslatot, melyek nem csupán egyedi megjelenésükkel vagy panorámájukkal keltik fel az ember kíváncsiságát, a hozzájuk kapcsolódó néphagyomány, a titokzatos vagy épp szomorú történelmük miatt is egyediek.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Gulyás Attila (Kiemelt kép)
2024. január 26.

Összeszedtünk pár olyan hazai magaslatot, melyek nem csupán egyedi megjelenésükkel vagy panorámájukkal keltik fel az ember kíváncsiságát, a hozzájuk kapcsolódó néphagyomány, a titokzatos vagy épp szomorú történelmük miatt is egyediek.

A Börzsöny legrejtélyesebb hegye

A Börzsöny keleti vonulatának legmagasabb pontja a Kámor, amelynek meredek szikláiról több helyen is páratlan kilátás tárul elénk kelet felé a Cserhátra, és tiszta időben akár a Mártára is. Hírnevét a 662 méteres hegy mégsem a festői panorámájával vagy a vadregényes környezetével nyerte el, hanem misztikus történelmével és rejtélyes barlangjaival. A legendák szerint ez a mesés kincset rejtő bérc hajdanán rablólovagok és boszorkányok otthona volt, és a kutatók számára is csak rejtélyekkel szolgálnak a tetején található földsáncok, illetve a hegy gyomrába vezető sziklahasadék. Ebben a korábbi cikkünkben meg sem kíséreljük felsorolni az összes legendát és ismeretet a Kámorról, csupán szemezgetünk a néphagyomány gazdag és izgalmas világából, valamint a tudomány idevonatkozó, meglehetősen szegényes tárházából.

A Borsó-hegy szomorú emléke

Egy zempléni hegy és egy kis falu, amelyek neve örökre összeforrt a szlovák történelem legnagyobb repülőgép-szerencsétlenségével. Borzasztó története egyszerre szól tragédiáról, az emberi összefogásról, valamint a megválaszolatlan kérdések sokaságáról. Idén januárban már 17 éve annak, hogy egy Pristinából Kassára tartó szlovák katonai repülőgép – fedélzetén 43 utassal – lezuhant a Borsó-hegyen. A hegy tetején ma is megrendítő látványt nyújt a sűrű lombkoronán tátongó lyuk, az alatta elterülő széles és csupasz nyiladék, illetve az ott sorakozó kopjafák rengetege. Nevek és fotók, koszorúk és mécsesek, valamint a kettétört és üszkös fatörzsek lesújtó összképe kelt bennünk együttérzést az áldozatok hozzátartozóival, akik közül még ma is sokan keresik a válaszokat szeretteik elvesztésével kapcsolatban. Mi történt itt valójában 2006. január 19-én? Ebből a cikkünkből többet is megtudhatsz a tragédia körülményeiről.

A Szent György-hegy és a Sárkány-lik legendája

A balatoni táj emblematikus, képeslapokra kívánkozó ékköve a Szent György-hegy, amelynek gyomrában a legenda szerint hajdanán egy sárkány lakozott. A Tapolcai-medence vulkanikus képződményének történetében a misztikum mellett a valóság izgalmas elemeit is megtaláljuk, ami a hegy északi oldalán megbúvó, tudományos szempontból is különleges „jégbarlangról” regél. A Szent György-hegyről szóló írásunkban részletesen is olvashatsz a helyi néphagyományról és a hegy szikláinak érdekes kutatási eredményeiről.

Rakéták a Pilis-tetőn
A hidegháború nyomait a Pilis-térképeken manapság „Egykori honvédségi terület” néven, a terepen pedig gazdátlan romok formájában találjuk meg. A turisták által ma oly népszerű, kilátóval bíró Pilis-tető is egy ilyen hely. Hajdanán szigorúan őrzött harcálláspont volt itt, aminek titkairól és mindennapjairól Hibácskó Ferenc, nyugállományú alezredes mesél, aki anno teljesített szolgálatot parancsnoki beosztásban. A Pilis legmagasabb pontját azonban nem csak a katonai múlt teszi izgalmas túracélponttá: érdemes az egész hegyet körbejárni, megismerni természeti értékeit, és persze megcsodálni csodás panorámáját.

Amiről egy megsebzett hegy regél

Szabó Magda írónő nevezte ittjártakor homlokát ráncoló hegynek a Bükk nyugati szélén, Bélapátfalva határában bástyaként magasodó Bé-kőt, amely jellemzés csakugyan találó, hiszen e 815 m-es magaslatnak valóban van miért ráncolnia a homlokát. Története közel 240 millió évvel ezelőtt kezdődött, majd az ember megjelenésével roppant fordulatossá vált: volt, amikor szent helyként, volt, hogy nyersanyaggént tekintettünk rá. Az intenzív bányászat csak az elmúlt évszázadban határozta meg a sorsát, de a hegy ezt olyannyira zokon vette, hogy azok a bizonyos homlokzati barázdák lettek a legmeghatározóbb jellemvonási. A Bél-kő hatalmas csonka tömbje és múltja ugyanakkor nem csak a vegyes érzelmeket keltő ipari tájsebről mesél. Térképről leolvasható helynevei is kíváncsivá teszik az embert. Mindezekről ide kattintva olvashatsz.

A cikk először 2023 januárjában jelent meg.

Cikkajánló