Megszületett az idei első kiscsikó huculéknál Jósvafőn

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság hucul ménesében a napokban napvilágot látott az idei első hucul csikó, és nagyon aranyos.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
Forrás:
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Facebook-oldala
2024. április 26.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság hucul ménesében a napokban napvilágot látott az idei első hucul csikó, és nagyon aranyos.

Megszületett az ide első hucul csikó Jósvafőn. A kis kanca kiváló egészségnek örvend! – osztotta meg a jó hírt az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság a közösségi oldalán. A mintegy 200 példánnyal büszkélkedő hucul ménes Jósvafő közelében, Gerés-lápa lapos fennsíkján él. A Kárpátok pónijának is nevezett zömök, kis termetű, nagy munkabírású hucul ló jól bírja a ridegtartást, és a ménes egy része is tavasztól őszig kint van a legelőn, és szabadon járja a több száz hektáros területet.

Erről a Kárpátokban kialakult lófajtáról, annyit mindenesetre érdemes tudni, hogy genetikailag igen közel áll az ősi vadlovakhoz és a honfoglaló magyarok lovához. A fajta az Északkeleti-Kárpátokban élő ruszin népcsoportról, a huculokról kapta a nevét.

A II. világháború előtt Magyarországon jelentős huculállomány élt, a lovakat főleg katonai célra tenyésztették.

1919 után a Monarchia központi tenyészeteit szétosztották az utódállamok között, Magyarországon alig néhány példány maradt.

A 70-es évektől Dr. Anghy Csaba, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója gyűjtötte össze a még fellelhető tisztavérű hucul lovakat. Később, 1986-ban ez a tíz kancából álló gyűjtemény átkerült az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz. Erre az összegyűjtött állományra és több külföldről vásárolt tisztavérű egyedre támaszkodva indult el újra a fajta hazai tenyésztése, mely napjainkban is eredményesen folyik.

Cikkajánló