Keresés eredménye

Magyarország hüllőfaunájának egyik unikális, a világszerte elterjedt vakondokgyíkfélék rendkívül fajgazdag családjának egyetlen hazai képviselője főként egymástól erősen izolált, foltszerű állományokban él. Jól tűri az emberi zavarást – a budapesti Sas-hegyen is előfordul –, ám annyira félénk természetű, hogy a veszély legapróbb jelére azonnal kereket old. Nem lehetetlen megpillantani, de szerencsére azért jócskán szükségünk lesz.

A fali gyík az ember közelében leggyakrabban felbukkanó gyíkfaj. Akár a kertben is egész csapatnyi élhet belőlük, az amatőr természetbúvárok legnagyobb örömére.

Fokozottan védett hüllőfajunk egyelőre még az igazak álmát alussza a föld alatt, de a védelmükért dolgozó szakemberek már nagy munkában vannak. Egy hatalmas hálórendszert építettek ki egy viperák lakta gyep felett, ami távol tartja majd a kígyókra éhes ragadozókat.

A görög és mór teknősök már téli álomba merültek, hogy nyáron jó eséllyel bízhassunk a szaporodásukban.

A hüllők és a kétéltűek sem a fagyokat nem bírják, sem táplálékot nem találnának maguknak télen. Mit csinálnak akkor?

A hüllők szeptember végén már a teleléshez készülődnek, ezért olyan réseket, üregeket keresnek, ahová behúzódhatnak a hideg hónapokra. Erdei siklók egy kisebb csapata egy igali házban talált magának alkalmas telelőhelyet. Az ott élő család azonban nem örült a szokatlan társbérlőknek.

Két olyan helyen találkoztak a veszélyeztetett fajjal, ahol eddig még sosem látták.

A minap egy internetes bejegyzésben egy fura kis teknős fotója tűnt fel. Egy fiatal aligátorteknősé, amely a fotó alá írt szöveg szerint a Délegyházi-tavaknál bújhatott ki a tojásból. A vörösfülű ékszerteknősről már biztosan tudjuk, hogy szaporodik nálunk. Vajon most már egy újabb idegenhonos fajról is elmondhatjuk ezt?

A napokban egy fiatalember számára ismeretlen állat határozását kérte egy internetes csoportban. Egy hüllőét, amit viperának nézett, és ezért leforrázta azt. Nem vipera volt, rézsikló. De ebben az esetben ez mindegy is. Az ember nem önt le forró vízzel egy élő állatot.

Összesen tizenhárom darab, egy szintén védett békával bandáztak együtt.

Gyerekeknek szóló sorozatunkban ezúttal olyan természetismereti feladatokkal készültünk, amelyek a hazai kétéltű- és hüllőfajokkal kapcsolatosak.

2020-ban a keresztes vipera nyerte el az említett címet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szeretné eloszlatni a tévhiteket a hüllővel kapcsolatban.

Hazafelé tartott a pethőhenyei asszony, amikor meglátta az úttesten sétáló méretes aligátorteknőst. Hívta a polgármestert, akinek sikerült befognia a jól fejlett hüllőt, majd biztonságos helyre szállította. 

Hét rézsiklót találtak egy főváros környéki nagyáruház vízóra aknájában. A vízóra-leolvasó ennek nem örült, a helyszínre kiérkező természetvédelmi szakember begyűjtötte a védett hüllőket, majd később a természetben szabadon engedte.

Az elevenszülő gyík sok szempontból kilóg a sorból: a szokatlan szaporodási mód mellett például még azzal is, hogy a hűvös, nedves élőhelyeket kedveli, illetve hogy a jégkorból megmaradt, ritka fajnak számít.

Egy jókora antennával felszerelkezve vágtunk neki megkeresni Valit és Pirit a hármashatárhegyi reptér melletti susnyásban. Részsikereket értünk el.

A Rákosivipera-védelmi Központban 186 kisvipera született ezen a nyáron. A közhiedelemmel ellentétben ennek a veszélyeztetett kígyónak a marása nagyjából egy méhcsípésnek felel meg. De ha minden előítéletedet szeretnéd levetkőzni, szeptember első hétvégéjén vár a Vipera Nap.