Egy rom, egy barlang, egy patak, mégis ennél jóval több! A Tettye Pécs legfestőibb és egyik legkultikusabb városrésze, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. De vajon mi köze van a dervisek kolostorához?
Pécs északkeleti részén húzódó Tettyén található egy rom, amelyet Szatmári György püspök építtetett a 16. század elején. A reneszánsz stílusú nyári püspöki rezidenciát a törökök a hódoltság alatt derviskolostornak használták. Egyes források szerint bektasi, mások szerint kerengő dervisek lakták a 17. században. Kiss Lajos nyelvész etimológiai szótárában azt írja, erre utalhat, hogy
a „Tettye” elnevezés az oszmán-török „tekke”, derviskolostor jelentésű szó balkáni alakja.
Valószínűleg innen jön a pécsi városrész neve is.
Előtérben a Tettye a romokkal, a háttérben a Misina-tető és az emblematikus tévérorony
A Tettye patak fontos szerepet játszott a város iparának kialakulásában, a középkorban sorra épültek a malmok a patak mentén, volt itt gabonaőrlő, posztóverő, fűrész-, papír- és lőpormalom is. A patakot a 19. század végén kezdték szabályozni, mivel nagyobb esőzésekkor komoly árvizet okozott. Kiépítették a csatornarendszert, 1892-ben maga Ferenc József avatta fel a Tettye-vízművet.
A patak vizét mesterséges árkokon keresztül a városfalon belülre is bevitték, ahol a malmok mellett a nagy vízigényű bőrmanufaktúrák is hasznosították azt.
Még ma is látni néhányat az egykori tímárházak közül, ilyen például a Felsőmalom utcában a Janus Pannonius Múzeum Várostörténeti Múzeumának épülete.
A Tettye barlangot is rejt, amely a víz pusztító munkájának köszönhetően alakult ki, mintegy tízezer évvel ezelőtt. A mésztufabarlang a 20. század első felében, 1906-ban nyílt meg, a „Pokol kapuja” néven. Elsősorban turistalátványosságként működött kezdetben – mint sárkánybarlang – a látogatók ijesztgetését, megtréfálását szolgálta.
A barlang már nevében is tükrözi, hogy más, mint a karsztos barlangok, itt például nincsenek cseppkövek.
A Tettyei-mésztufabarlang néhány év után bezárt, és egészen 2008-ig nem is volt látogatható. 2018-ban pedig új kiállítás létesült benne. A föld alatti üregrendszer minden egész órában induló, 45 perces élményszerű vezetés keretében látogatható. A barlangban a hőmérséklet télen-nyáron egyaránt 14 °C.
A barlang 1906-os, első kiállítása még kicsit más volt, mint a mostani
A Tettyén a barlang és a rom mellett, egy igazi kis oázisként, gyönyörű arborétum is található. A kert megálmodója és megteremtője Pintér János banktisztviselő volt, aki imádta a természetet, különösen a botanika érdekelte, és 1926-ban kezdte meg növények telepítését az egykori szőlőskertben. A család nyaralója, amely eredetileg présház volt, ma a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központjának ad otthont. A kis parkot többek között arizonai ciprus, diófenyő, kínai áltiszafa díszíti. A Pintér-kert nagy kedvence a pécsieknek, és nem utolsósorban a Tettye egyik ékköve.
A pécsi főpályaudvarról a 32Y, 33, 34 és 35-ös busszal mehetünk fel a Tettyére.
