Hírek

Megkezdődött a rajzás, berregnek a szarvasbogarak

Május végén, június elején a Körös-Maros Nemzeti Park erdős, ligetes tájain sétálva jó eséllyel találkozhatunk berregő nagy szarvasbogarakkal. Az esetenként 10-12 centiméteres, „agancsos” bogarak első ránézésre talán kicsit riasztóak, de az emberre teljesen veszélytelenek. 

Szerző:
kmnp/TM
Fotó:
Simon A. Eugster / Wikipedia
123rf.hu
2016. június 7.

Május végén, június elején a Körös-Maros Nemzeti Park erdős, ligetes tájain sétálva jó eséllyel találkozhatunk berregő nagy szarvasbogarakkal. Az esetenként 10-12 centiméteres, „agancsos” bogarak első ránézésre talán kicsit riasztóak, de az emberre teljesen veszélytelenek. 

Magyarországon hat szarvasbogárfaj honos, közülük a legismertebb és legtermetesebb a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus). Kifejlett állapotában csupán néhány hónapig él, de azt megelőzően évekig lárvaként van jelen az odvas, öreg, korhadó kocsányos tölgyek belsejében. Amikor a lárvából kifejlődik az imágó, akkor előbújik a fatörzsből, hogy táplálék után kutasson, illetve párt keressen magának.

 

fotó: Simon A. Eugster - Wikipedia
fotó: Simon A. Eugster - Wikipedia

A nagy szarvasbogár

 

A hímek ilyenkor kibontják szárnyaikat, és függőleges testtartásban, berregő hangot hallatva keresik a nőivarú egyedeket. Tipikus randevúhelynek számítanak az öreg tölgyfák azon részei, ahol a fanedv szivárog. Ezt előszeretettel nyalogatják. Egy-egy ilyen helyen akár 50 szarvasbogarat is láthatunk egyszerre. Sajátosan zúgó repülésüknek általában alkonyatkor lehetünk szem- és fültanúi. A hímek méretes fejdísze, az „aganccsá” módosult rágó, a nőstényekért folytatott küzdelemben fontos szerephez jut. A hímek összeakaszkodva próbálják egymást letaszítani a fáról.

 

fotó: 123rf.hu
fotó: 123rf.hu


A nagy szarvasbogarak élete a párzás után már csak néhány hétig tart. Nyár végéig a hímek és a nőstények egyaránt elpusztulnak. Utóbbiak természetesen előbb még lerakják petéiket valamelyik korhadt tölgyfa belsejébe, ahol elkezdődik az utódok pete-lárva-imágó életciklusa. Mivel a nagy szarvasbogár is részét képezi a táplálékhálózatnak, számos természetes ellensége is van: a varjak, szarkák és különböző ragadozó madarak szívesen elfogyasztják.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén belül az ártéri erdőkben (különösen a Fekete-Körös mentén található, öreg tölgyfákkal tűzdelt erdőkben) ezekben a hetekben gyakran megfigyelhetjük a nagy szarvasbogarak rajzását. Szintén jó eséllyel találkozhatunk szarvasbogarakkal azokban a városi parkokban, ligetekben, ahol vannak öreg kocsányos tölgyek.

 

 

Tudtad?
Az agancsszerű rágók a nőstényekért folytatott küzdelmekben, illetve párzás közben a „gyengébb nem képviselőinek” megragadásában és mozdulatlanul tartásában játszanak fontos szerepet. A nagy szarvasbogarak jövőjét elsősorban élőhelyeik leromlása vagy megszűnése, valamint az idős, korhadó tölgyfák és -tuskók erdőből történő eltávolítása veszélyezteti. Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
 

Kapcsolódó cikkeink:

Ő a legnagyobb európai, és íme, a kis rokona

Az aszkéta lámpása, a nagy szentjánosbogár

Havasi cincér, a címerbogár

Cikkajánló