Fotó

Napraforgó az égen – Íme, április hónap legszebb asztrofotója

Egy galaxisban általában több millió csillag van. De ha azt mondjuk, hogy ezen az asztrofotón több galaxis van, mint csillag, akkor az már szinte felfoghatatlan. És hogy a képen melyek ezek a galaxisok? Cikkünkből most ezt is megtudhatod!

Szerző:
Turista Magazin
Magyar Asztrofotósok Egyesülete
Fotó:
Kiss Péter
2021. május 14.

Egy galaxisban általában több millió csillag van. De ha azt mondjuk, hogy ezen az asztrofotón több galaxis van, mint csillag, akkor az már szinte felfoghatatlan. És hogy a képen melyek ezek a galaxisok? Cikkünkből most ezt is megtudhatod!

A Magyar Asztrofotósok Egyesülete 2021. április hónapjára egy elsőre egyszerűnek tűnő, de valójában egy nagyon is izgalmas fotót választott ki a Hónap képének. Kiss Péter asztrofotóját egyrészt a képen látható objektumok emberi felfogóképességének határát súroló száma, másrészt az is különlegessé teszi, hogy a kép évekig készült.

A kép számos érdekességeiről most mindent megtudhatunk, először is lássuk a főszereplőt, a fotó központjában látható, Napraforgó-galaxisnak is nevezett Messier 63 objektumot.

Napraforgó az égen

Az űr feketéje előtt egy fénylő csillagvárost, egy 400 milliárd csillagot számláló galaxist láthatunk a kép közepén. A Messier 63 jelű galaxis beceneve azért „Napraforgó”, mert ha közelebbről megnézzük, éppen olyan spirális mintázat látszik rajta, mint egy érett napraforgóvirág tányérján. Valójában arról van szó, hogy az ilyen, úgynevezett „flokkulens” galaxisokban nincsenek markáns spirálkarok, csak spirális fodrozódás a galaxis korongján. A spirálgalaxisok körülbelül egyharmadát alkotja ez a típus.

Szédítő számok és távolságok

A felvételen az M63 galaxis előtt (a fotón mellette leginkább) előtércsillagok láthatóak, amelyek a mi galaxisunkban, a Tejútban helyezkednek el. Ezek nagyon közel vannak hozzánk, néhány tucat, száz, vagy ezer fényévnyire. Maga a Napraforgó-galaxis körülbelül 30 millió fényévnyire van tőlünk, tehát 15-ször messzebb, mint a jól ismert Androméda-köd. A képen nagyon sok apró, ovális, narancsos foltocska is megfigyelhető, amelyek pedig szintén galaxisok, csak elképesztően távol vannak tőlünk. Megdöbbentő, de ha jól megnézzük, több van belőlük a képen, mint csillagokból. Az alábbi képen, amely a fotó egy részletét mutatja, néhány ilyen galaxis van bejelölve:

A részleten jobbra látható a Napraforgó, a balra lévő kék paca pedig egy még aránylag közelinek mondható spirál, amely 58 millió fényévnyi távolságra van. A kettő közötti, narancsos foltokból álló kupac közepén lévő PGC2189963 jelű galaxis viszont már elképesztő, 2,7 milliárd fényévről látszik ide. És szemmel láthatóan nem ez a legtávolabbi galaxis a képen.

Az évekig készült fotó titkai

Mi kell ahhoz, hogy egy (hobbi)asztrofotós ilyen mélységbe lásson? Legfőképpen kitartás és rendkívül precíz képfeldolgozás, valamint tiszta, sötét égbolt. A felszerelés ugyanis egy 20 cm tükörátmérőjű, azaz közepes Newton-távcsőre szerelt bolti középkategóriás fényképezőgép volt, pici átalakítással. A beletett munka viszont hatalmas, éveken át készült a felvétel, aminek az összexpozíciós ideje 20 óra. És nem mellesleg a képfeldolgozás is okozott izgalmakat, amelyről meséljen maga a fotó készítője, Kiss Péter:

„Egy kép, amelyre két tavasz és egy év feldolgozás kellett. Na jó, igazából nem egy évig dolgoztam fel, csak sose sikerült úgy megcsinálni, hogy elégedett legyek. Ez volt az első olyan képem, ahol a galaxis magja jóval fényesebb, mint a háttér, és nem tudtam szépen megoldani, hogy mindkettő jól nézzen ki. Na de mire jók a barátok? A holtponton Feltóti Peti (szintén asztrofotós - a szerk.) lendített át, aki elmondta, hogyan szokta megoldani ezt a problémát, és végül némi játszadozással sikerült kikísérletezni a saját módszeremet. Ezúton is köszi! A Messier 63 számomra az egyik legtetszetősebb galaxis, bár ezzel a felállással nem könyököl ki a látómezőből, de legalább van mit nézni a háttérben.”

Cikkajánló