Hírek

Már virít az egyik legrózsaszínebb virágú cserjénk

Virágai februártól március közepéig nyílnak; a növény a madarakban nem tesz kárt, az emberek számára viszont erősen mérgező, nyáron messziről piroslanak a termései, ilyenkor azonban rózsaszínben pompázik. Melyik virágról van szó?

Szerző:
Fertő-Hanság Nemzeti Park Facebook
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Fotó:
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
2021. február 17.

Virágai februártól március közepéig nyílnak; a növény a madarakban nem tesz kárt, az emberek számára viszont erősen mérgező, nyáron messziről piroslanak a termései, ilyenkor azonban rózsaszínben pompázik. Melyik virágról van szó?

Farkashárs, farkasbors, farkasborostyán – vagy ahogy a legtöbben ismerik: farkasboroszlán. Kora tavaszi – mondhatni inkább téli – védett növényünk éppen mostanában kezdett virágozni többek között a Soproni-hegységben, az Északi- és Dunántúli-középhegységben, a Kőszegi-hegységben, a Zselicben és a Zalai-dombvidéken, de mindenhol ritkának számít.

Egyébként majdnem egész Európában felfedezhető a Pireneusoktól, Dél-Olaszországtól és a Balkántól észak felé egészen Norvégiáig, keleten Szibériáig, illetve a Kaukázusban és Kis-Ázsiában is megtalálható. Bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, erdőszéleken és vizek mellett is találkozhatunk a közepes méretű, lombhullató cserjével.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából egy izgalmas etimológiai fejtegetésben vehetünk részt, amiből kiderül, hogy a „farkas” előtag a növény mérgező mivoltának köszönhető. (A mezerein miatt minden része, de a termése és a kérge különösen mérgező az emlősállatok és az emberek számára, ugyanakkor piros bogyóterméséből szívesen szemezgetnek a madarak – főleg a rigók –, és semmi bajuk nem lesz tőle.) A boroszlán ezzel szemben egy szerb-horvát eredetű szó, korábban az orgonára használták.

A cserje akár 60-120 cm-esre is megnőhet. Erőteljes, édeskés illata van. Terjedését a bogyójából csipegető madarak biztosítják. Természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Cikkajánló