Bélapátfalván áll az ország egyetlen épségben maradt középkori ciszterci apátsági temploma. Az épület műszaki állapota mostanra nagyon leromlott, ezért szükségessé vált teljes rekonstrukciója. A munkálatok márciusban kezdődnek.
Hogy az épület milyen rossz állapotban van, arról sokat elárulnak Rudolf Mihály építésznek, a felújítás vezetőjének szavai, aki egy korábbi interjúban elmondta, hogy az épület oszlopaiból mintát vettek és a vizsgálatok után a statikusok egybehangzóan azt állapították meg, hogy „jelen formájában számításokkal nem igazolható, hogy áll az épület, már össze kellett volna dőlnie.”
A most kezdődő felújítás során az épület külső és belső rekonstrukciója mellett a templom környezetét is megszépítik és bővítik a jelenlegi fogadóépületet. A tervek szerint az apátsági templom felújítása 2024 márciusára készül el.
A ciszterci apátságot II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben, ekkor kezdődött a templom építése. A monostor, amely a templom mellett állt, már korábban megépült. A késő román stílusban épült templomot a 14-15. században gótikus stílusban átépítették. A középkor végén a kolostor, több más ciszterci apátsághoz hasonlóan kezdett elnéptelenedni, és az 1530-as években megszűnt az élet a kolostorban, ezután fokozatosan rommá vált. Helyreállítását 1732-ben kezdték meg, és 1745-tól Apátfalva plébániatemploma lett.
