Tudástár

Mit keres az aligátorteknős a hazai vizekben?

A minap egy internetes bejegyzésben egy fura kis teknős fotója tűnt fel. Egy fiatal aligátorteknősé, amely a fotó alá írt szöveg szerint a Délegyházi-tavaknál bújhatott ki a tojásból. A vörösfülű ékszerteknősről már biztosan tudjuk, hogy szaporodik nálunk. Vajon most már egy újabb idegenhonos fajról is elmondhatjuk ezt?

Szöveg:
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
2020. június 10.

A minap egy internetes bejegyzésben egy fura kis teknős fotója tűnt fel. Egy fiatal aligátorteknősé, amely a fotó alá írt szöveg szerint a Délegyházi-tavaknál bújhatott ki a tojásból. A vörösfülű ékszerteknősről már biztosan tudjuk, hogy szaporodik nálunk. Vajon most már egy újabb idegenhonos fajról is elmondhatjuk ezt?

A szakértők vitatják a poszt hitelességét, de a helyzet az, hogy a lehetőség nagyon is megvan arra, hogy az aligátorteknős ne csak átteleljen, de szaporodjon is nálunk, az Észak-Amerikában őshonos hüllőfaj számára ugyanis egyáltalán nem rossz az itteni klíma.

A túl nagyra nőtt teknős

„A 80-as években az aligátorteknős népszerű hobbiállat volt a terraristák körében. Sokan azonban nem gondoltak bele, hogy a kis kedvenc egyszer majd nagyra nő, és szűk lesz neki egy átlagos méretű terrárium” – mondja dr. Babocsay Gergely a Mátra Múzeum muzeológusa, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű-és Hüllővédelmi Szakosztályának elnöke.

Az aligátorteknős elég nagyra megnőhet, a legnagyobb példányok 45-50 centi hosszúak és akár 28-30 kilósak is lehetnek.

„Sokan nem akarták tovább tartani a túl nagyra nőtt teknőst, inkább szabadon engedték azt, a következményekre azonban már nem gondoltak. Az aligátorteknősök ugyanis elég jól elvannak a hazai vizekben, és nem szívbajosak, ha zsákmányszerzésről van szó. Egy bizonyos mérettartományig mindent megesznek, ami mozog a vízben, a halaktól kezdve a békákon és a mocsári teknősökön át a kis vízimadarakig és az úszó kisemlősökig.”

Rejtély, mennyi élhet a hazai vizekben

Az aligátorteknőssel kapcsolatban a legnagyobb félelem az, hogy ezek a szabad vizekben élő egyedek megharaphatják a vízben fürdőzőket. „Azért ez nem egy krokodil, az ember túl nagy számára, inkább tartanak tőlünk, ennek ellenére valóban elképzelhetőek balesetek, amikor megharaphat valakit a vízben, de ilyeneket a harcsákról is mesélnek, mégsem rettegünk tőlük folyamatosan. Arra, hogy megharap valakit, sokkal nagyobb esély van akkor, ha valaki mondjuk, megpróbálja megfogni az állatot. Ha az ember belenyomja a kezét a szájába, akkor valóban el tudja harapni egy-két ujját vagy el tudja törni a kézfejét. Persze, ilyet, látva a teknős méreteit, nem hiszem, hogy sokan megtennének. A magyar törvények a különösen veszélyes kategóriába sorolták be ezt a fajt, ahol például az oroszlán és a királykobra is szerepel, de ettől azért az aligátorteknős messze áll. Észak-Amerikában ez egy gyakori teknősfaj, de nem hallani sűrűn ilyen balesetekről.”

Az ország több részén is találtak már aligátorteknőst, például a margitszigeti tóban, a Naplást-tóban és egy Győr környéki csatornában, de Babocsay Gergely azt mondja, nem tudják, mennyi aligátorteknős élhet a hazai vizekben, mivel nagyon rejtett életmódú faj. Nem ül ki napozni, mint például a mocsári teknős, őshazájában is leginkább akkor kerül szem elé, amikor a nőstények elindulnak tojást rakni.

Az ékszerteknősök remekül érzik itt magukat

„Azt, hogy a vörösfülű ékszerteknős szaporodik nálunk, már biztosan tudjuk. A Naplás-tavon is láttam már frissen fogott bébi ékszerteknőst. A sárgafülű ékszerteknős esetében ezt még azért nem lehet biztosan kijelenteni, mert annak kereskedelmét később tiltották be, így lehetnek még olyanok egyedek, amelyeket kis teknősként engedtek el. Az ékszerteknősöket évtizedekkel ezelőtt tízezres nagyságrendben árulták.

Egy idő után ezek is nagyra nőnek, büdösek, nem igazán otthoni terráriumba valók, ezért sokan megszabadultak tőlük. Megölni nem akarták azokat, hát szépen elengedték őket.

Babocsay Gergely azt mondja, ma már ország minden részén, a települések környékén lehet találni belőlük, és ez egy nagy probléma. Nagyon jól megélnek itt, bár a kicsinyek még érzékenyek, de csak idő kérdése, hogy létrejöjjön egy olyan populáció, amelynél már a kicsik is jól bírják az itteni viszonyokat.

Veszélyben a mocsári teknősök

Az ékszerteknősökkel az a legnagyobb probléma, hogy versenytársai az egyetlen hazánkban őshonos teknősfajnak, a mocsári teknősnek. Az ékszerteknősök valamivel agresszívabbak, ha a napozóhelyek elfoglalásáról van szó, márpedig a napozás nagyon fontos a mocsári teknősök életében. „A legjobb napozóhelyekért egyébként is versengés van, mert azokból általában nincs olyan sok. Ha a fajtársakon kívül még egy halom ékszerteknős is beveszi oda magát, akkor még nehezebb a dolog jó helyet találni. Ráadásul ezek a fajok még a táplálkozásukban is elég hasonlóak, így több ponton is versenytársai lehetnek a mocsári teknősöknek és kiszoríthatják azokat élőhelyeikről.”

A szakértő azt tanácsolja, ha valaki kifogott egy ékszerteknőst, azt már ne engedje vissza, inkább vigye be a budapesti állatkertbe. Az ékszerteknősöket ma már nem lehet árulni, szaporítani, a már meglévő példányok tartására van lehetőség. Ezek esetében pedig elvileg meg kellene oldani, hogy ne szaporodjanak, mondjuk úgy, hogy azonos nemű példányokat tart az ember.

A mocsári teknősök helyzete sajnos nem a legkedvezőbb, és ebben az idegenhonos vetélytársak mellett annak is szerepe van, hogy egyre kevesebb a jó tojásrakó hely.

„Az élőhelyek zöménél, például a csatornák esetében, szinte már a partig nyúlnak a szomszédos szántóföldek, így nincs hová lerakni a tojásokat. Azt a kevés tojásrakó helyet meg a ragadozók, például a róka vagy a borz, könnyen kifosztják. Akár egy kölyökróka is képes pár nap alatt több száz fészekaljat kiásni és tönkretenni. Ez persze régen is így volt, de akkor jóval több volt a tojásrakó hely, és ha egy róka rákapott egy fészekre, attól még a szomszédos helyen ki tudtak kelni a kis teknősök.

Az autók is sok állatot elütnek, főleg a tojásrakó helyeket kereső nőstényeket, amelyek akár kilométereket is képesek elgyalogolni azért, hogy egy megfelelő helyet találjanak. Ez azonban egyre nagyobb kihívás számukra.





Cikkajánló