Ennek a csigának türkizkék teste pazar látványt nyújt az erdei avarban. Egyesek szerint ez Európa legszebb meztelencsigafaja. Hazánkban védett, és nevével ellentétben nemcsak kék színű lehet, a fehérestől a sötétkékig sokféle árnyalatban előfordulhatnak, de a fémes csillogás mindegyik közös jellemzője.
Idén O, Ó, Ö, Ő kezdőbetűs javaslatokat vár az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.
Szerencsés napja volt az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársának, amikor egy idei kelésű vörös kányát sikerült megfigyelnie vadászat közben. A hazánkban ritkának számító madarat videóra vette, így most mi is megnézhetjük, hogyan gyakorlatozik és lakmározik reptében ez a gyönyörű fiatal példány.
Hogyan lehet megkülönböztetni a kettőt? Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság segítségével rántjuk le a leplet.
A Bódvaszilassal szemben emelkedő hegyen az ember a természeti kincsek egy részét eltüntette, viszont számos másikat talált. Kívül-belül bejártuk a különleges hegyet.
Te észreveszed a távoli fa odvában meghúzódó madár feje búbját? Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság érdekes baglyos videót posztolt.
Nem túlzás, hogy Bodrogkeresztúr a gólyák fellegvára, valószínűleg nincs még egy település az országban, ahol ennyi gólya fészkelne. A faluban már majdnem mind a 31 (!) fészket elfoglalták a gólyák, és a hózápor sem tudta kizökkenteni őket az évszaknak megfelelő viselkedésből.
Bár az utóbbi napokban mintha inkább a telet idézné az időjárás, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság hucul ménesének életében változatlanul tavasz van és szerelem, megszületett az első csikó, és nagyon helyes.
Bár pénteken hidegfront érkezik, ahogy közeledünk a hétfőhöz, egyre jobb idő lesz, így adódhat alkalmunk a természetben tölteni egy kis időt. Mutatjuk, hol, milyen korlátozásokat léptetnek életbe, és hogy hova érdemes menni.
Megkértük a hazai nemzetipark-igazgatóságok szakembereit, ajánljanak nekünk olyan túrahelyszíneket és tanösvényeket, amelyek a pandémia alatt is szabadon látogathatók, és kora tavasszal különlegesebbek, mint bármely más évszakban.
Január utolsó napjaiban a Baradla egyik oldalágában egy ott eddig még soha nem látott fajt, egy északi denevért figyeltek meg.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság felvételein látható nyuszt épp nappali pihenőjét tartja egy számára kissé szűkös szajkófészekben. A nyuszt főként éjszaka aktív, így nappal csak ritkán kerül szem elé.
Csak tartós hideg kell hozzá, és természetesen egy barlang, hogy ezek a csodálatos jégképződmények kialakuljanak. Ez történt most a Baradlában.
A gomba egyébként ehető is, de általában nincs gusztusa hozzá az embernek.
Késő ősszel nemcsak a laskagombák, de a galócák is felfedezhetőek erdeinkben. A párducgalóca nagyon látványos, de leszedni nem ajánlott.
A szalamandrák most keresnek megfelelő üregeket, avarkupacokat a teleléshez.
A határ mindkét oldalán folyamatosan kutatják a barlangrendszert. Mostanra összesen 30154 métert térképeztek fel.
A szálláshely átadására június 23-án került sor, júliusban pedig már a nagyközönség előtt is megnyitja a kapuit.
Míg a 2000-es évek elején még csak néhány dankasirály és küszvágó csér fészkelt itt, mára az Aggteleki Nemzeti Park legnagyobb állományaival találkozhatunk a tavon.
Véget ért a denevérek telelése, ilyenkor húzódnak be a nyári szálláshelyeikre: padlásokon, földalatti üregekben egy rakás nősténydenevér él együtt.
Időutazás a Bükkalján, kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra egyéb emlékei között.
A Börzsöny vadregényes részein hajdan közel kétszáz kilométer hosszan kanyargott a kisvasút.
Országszerte találkozhatunk képesfákkal, amelyeket gyakran szent fáknak vagy Mária-fáknak is neveznek.
