Hírek

Negyven éve védett

2014. november 12-én emléktábla avatással és szakmai előadásokkal emlékeztek meg a Barcsi Borókás védetté nyilvánításának 40. évfordulójáról.

Szerző:
DDNPI
Fotó:
DDNPI
Greenfo.hu
Shutterstock.com
2014. november 17.

2014. november 12-én emléktábla avatással és szakmai előadásokkal emlékeztek meg a Barcsi Borókás védetté nyilvánításának 40. évfordulójáról.

A résztvevők délelőtt a Borókáson keresztül az egykori Kuti őrházhoz látogattak el, útközben megtekintették a racka juhokkal kezelt gyepterületet.


A megjelenteket Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntötte, majd ünnepi beszédet tartott V. Németh Zsolt Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért Felelős Államtitkár és Dr. Kárpáti László erdőmérnök, ny. nemzeti park igazgató. A beszédeket követően került sor az emléktábla leleplezésére.

 

el.jpg

 

Závoczky Szabolcs, V. Németh Zsolt, és Dr. Kárpáti László leleplezi az emléktáblát


Az emléktábla avatás után a résztvevők a Barcs-Drávaszentesen található Dráva Kapu  Bemutatóközpontban szakmai előadásokat hallgathattak meg. Az előadók Dr. Kárpáti László (erdőmérnök,
ny. nemzeti park igazgató), Kökényi István, (ny. igazgató, SEFAG Barcsi Erdészet) és Závoczky Szabolcs (igazgató, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság) voltak. A programot nemzeti parki termékek
felhasználásával készült ételkóstoló és ebéd zárta.

 

 

Borókás Történelem
1923-at írtak, amikor először hívta fel a szakközönség figyelmét a Barcs-Darány határában húzódó homok- és lápvidék természeti értékeire Boros Ádám, a magyar flóra neves kutatója. 1942-ben már védetté nyilvánításokra is sor került: a „Patkó Bandi Fája” elnevezésű kocsányos tölgyet, a „lant alakú” feketefenyőt, illetve a Rigóc-patak középső szakaszát helyezték természetvédelmi oltalom alá.

 

1974-ben 34 négyzetkilométer kiterjedésű területen alakult meg a Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzet, mely így hazánk negyedik tájvédelmi körzete lett. 1996-ban a Duna-Dráva Nemzeti Park megalakulásakor a védett terület nemzeti parki rangot kapott.

 

Kép

 

A Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzet 1974-ben hazánk második tájvédelmi körzeteként jött létre.

 

Kialakulása a múltbéli legeltetésnek köszönhető, a nyílt területeken megjelenő szúrós levelű  borókabokrokat a legelő állatok rendre elkerülték. Savanyú homoktalajon kialakult mészkerülő vegetáció jellemzi, ahol a borókák között először mohák, zuzmók jelennek meg, melyet a homokpusztagyep létrejötte követ. Növényritkaságai a fekete kökörcsin, a homoki kocsord és a
homoki szalmagyopár. A borókás az énekesmadarak kedvelt költőhelye. A borókás lefolyástalan területein láperdők tenyésznek, melyek állományalkotó fafaja a mézgás éger. A vízborítás miatt kialakult „lábas égereken” tőzegmoha telepeket látni. Ritka növényfaj az itt megtalálható fűzlevelű
gyöngyvessző, valamint a fokozottan védett tarajos pajzsika. A szintén fokozottan védett királyharaszt egyedüli magyarországi élőhelye a Barcsi Borókás.
 

 
 

 

 

Cikkajánló